V4Futuresportson jártam...

A V4 Future Sports Festival hazánk legnagyobb e-sport rendezvénye volt, de mi mindent is láttunk ott?

Múltbéli tapasztalatom, jelenkori tudásom, és még meglévő e-sport szeretetem miatt különösképp komoly figyelemmel követtem az Egymillióan a Magyar Esportért Egyesület által szervezett rendezvényt.

Az elején szögezzük le, hogy maga az alap V4-s ötlet szerintem kiváló (–jókor volt, jó helyen és jó időben–) a monetizálása pedig ennél talán nem sikerülhetett volna jobban. Így adva volt minden ahhoz, hogy egy remek rendezvény jöjjön létre.

Feltehetőleg sokan eljátszottak a gondolattal, hogy mit is tudnának kezdeni ennyi pénzzel -én is játszadoztam a gondolattal természetesen. Bár nem tudom a szervezők milyen ambíciókkal voltak megáldva, de én biztos azt tűztem volna ki célul, hogy egy etalon kategóriájú referenciarendezvényt hozzunk létre. Persze lehetett volna arra is gondolni, hogy jól megszedem magam ezzel, aztán irány Malibu, de úgy gondolom az egyesület nem feltétlenül ezért jött létre és jutott eddig. Így az előbbi szemlélet mentén vizsgáltam az eseményt az elejétől kezdve.

Kezdetek

A sajtótájékoztató impozánsra sikerült, remekül megadta az alaphangulatot, és pozícionálta is a rendezvényt. Viszont az ezt követő médialáb számomra egy kicsit hiányos volt (-itt ragadnám meg az alkalmat, hogy jelezzem; a véleményem csak az általam tapasztaltakra támaszkodik, ha vannak benne olyan elemek amik voltak, csak én nem vettem észre, akkor azért jár a piros pont.)

A játékos vonal remekül le lett fedve -bár ez a könnyebb vonal, hiszen pár kulcs-médiummal és influencerrel viszonylag komolyabb tervezői munka nélkül is megfogható az elsődleges(?) célcsoportom. Viszont én személy szerint biztos, hogy jelentősen bővítettem volna a kört és masszívan vetettem volna be jelentős súllyal tömegmédiumokat is, hogy akihez csak lehet, eljusson a történet. Egyrészt ha történelem íródik, lássák / éljék át minél többen, másrészt minél többen ismerjék meg ezt a világot (-ha jól sejtem, vagy inkább remélem, hogy ezt nem kell kifejtenem miért is fontos). Illetve ami nekem fura volt, hogy mintha magára az üzleti, és ezen belül is főképp a döntéshozói szférára nem jutott volna megfelelő figyelem; pedig ennél jobb pillanatot nehéz találni arra, hogy a jövőbeni támogatók megismerjék ezt a millát… miliőt…-az egészet na!

Az esport1-en és a Facebookon szembe jöttek a megfelelő hirdetések, szépen megkomponáltan csepegtek az infók, pompás: de még mindig csak az adott szegmenshez szólva. Nem reprezentatív minta, de akadt olyan ismerősöm, aki régebben játszott, de ma már nem követi az eseményeket, és egész addig míg én nem említettem neki, hogy mi, merre, hány méter, semmit sem tudott erről a rendezvényről.

Ez az ismertség szerintem ilyen szempontból egy elszalasztott lehetőség.

Maga a rendezvény

A pénteki konferencianap szintén a jó húzások közé tartozott, mind az ötlet mind pedig a megvalósítás tekintetében. A helyszínválasztás az érdeklődés fényében talán nem volt a legszerencsésebb, de jól sikerült kompenzálni az online közvetítéssel. Jó volt, hogy fél szemmel munkából nyomon tudtam követni az eseményt. Viszont itt szintén fontos megemlítenem, hogy ezt én az üzleti szféra szereplőinek masszívan promotáltam volna, hogy minél többen kapjanak harmadkézből is információkat.

Ugyanerre a napra rakott elődöntő ugyancsak jó lépés volt, hiszen nagyon sok gyerekbetegséget meg lehetett fogni, még viszonylag kisebb reflektorfény mellett. Ezen a napon csak az online streamet tudtam figyelni, de én azzal speciel meg voltam elégedve (az angol verzióval, -de erről kicsit később). Külföldi rendezvényeket / közvetítéseket már nem nagyon követek, így számomra a felvezető szakaszban elejtett nevek nem sokat mondtak, de azt kell mondjam, értem miért is kerültek ők is kapcsolata az eseménnyel. Minőségi volt az általuk képviselt kommunikáció, a megjelenés egységes, a jelenlétük kimerítette a hozzáadott érték fogalmat, amit pedig igen nehéz néha megtalálni a „meghívtuk a havert” eseményekben.

Szombati napra jutottam el a helyszínre, hogy saját szememmel is megcsodáljam azt, amit eddig csak a kamerák mutattak. Azt kell mondjam a körítés és a technika szerintem olyan volt, hogy a világ bármely pontján megállta volna a helyét. Parádés technikát és látványt sikerült produkálni (-legalábbis az én laikus szememnek☺) A „miniplayit” terem hozta a kötelezőt, én itt nem éreztem komolyabb különbséget a többi hasonló rendezvényhez képest. A staffal minimális kontaktom volt, de ha valamit nem tudtam az infópultban készségesen kaptam választ; a srác jól fel volt készítve!

Most találkoztam először Fifával verseny körülmények között, de ebben a teremben éltem át a legjobb élményeket a helyszínen. Egyrészt a „b” terem is remek technikai adottságokkal volt felszerelve, másrészt a kommentátorok is kitettek magukért. Amikor hazánk fia játszott bármely más nemzet gyerekével, akkor remek hangulatot sikerült teremteni. Számomra kicsit laposabb volt ilyen szempontból Gabinho és molnargabo magyar-magyar, házi döntője. Viszont kihasználták a rendelkezésre álló eszközöket, jó volt viszontlátni 1-1 replaynél a játékosok érzelmeit! Ha csak a Fifa nagydöntőt látom, már megérte volna nekem ez a rendezvény, a hangulat remek volt, a mérkőzést én speciel nagyon élveztem, és a „félidőben” látott dolog feltette nekem az I-re a pontot, amikor Gabinho-hoz elsőként a pár perccel korábban legyőzött molnargabo lépett oda, hogy észrevételeivel segítse. Láttam a múltban jó pár rendezvényt, de sokáig kellene keresgélnem a memóriámba hogy ilyen jellegű lépést láttam volna –lövésem sincs róla, milyen maga a Fifa közösség, de ez a momentum nekem speciel sokat adott–, ugyancsak kiemelném az anyukát, aki végigizgulta fia győzelmét, és adta neki a vizet/snickerst/kézkrémet☺... A sikeresen megvívott döntő után, kár hogy a kamera nem kereste őt is, hogy a kivetítőn láthassuk milyen büszke a fiára! Ezután a döntő után remek érzésekkel tértem haza! Erre a mérkőzésre én speciel minden nb1/2-s klub vezetőjét meghívtam volna, hogy lássa miről is szól ez a buli.

Vasárnapra megint csak a stream maradt számomra, de remekül levezényelt és megkomponált adást láthattam, amely időnként kicsit döcögött ugyan, de ez még belefért. A meccs és a hangulat fergeteges volt, a rendezvényhez méltó! Nekem kicsit a díjátadó ceremónia volt hiányos. Pikpakk átadták az érmeket, semmi csekk, semmi kupa emelés, vagy pózolás stb… Ebből szerintem még lehetett volna mit kihozni, bár gondolom, ha VP nyeri Pasha-val mindenképp felemeltetik a trófeát☺

Picit visszakanyarodva a helyszínen tapasztaltakhoz; látva pár szervezőt, és elcsípve fél-fél mondatokat azt kell mondjam, jó érzés volt látni, milyen elánnal dolgoznak azon, hogy minőségi legyen a munkájuk. Itt leginkább számomra az adta a pozitív érzetet, hogy nem csak „zsoldosok” voltak a helyszínen, hanem olyan emberek is, akiknek fontos volt, hogy minőséget tegyenek le az asztalra!

Jó volt látni, hogy a menetrend jóval komolyabban volt véve itt, mint más rendezvényeken. Végre! Ez szerintem nagyon hiányzik a hazai szervezésű eseményekről!

A közvetítés negatív pontja a hazai nyelvű „diszkrimináció” volt számomra. Bár nem ismert számomra a költségvetés, de úgy gondolom, hogy teret adott arra, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötni senkivel. Ha pedig adott egy ilyen helyzet, elsődlegesen azt kell szem előtt tartani, hogy a célközönség megkapjon mindent -itt szerintem kicsit sérült ez az eszme.

Összességében én egy remek rendezvényt kaptam a helyszínen, amiért minimum egy kalapemelés jár a szervezőknek: mindazoknak, aki ezért dolgoztak! Gratulálok, nagyon nagy és jó dolgot vittetek véghez! Viszont akadtak kihagyott ziccerek, helyzetek, és egy-két bosszantóbb hiba, amit én a jövőbeni igények mellett luxusnak érzek, szerintem még ebben a könnyített helyzetben sem szabad hátradőlni, és nem kifacsarni mindent, mikor ilyen lehetőség adatik, még akkor sem, ha ezért is kőkeményen meg kellett dolgozni! Remélem jóval több ötletet sikerült már most összeírnotok, mint nekem a kis saját jegyzeteimbe, és azon lesztek, hogy ezt a lécet tovább emeljétek!

Mindenesetre az mindenképp örömteli, hogy van tér a fejlődésre! Kíváncsian várom az utókövetést és a folytatást!