Nálunk járt a Tango Gameworks legújabb játéka, és jól megnéztük, hogy mit tud ez a trailerek alapján nehezen emészthető játék.
A Japánban játszódó játékok mindig is az érdeklődésem középpontjában voltak, így nagy kíváncsisággal kezdtem el a Bethesda és a Tango Gameworks legújabb játékát, a Ghostwire Tokyot. Nem voltak különösebb elvárásaim ezzel a nyílt világő horror-FPS játékkal kapcsolatban, de persze azért reméltem, hogy mutat valami újat. Sikerült neki? Lássuk részletesebben!
Neonfények a homályban
A történet Tokió Shibuya negyedében játszódik, amellyel már a Yakuza játékok során is találkozhattunk, és ami méltán híresült el nem csak az ikonikus négyes kereszteződéséről, de a soha meg nem álló, végtelen mulatozásról, hiszen ez a körzet a szórakozásra vágyók egyik fő célpontja. A mókának azonban hirtelen vége, amikor egy titokzatos köd hatol be ebbe a városrészbe, elzárva azt a külvilágtól. Az itt lévő embereket ez a köd megszabadítja testi korlátjaiktól, ezáltal csak a lelkeik maradnak fent, illetve gonosz szellemek keletkeznek a felhalmozódó sérelmek, negatív érzelmek és stressz miatt.
Főhősünk, Akito, mindeközben balesetet szenved, és a túlvilágra távozna, ám ebben megakadályozza egy KK névre hallgató ember szelleme, aki beleköltözik a fiatal srácba, természetfeletti hatalommal felruházva őt. Fő célünk Akito húgának, Marinak a megmentése lesz, aki valamilyen módon központi szerepet játszik, hiszen a főgonosznak bemutatott Hannya maszkos férfi elrabolja őt. Temérdeknyi szellemmel kell tehát megküzdenünk utunk során, hogy kiderítsük, mi zajlik a háttérben és megmenthessük főhősünk testvérét.
Az erő a markomban
FPS-ről lévén szó nagy hangsúly kerül a lövöldözésre, ám nem a hagyományos értelemben vett lőfegyverekkel tudjuk elintézni ellenfeleinket. Ujjaink KK hatalma nyomán varázslatos erővel bírnak, melyre bizony szükség is lesz a gonosz szellemek által elfoglalt világban. Rövid idő elteltével 3 különböző erőtípust is igénybe vehetünk, mindegyiket akár egy erősebb, több ideig előkészített támadás formájában is:
- Zöld Ethereal Weaving: ezzel a képességgel egy-egy lövedéket tudunk kilőni ujjainkból, melyek hosszabb előkészítés esetén le is követik célpontunkat.
- Tűzgömb: egy területet érintő, robbanásszerű támadás, ám kevés töltettel rendelkezünk hozzá.
- Víz: széles ívben induló támadás, mely szintén több ellenséget is eltalálhat a közelünkben.
Mindemellett lehetőségünk van íjat is használni, ám ahogy az erőnk esetében is, itt is korlátozva van a felhasználható lövedékek száma. Lehetőségünk van lopakodva is ellenségeink háta mögé kerülni, és akár egy csapással is elintézni őket.
Amikor egy szellem már közel áll a pusztuláshoz, felfedjük a magját, ezt pedig széttörve több Etherhez jutunk, amely feltölti lövedékkészletünket. Minél több magot törünk szét egyszerre, annál nagyobb a jutalom.
Támadó képességeinket folyamatosan tudjuk fejleszteni megszerzett skill pontjaink segítségével, ám nem csak erre költhetők ezek a pontok:
- Növelhetjük különböző tárolóink kapacitását
- Gyorsabban szerezhetünk lelkeket és törhetünk szét lélekmagokat
- További Etherre tehetünk szert
A játék során célunk minél több tapasztalatpont szerzése, melyeket azonban nem csak legyőzött ellenségeinkért, de a begyűjtött lelkekért is kapunk. Na de hogyan?
Ön a Szellemvonalat tárcsázta
A katashironak nevezett eszköz segítségével az itt ragadt lelkeket vissza tudjuk szerezni, és egy utcai telefonkészülék használatával a ködön kívülre küldeni őket, ahol ismét visszatérhetnek emberi alakjukba, mi pedig szép summa tapasztalatpontot kapunk. Ezt a folyamatot elég gyakran fogjuk használni, ebből kifolyólag pedig érdemes minél több katashirot venni a boltokban, nehogy kifogyjunk a begyűjthető lelkek számából.
Apropó vásárlás: a játék elég bőkezű, így sosem leszünk pénzszűkében, akarom mondani Meika-szűkében, így tehát minden szükséges eszközt vagy életerő-töltőt könnyedén be tudunk szerezni. A térképen elég gyakran találkozhatunk boltokkal, úgyhogy nem szabad fukarkodni és mindig ki kell használni a kínálkozó lehetőséget.
Ha már a térképet említem: első ránézésre kicsinek tűnhet, ami valóban igaz, ám ez nem fedi a teljes valóságot. Shibuya nem csak a talajszintet jelenti, hanem a lépcsőket, tetőket, aluljárókat, felhőkarcolókat is, vertikálisan tehát óriási része járható be a pályának. Sok esetben pedig egészen könnyeden feljuthatunk magasabb helyekre: a levegőben köröző és rikácsoló Tengu lények mindig jelzik, hol tudunk rájuk felkapaszkodni, elérve ezáltal magasabban lévő területeket.
Kulturális lélekmelengetés
A készítők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ne csak izgalmas, de ismeretterjesztő is legyen a játék. Rengeteg gyűjthető információval, kulturális magyarázattal és szokással találkozhatunk, melyek gazdagítják a játékot. Nem csak Japán jellegzetes kutyáit, a shiba inukat fogjuk gyakran megetetni és megsimogatni, hanem lebegő macskákkal üzletelni, akik emberek híján átvették a boltok vezetését, és olykor mellékküldetéseket is adhatnak. Ezenkívül egyéb, a japán folklórban jellegzetes természetfeletti lénnyel találkozhatunk, így például onikkal is, a köd eltakarításához pedig Torii kapukat fogunk megtisztítani, melyek szintén a japán kultúra fontos részei.
Szellemes mellékküldetések
A fő sztorivonal mellett természetesen számtalan mellékküldetést teljesíthetünk, melyeket az itt ragadt lelkektől tudunk megszerezni. Ezek a kalandok nem csak tapasztalatpontot és meikát jelenthetnek számunkra, de akár egyéb felszereléssel és ruhákkal is gazdagodhatunk, új filtereket szerezhetünk a fotó módhoz, illetve egészen komikus helyzetek is előállhatnak (így például a nyilvános wc-ben, papír nélkül ragadt szellem esete rendkívül elgondolkodtató volt). Vadászhatunk tehát onikra, tárgyakká változott tanukikra (mosómedveszerű állat Japánban), gyűjthetünk ikonikus tárgyakat a nekomata macskáknak, vagy kutyákat etethetünk meg. Utóbbi tevékenységre rengeteg lehetőségünk lesz, de ez egy idő után meglehetősen repetitívvé és unalmassá válik, csekély jutalomért cserébe.
Átszellemült hangulat
A játék látványvilágát és atmoszféráját nem érheti sok panasz: mindenfelé szétszórt ruhadarabok, szanaszét hagyott használati tárgyak vannak, azaz minden úgy néz ki, mintha hirtelen az összes ember eltűnt volna. A grafikai megjelenés hozza az elvárt szintet, bár olykor a távolabbi pixelek elmosódottnak és elnagyoltnak tűnnek, és ez egészen szembetűnő esőben; az esőcseppek látványa nem igazán hozza meg a kívánt hatást.
A radarszerű speciális képességünk használatakor érdemes a hanghatásokra figyelni, mert más és más felfedezendő dolgot jelölnek a hangjelzések, a horror hangulat pedig nem csak a gonosz szellemek környezetében erősödik fel, de a város nagyképernyőin bejelentkező főgonosz hirtelen hangrobbanása is sokszor ránk tudja hozni a szívbajt.
Irányítás
Nehéz eldönteni, hogy melyik a jobb megoldás: a játék egyértelműen kontrolleres irányításra készült, de személy szerint nekem billentyűzettel kényelmesebb volt, és nem sok különbséget tudtam felfedezni a két vezérlési mód között.
Végső értékelés
A GhostWire Tokyo mindenképpen felüdülés az FPS-ek piacán, főleg, hogy nehéz open-world horror FPS-t találni a jelenlegi kínálatban. A játékmenet újdonságai sokat tesznek hozzá a játék élvezhetőségéhez, a nem túl félelmetes hangulatot pedig tovább enyhítik KK és Akito párbeszédei, ám a rövid történet és egyéb repetitív vagy zavaró tényezők miatt nem tud kiemelkedő alkotássá válni. A Japán kultúra és nyílt világú játékok iránt érdeklődőknek kötelező darab viszont a Ghostwire Tokyo, így egy próbát feltétlenül megér a 2022-es játékdömpingben.
OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!