Semmiből sem tanul a BioWare, a Dragon Age: Dreadwolf is remek példa erre

Lehet, hogy a folyamatos másolás helyett inkább a saját identitásához kéne visszatérnie az egykor legendás stúdiónak

Több, mint egy héttel ezelőtt szivárgott ki pár kép és egy videó a Dragon Age: Dreadwolf alfa verziójáról, így az előző játékok rajongói betekintést nyerhettek a széria következő részébe. Azonban a videóban nem a megszokott CRPG elemeket láthattuk, hanem egy God of War-hoz vagy Dark Soulshoz hasonló akció-szerepjátékot, amely jobban eltér a sorozat első részeitől, mint az Inquisition. Míg a Dragon Age: Origins maximálisan hozta a készítők előző játékainak DnD-hez hasonló érzetét, a Dragon Age II már kicsit eltért a Baldur's Gate és a Neverwinter Nights által lefektetett alapoktól, a Dragon Age Inquisition pedig még többet szeretett volna újítani – ami néhány helyen a visszájára sült el.

Ez a folyamatos váltogatás a Dragon Age-részek kidolgozását illetően rámutat a BioWare egyik legnagyobb problémájára, amit a Dreadwolf alfa verziójának kiszivárgása csak tovább erősít: ahelyett, hogy a csapat kialakítana egy erős identitást – vagy legalább ragaszkodna ahhoz, amit eddig kialakított – inkább a trendek felé fordul, és követni szeretné azt, ami éppen népszerű. Ám a minél több profit hajkurászása inkább ártott a BioWare játékainak, mintsem használt. Ha a Dragon Age-nél maradunk, akkor a 2009-ben megjelent Origins messze a sorozat legnépszerűbb darabja, ráadásul ez kapta a legmagasabb pontszámot a kritikusok szerint is, a Metacriticen 91 pontot gyűjtött össze, míg a játékosok 8,8 pontot adtak rá. Ehhez képest a DAII 82 pontot kapott az oldaltól, a felhasználók viszont csak 4,7 ponttal jutalmazták, a Dragon Age: Inquisition pedig 85 és 6 pontot gyűjtött be, ezzel kicsit javítva a második rész eredményein, de közel sem jutva a DAO-sikereihez.

Az Origins egy eszméletlenül részletes történetfókuszú RPG, rengeteg lehetséges kiindulási ponttal és döntéssel, lassú, de izgalmas és kidolgozott harcrendszerrel, és egy egyedi, érdekes sztorival, valamint egy maximálisan személyre szabható karakterrel. A második rész amellett, hogy gyakorlatilag egy városban játszódik, kicsit máshogy értelmezi az RPG szerepjáték részét: itt ugyanis csak Hawke karakterének bőrébe bújhatunk – ráadásul a folyamatosan újrahasznált dungeonök és az Originsnál jóval gyengébb sztori sem tett jót a játéknak. Az Inquisition ez utóbbi tekintetben visszakanyarodott az Originshez, viszont a harcrendszer taktikusból egy kicsit akciósabbá vált, ráadásul az open world sem lett teljesen kihasználva: mindössze 3 területre kell ellátogatnunk ahhoz, hogy befejezzük a játékot, és a kevésbé fontos pályák kisebb mértékben voltak kidolgozva. 

A BioWare be is vallotta, hogy szeretik követni az aktuális trendeket, a Dragon Age Inquisitiont a The Elder Scrolls: Skyrim eszméletlen sikere késztette arra, hogy nyílt világú legyen, a játékfejlesztő cég egyik legnagyobb bukásaként elkönyvelt Anthemről pedig egy 2019-es interjúban Michael Gamble, a vezető producer elárulta, hogy a csapat rengeteget merített a Destinyből. Bár az Anthem nem nevezhető a Destiny klónjának, a játék eredetileg nem is looter-shooter lett volna, csak úgy gondolták, hogy így jobb számokat produkálhat.

A BioWare pedig úgy fest, hogy újra szeretné elkövetni ezt a hibát a Dragon Age Dreadwolffal. A videóban ugyanis látszik, hogy a karakterünk nem a klasszikus kijelölős-célzós harcrendszerben küzd, ahogy a sorozat eddigi részeiben, hanem a 2018-as God of War reboothoz hasonló, felvizezett Dark Souls szisztémát követi kombó támadásokkal és speciális mozdulatokkal – valamint elhagyja a DA harcrendszer egyik unikumát, név szerint azt, hogy a társainkat is irányíthassuk. Emellett a kiszivárgott felvételen az is látszik, hogy a UI is jobban hasonlít olyan játékokra, mint a Final Fantasy XV, tehát a BioWare tényleg minden eszközt megragad.

A probléma csak ott van, hogy teljesen fölöslegesen helyezte magát identitásválságba a cég. A Baldur's Gate és a Dragon Age: Origins olyan alapokat fektetett le, amelytől értelmetlen volt eltérni. A történetre fókuszálás mellett bőven elég lett volna továbbfejleszteni azt, amit az Origins csinált, ahelyett, hogy részenként teljesen más kontextusba helyezzük a játékokat, mert ezzel csak azt érte el a BioWare, hogy a régi rajongóknak sem tetszik 100%-ban az új rész, és a hibák/félrecsúszások miatt annyi új játékost sem vonzott be a Dragon Age II és az Inquisition. Az pedig, hogy a Dreadwolfban a God of War 2018 középszerű harcrendszerét szeretnék átültetni, valószínűleg ismét olyan bukás lesz, ami egy kiváló játékot húz le egy-két szinttel.

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!