Leteszteltük: Wolfenstein: Youngblood – a vérfrissítés

Leteszteltük: Wolfenstein: Youngblood – a vérfrissítés

Youngblood = Wolfenstein + Crysis + Coop – Blazkowicz.

Két év telt el a The New Colossus óta, így a sorozat rajongói bizonyára már nagyon várták a következő epizódot. Az előd kiváló értékeléseket kapott, és annak dacára, hogy az előző részből hiányolták a multiplayer módot, a MachineGames magasra tette a lécet. Lássuk, hogy sikerült-e megugrani a fejlesztőnek ismét a saját maguk által meghúzott szintet!

A story szerint tizenkilenc évvel járunk a Wolfenstein II: The New Colossus után, amikor a híres nácivadász B.J. Blazkowicz nyomtalanul eltűnik egy bevetés során a német megszállás alatt lévő Párizsban. Keresésére, az idő közben felcseperedett két lánya indul, miután megtalálták apjuk titkos búvóhelyét a padláson és lenyúltak egy helikoptert. Ebből következik, hogy a hagyományokkal szakítva, a játékban ezúttal nem BJ-t fogjuk alakítani, hanem valamelyik fiatal lányát. Viszont a co-op játékok szerelmesei most örömkönnyeket ejthetnek, mert ez által a sorozatban most először lehetőség nyílik az együttműködő játékmódra. Ráadásul partnerünknek nem is kell megvásárolni a játék egy példányát, ha a Buddy Pass-t tartalmazó verzióval rendelkezünk. Erről még szó lesz.

Szóval, miután kiválasztottuk az ikrek egyikét, elindulunk, hogy szembenézzünk a laza tinédzser lányok első német áldozatával. Szó szerint. Szerencsétlen katona agytekervényei mindent beterítve szétrobbannak, amire a lányok előbb hányásba kezdenek, szinte sokkot kapnak, majd végül röhögésben törnek ki, annak ellenére, hogy a szülőktől kőkemény kiképzést kaptak a túléléshez. A játék során ez a fajta lezser, fiatalos-beszólós, káromkodós narráció/hangulat végig kísér minket.

De innentől kezdve nincs megállás, a két lány magabiztosan, különleges képességeket adó ruhák birtokában terminátorként verekedheti át az ellenséges egységeken. Egy kicsit olyan volt, mintha a Crysis sorozatban megismert Nanosuitot kaptuk volna meg: nagyobbat tudunk ugrani, láthatatlanná tudunk válni. Ez a technológia, inkább illene egy sci-fi műfajba, mintsem a ’80-as évekbe, még akkor is, ha egy alternatív történelemről és ultramodern haditechnikával rendelkező német hadseregről van szó. Ráadásul a láthatatlanság egyfajta csendes-lopakodós játékmenetet indukál, azonban ez az előző Wolfenstein szériákkal homlokegyenest különbözik. Nagyszerűen likvidálhatunk  vele néhány katonát, de úgy is megszólal a riadó (ha nem tudtuk azt kiiaktatni) és jön az elmaradhatatlan hentelés. Ettől a szériától pont ezt várjuk.

Hamar Párizsban, a föld alatt találjuk magunkat az ellenállás bázisán, itt vehetjük fel a küldetéseket. Eldönthetjük, hogy Párizs mely részére megyünk, ott egy-egy célt több irányból is megközelíthetünk, de open-world típusú pályákra azért ne számítsunk A pályák alternatív útvonalait az ellenség is előszeretettel használja, nem árt néha körbenézni, nehogy oldalba, vagy hátba kerüljön az ellenség. Ebben az AI nagyjából ki is merült. A küldetések kiválasztásánál érdemes vigyázni, könnyedén felvehetünk olyan küldetéseket is, amelyek nem a mi szintünknek megfelelő. Mert a játékban van egy RPG vonal is, a karakterünk a levadászott náci ellenségek után fejlődik, így az elme, izom és erő képességcsoportokba foglalt speciális tulajdonságokat fejleszthetjük. Ezek alatt nem csak az életerő és páncélunk mennyiségét növelhetjük, hanem olyan extrákat is elérhetünk, mint a táposabb robotok által is használt heavy fegyverek használata. Emellett ezüstpénzt is gyűjthetünk kalandjaink során, amiből a fegyvereinket tuningolhatjuk. Ez utóbbi által teljesen más karakterisztikát kaphatunk, még halálosabbá válhatnak eszközeink, ezért érdemes keresgélni, mert egy asztalon, vagy akár egy babakocsiban is lapulhat pár érme.

A co-op mód persze egy csapással négyzetre emeli a játékélményt, manapság pedig amúgy is szűkében vagyunk az ilyen kalandoknak. Igazán érződik a játékon, hogy ez nem csak egy opcionálisan hozzáadott feature, hanem a fejlesztők komolyabban építettek erre az elemre. Már a pályák is kialakítása is alkalmas a co-opra, például a fent említett alternatív útvonalak/átjárók a társunknak is lehetőséget ad az ellenség megkerülésére, de az erkélyek, különböző lőállások is alkalmasak erre. E mellett olykor rá vagyunk utalva a partnerünkre, mert vannak olyan kapuk, kapcsolók, amelyeket csak a játékbeli tesóval egyetemben tudunk használni. Ekkor a játékos várakozik, amíg a másik odaérkezik, akiknek egy felirat jelenik meg a képernyőjén, hogy kooperációra van szükség. Ezeket a játék egyébként a tutorial küldetés során be is mutatja nekünk.

De nem csak ebben merül ki az együttműködés, hanem a duó rendelkezik un. shared life-okkal. Ez olyasmi, mint a Borderlands szériában megtalálható Second Wind, vagyis ha térdre kényszerültünk, mert elfogy az életerőnk, akkor egy ilyen közös életet elhasználva, csökkentett HP-val és páncélzattal tovább harcolhatunk. Persze direkt segítséget kaphatunk a bajtársunktól is. Ha már elfogyott a közös élet, és a cimboránk sem tud visszahozni, akkor bizony vége a dalnak. Ebben az esetben egy korábbi checkpointtól folytathatjuk, de ez akár igen hosszadalmas sétát/harcot vonhat maga után, ráadásul nem a teljes lőszerkészlettel folytatjuk, ami a játék elején kritikus is lehet, és a sokadik alkalommal nem kevésbé frusztráló.

A New Colossusban is, és a Youngbloodban is az id tech 6 motor dolgozik, ami szépen teszi a dolgát. Remek látványvilágot nyújt, a grafikára, a gépigényre és a sebességre sem lehet panasz. Ugyan már úton van az ID Software termékének 7-es verziója, de azt a Doom Eternallal fogják bemutatni az év végén, ezért a Wolfensteinnek „maradt” a 2016-os kiadás.

Összességében a Wolfenstein: Youngblood közel sem tökéletes, viszont közepesnél azért jóval erősebb, tehát egy jó FPS lett, élvezetes co-oppal. Érezni lehet, hogy a fejlesztők újításokkal kísérletezgetnek a széria kapcsán, így a hardcore rajongók nem biztos, hogy kibékülnek minden elemével. Véleményem szerint azonban voltak már sokkal nagyobb melléfogások is, vagy más szóval felemás eredménnyel elsülő produktumok egy-egy ilyen spin-off során (pl. CoD Infinite Warfare). Tehát akinek bejön a sorozat és szereti a co-opot, annak szórakoztató lesz a Youngblood is.

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS! 

Kövess Minket!



Közvetítések