Hirdetés

A gépi sakktól a szingularitásig – a mesterséges intelligencia fajtái

A döntés is csak egy egyenlet lenne?

NÉZD MOST AZ ESPORTGURUN!

Valorant East: United

Vegatables vs. Auristralis

Esport1 Podcast

Mi lesz veled FIFA?

Hirdetés

A mesterséges intelligencia célja elsősorban annak lehetővé tétele, hogy a gépek emberi jellegű funkciókat hajtsanak végre. Az AI osztályozásának elsődleges módja azon alapul, hogy mennyire képes megismételni az emberi jellegű cselekedeteket. Az AI nagyjából két típusba sorolható, amelyek mindkettő azon alapul, hogy képes replikálni az emberi agyat. Az osztályozás egyik típusa, amely a „Funkcionális alapú”, az AI-t az emberi elméhez való hasonlóság és az emberi gondolkodáshoz és érzéshez való képességük alapján osztályozza. A besorolás második módja a technológiai iparban hangsúlyosabb, mely az AI „képességeken alapszik” az emberi intelligencia szempontjából.

A mesterséges intelligencia két típusát megkülönböztetjük funkcionalitása- és képességei alapján. 

Funkcionalitás szerinti csoportosítás

Reaktív gép

Ezek a mesterséges intelligencia legalapvetőbb és legrégebbi típusai. Ezek megismétlik az ember azon képességét, hogy reagáljon különféle ingerekre. Ez a típusú AI nem rendelkezik memóriateljesítménnyel, tehát nem képesek arra, hogy korábban megszerzett információkat/tapasztalatokat felhasználja a jobb eredmények elérésére. Ezért az ilyen típusú AI nem képes arra, hogy képezze magát, mint ahogyan manapság.

Példa: A Deep Blue, az IBM sakkjátékos szuperszámítógépe, a tökéletes példa az ilyen típusú gépekre. Azért híres, mert legyőzte Garry Kasparov nemzetközi nagymestert az 1990-es évek végén. A Deep Blue azonosíthatja a sakktábla különböző darabjait és az egyes mozdulatokat. Meg tudja határozni az önmaga és ellenfelei számára az összes lehetséges sakklépést. Az opciók alapján kiválasztja a lehető legjobb mozgást. Ennek ellenére nem képes megtanulni a múltbeli mozdulatokból, mivel ezeknek a gépeknek nincs saját memóriájuk.

Garri Kaszparov sakkvilágbajnok egy sakklépésen gondolkodik, az IBM Deep Blue számítógépével, 1997. május 11-én vívott mérkőzésének hatodik, egyben utolsó játszmájában. (Kép: Roger Celestin/Newscom)

Tanulni képes gép

Az ilyen típusú AI, valamint a reaktív gépek képessége memóriaképességgel rendelkeznek, így a múltbeli információkat/tapasztalatokat felhasználhatják a jobb jövőbeli döntések meghozatalára. A körülöttünk meglévő általános alkalmazások többsége ebbe a kategóriába tartozik. Ezeket az AI-alkalmazásokat nagy mennyiségű adat képzi ki, amelyeket a memóriájukban referenciamodell formájában tárolnak.

Példa: A korlátozott memória technológiát az autonóm járművezetésben használják. Olyan adatokat tárol, mint a GPS-helyzet, a közeli autók sebessége, az akadályok mérete/jellege több száz további olyan adat között lavírozik a memóriája, amelyek segítségével úgy vezet, mint az ember – vagy jobban.

Prediktív gép

Az AI következő szintje, nagyon korlátozottan jelen van mindennapi életünkben. Az ilyen típusú AI többnyire a „fejlesztés alatt” szakaszban van, és általában kutatás-fejlesztési laboratóriumokra korlátozódik jelenlétük. Az ilyen típusú AI, amelyet egyszer kifejlesztettek, nagyon mélyen alulértékeli az emberi tudatot, igényeitől, kedvétől, érzelmeitől, gondolkodási folyamataitól stb. Kezdve. Az emberi tudat és a szeszélyük megértése alapján az AI képes megváltoztatni saját válaszát.

Példa: Winston kutatója kutatásában egy olyan robot prototípusát mutatta be, amely az ellentétes irányból érkező más robotokkal sétálhat a kis folyosón, az AI más robotok mozgását előre tudja látni, és jobbra, balra vagy más módon fordulhat el annak elkerülése érdekében lehetséges ütközés a bejövő robotokkal. Wilson szerint ez a robot a „józan ész” alapján határozza meg mozgását, vagyis ahogyan a többi robot mozog.

Öntudatos mesterséges intelligencia

Ez a mesterséges intelligencia végső szakasza. Jelenlegi létezése csak hipotetikus, és csak a tudományos fantasztikumban található meg. Az ilyen mesterséges intelligenciák nemcsak megérteni és kiváltani tudják az emberi érzelmeket, hanem saját érzelmekkel is rendelkezhetnek. Az ilyen mesterséges intelligencia évtizedekre, ha nem évszázadokra van a megvalósulástól. Ez az a fajta mesterséges intelligencia, amitől az olyan AI-szkeptikusok, mint Elon Musk, óvakodnak. Ennek oka, hogy ha a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, önfenntartó üzemmódba léphet, az emberiséget potenciális fenyegetésnek tekintheti, és közvetlenül vagy közvetve az emberiség felszámolására törekedhet.


Cortana, a Halo játékok történetében szereplő mesterséges intelligencia. (Kép: Dexerto)

Képességek alapján történő csoportosítás

Mesterséges keskeny intelligencia (ANI)

Az összes meglévő AI-alkalmazás, amelyet körülöttünk látunk, ebbe a kategóriába tartozik. Az ANI tartalmaz egy olyan AI-rendszert, amely szűken meghatározott feladatokat képes elvégezni, akárcsak az emberek. Ezek a gépek azonban nem tudnak olyan feladatokat elvégezni, amelyekre nem voltak előzetesen beprogramozva, tehát nem látnak példát a feladat elvégzéseinek módjára. A fent említett osztályozás alapján ez a rendszer az összes reaktív és korlátozott memória AI kombinációja. Az AI-algoritmusok, amelyeket a mai világban a legösszetettebb előrejelzési modellezéshez használunk, az ebbe a kategóriába tartoznak.

Ha szeretnél többet megtudni a mesterséges intelligenciáról, töltsd ki az MI Kihívást, és nyerj akár egy PS5 játékkonzolt!

Mesterséges általános intelligencia (AGI)

Az AGI képes fejlődni, megtanulni, megérteni és végrehajtani a funkciókat, mint egy normál ember. Ezeknek a rendszereknek a több területre kiterjedő, többfunkcionális képességei vannak. Ezek a rendszerek sokkal agilisabbak, és ugyanúgy reagálnak és improvizálnak, mint az emberek, miközben példátlan számú forgatókönyvet képesek kezelni.


Részlet az Ex Machina című filmből, a képen Ava látható. (Kép: sfmag.hu)

Mesterséges szuperintelligencia (ASI)A mesterséges szuperintelligencia lesz az AI-fejlesztések legfontosabb pontja. Az ASI lesz az intelligencia leghatékonyabb formája, amely valaha létezett ezen a bolygón. Rendkívül kiváló adatfeldolgozási, memória- és döntéshozatali képessége miatt képes az összes feladatot jobban elvégezni, mint az emberek. Egyes kutatók attól tartanak, hogy az ASI megjelenése végül „technológiai szingularitást” eredményez. Ez egy hipotetikus helyzet, amelyben a technológia fejlődése ellenőrizhetetlen stádiumba kerül, ami elképzelhetetlen változást eredményez az emberi civilizációban.

Pepper egy humanoid robot, amely képes emberi érzelmek felismerésére. Arcfelismerő, arckövető funkcióval is rendelkezik, fejleszthető bármilyen nyelven beszédértésre és -szintézisre.

Jelenleg nagyon nehéz megjósolni, hogyan fog kinézni jövőnk, amikor az AI ügyesebb formái megvalósulnak. Azt azonban nagy bizonyossággal elmondhatjuk, hogy még mindig távol vagyunk attól, hogy elérjük ezt a stádiumot, mivel éppen a fejlett AI kifejlesztésének a kezdeti szakaszában vagyunk. Az AI támogatói számára elmondhatjuk, hogy csak megkarcoltuk a mesterséges intelligencia felületét, hogy feltárjuk az valódi potenciálját, és az AI-szkeptikusoknak – hahó, Musk – pedig azt, még túl korai, hogy hidegrázás kapjanak a technológiai szingularitástól.

A K&H MNEB kiemelt támogatója a Digitális Jólét Program és az MI Kihívás.

Végezd el Te is az MI Kihívás ingyenes kurzusát és nyerj PlayStation 5-öt!

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS! 

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés