Három a magyar igazság! - Watch Dogs Legion játékteszt

Ahogy tartja a mondás, három a magyar igazság, ezt pedig úgy tűnik a Ubisoft is megtudta és megfogadta.

A Watch Dogs széria ugyan az utóbbi néhány esztendőben mondhatni a feledés homályába került, a Legionnel hozott változtatások akkora mértékben tolták előre a játékot, hogy még a laikusok számára is egy nagyon kedvelt és szerethető játék lett belőle.
Az első részes downgrade, a második részben található horrorian ciki átvezetők, vagy épp valami, de mindig megakadályozta hogy a Watch Dogs igazi sikerjátékká válhasson, pedig valljuk be van ötlet a koncepcióban.

Miről is szól a Watch Dogs: Legion?

Szeretnéd átvenni az uralmat bármelyik, de szó szerint bármelyik NPC felett? Irányítani azt és meghackelni a rendszerek százát? A GTA világát kicsit digitalizálva átélni? Akkor ez a Te játékod! Nézzük, mi marad az első pár óra után a lelkünkben, avagy milyen maga a játék.
A helyszín London, nem is oly annyira a távoli jövőben, természetesen itt is főszerepben a DedSec akiket megpróbálnak besározni. Erre válaszol az állam bácsi, van itt magánhadsereg, sőt, egész rendőri befolyás alá csapják egész Londont. És hogy mi a mi dolgunk? Hát természetesen legyőzni a gonoszt, megvédve a polgárokat. Azonban nem spoilereznénk többet, hogy a történet értékét ne rontsuk el.

Uraljuk a világot, uraljuk az NPC-ket

Az új karaktereket az első pillanattól kezdve betudjuk vonni, át tudjuk felettük venni az irányítást, bárkit megpróbálhatunk egy véletlenszerű utcai találkozás alapján is beszerezni, még a gonosz, csúnyán néző banyatankos nagyit is.

Az új emberek általában egy mellékküldetés teljesítésével oldhatóak fel, hiszen ekkor bizalmukba férkőzünk és lojalitásukat azzal viszonozzák, hogy csatlakoznak hozzánk. Ám ebben a koncepcióban van egy kis gond. Túl kevés a mellékküldetések típusa, ami pedig van az rotálódik. Ugyan nem igazán ajánlott kihagyni ezt a lehetőséget, ugyanis vannak olyan karakterek akiknek adottságaira igazán szükségünk van egy küldetés teljesítéséhez.

Akárhogy is forgatjuk és nézzük az összes NPC irányításának lehetőségét, bármilyen unalmas is lehet apró, szinte jelentéktelen mellékküldetésekkel szórakozni, mégis jót tett a játéknak összességében.

Alapjaiban ugyanaz, mégis jobb

A játék alapjai nem változtak ugyan sokat az első két részhez képest, viszont maga a játék mégis sokkal hangulatosabb. Nagyon jól átadja a történetben forgó problémát, sikerül jobban biztosítania minket arról, hogy mi magunk is a játék részesei vagyunk. A város nagyon hangulatos, rendkívül kitettek magukért ezen a téren is.

A játékmenet sokat nem változott, a toborzást nem tekintve közel ugyanaz mint az első két részben is volt. Szinte minden hackelhető egyetlen gomb megnyomásával, mely jelenleg is a megszokott Q, a minijátékok pedig továbbra is a bonyolultabb rendszerek és küldetések részei. Néha azonban nem elég hackelnünk, tűzharc és vezetés is vár ránk, ezek azonban túlzottan egyszerűek, de ezzel nincs is probléma hisz ez nem egy FPS játék.

Konklúzió

A Watch Dogs: Legion egyértelműen jobb mint a korábbi részek. Bármelyik NPC irányítása egy nagyon merész és kreatív megoldás mely egyedivé teszi a játékot. A látványvilág és a hangok, sőt, a sztori is rendben van, szóval a játékkal teljes mértékben megvagyunk elégedve. Akik a korábbi játékokat szerették, azoknak pedig kötelező darab.

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!