Az elején még nem úgy indult, hogy aréna lesz. Helyette volt egy Forge, ahol a ledraftolt lapokat meg lehetett tartani, de a belépő három pakli volt, nem 150 gold.
A Hearthstone a Blizzard egyik olyan projektje volt, amiről senki sem hitte volna, hogy ilyen nagyot szól. Alapból a fejlesztő csapat is nagyon pici volt, 10-15 ember foglalkozott a játék elkészítésével. Az egész ötlet onnan indult el, hogy a Magic the Gathering kártyajáték a gamer közösségben egy elég nagy népszerűségnek örvendett, és persze a Blizzard berkein belül is sok olyan fejlesztő volt, aki játszott vele. Innen már csak egy pici logikai ugrás volt, hogy fel kéne építeni egy online gyűjtögetős kártyajátékot. Az alapmechanikák jöhetnek a Magic-ből, szereplőknek pedig ott a Warcraft világa, tele szörnyetegekkel, harcosokkal, mágusokkal és egyéb varázslatos teremtményekkel. Az alap játékrendszer már az elején is nagyjából abban a formában létezett, mint most: gyűjts lapokat, építs egy paklit, majd azzal a paklival harcolj olyan játékosokkal, akik ugyanezen logika alapján indultak háborúba. Viszont az aréna az elején kicsit máshogy nézett ki, és akkor még nem is a mostani nevét viselte, illetve az ottani jutalmak mostani szemmel nézve őrületesek voltak.
The Forge
Az alapok persze ugyanazok voltak: draftolj le 30 random kártyát, és utána azokkal lehet menni olyan ellenfelek ellen, akik ugyanúgy egy véletlenszerű paklival érkeztek. A nagy különbség abban rejlett, hogy itt nem 150 gold volt a belépő, hanem 3 csomag kártya. Viszont, ha már a díj nagyobb, akkor egyből volt egy kis plusz, a ledraftolt lapokat meg lehetett tartani. Persze most egyből jöhetne a nagy felhördülés, hogy ez még a hülyének is megéri, hiszen 15 random lap helyett az ember egyből kap 30 randomot. Az lehet, hogy a kártyákat meg lehet tartani, de itt azért nagy esély volt arra, hogy a draftban Basic lapok is feljönnek, amiknek gyakorlatilag semmi értéke nem volt. Viszont ha továbbmegyünk és ránézünk a jutalmakra, akkor megint felszaladhat egy kicsit a szemöldök.
A három vereség szabály már akkor is élt, ha valaki elérte ezt, akkor véget ért a futam, és az alapján kapott az ember jutalmat, hogy hány győzelmet sikerült begyűjteni. De az is érdekes volt, hogy itt az ember hazamehetett üres kézzel is. Hiszen az első paklit a játékos az ötödik győzelem után kapta meg, majd onnantól kezdve minden egyes nyert mérkőzés egyet rádobott a jutalomra. Voltak mérföldkövek is, mint a fenti képen látható a tizedik diadal öt csomagot, a tizenötödik tizenöt csomagot és a huszadik harminc csomagot eredményezett. Ez így nagyon durván hangzik, és ilyen alapon nagyon gyorsan ki lehetett farmolni a kártyákat. De azért picit gondoljatok a mostani arénára. Az átlagos játékos, aki ebben a módban játszik, statisztikailag kevesebb, mint háromszor nyer egy aréna run alatt. Ez a matek abból fakad, hogy ha valaki nyer, akkor szükségszerűen van egy vesztes is. Ezt figyelembe véve pedig ez durván lutri, az öt wint elérni nagyon nehéz feladat és mindhárom befektetett pakli csak hét győzelem után térül meg.
Itt megint jöhet az, hogy "dehát már alapból kidraftoltunk 15 lapot, amit megtarthatunk". Ez így igaz is lehetne az első pár menet esetében, de utána már jönnek a duplikációk, és eljön egy pont, amikor már csak gyakorlatilag dustot kapunk. Ez pedig abból fakad, hogy nyilván nem akarunk random lapokat választani, ha lehet, akkor egy normális, győzelemre esélyes decket akar csinálni mindenki, hogy legyen jutalom is. Ehhez pedig kellenek a jó és erős lapok, mert azért a Standrad lapok között is vannak/voltak borzalmasan rosszak. Az egészhez pedig még az is hozzátartozik, hogy itt még nagyon gyengén dobálta a draft az Epic illetve Legendary lehetőségeket.
Szóval érdekes kis játékmód volt a Forge, bár szerintem sokkal nagyobb volt benne a kockázati faktor, és a mostani aréna rendszer sokkal jobb. De ezt mindenki döntse el maga. Ti kipróbálnátok?
TETSZETT? KÖVESD AZ ESPORT1-ET FACEBOOK-ON!