A nem túl szuper Supermantől Martháig – A DCEU születése és halála, 1. rész

Tartsatok velünk a DCEU első éveibe, amikor a Warner egy jogi vita miatti Superman rebootból megpróbált egy saját MCU-t csinálni.

Az év végén az Aquaman második részének mozis debütjével egyben véget is ért az a több mint tíz éven át tartó mozis probálkozás, amit a DC Extended Universe-ként (DCEU) ismert a világ. A Disney és a Marvel MCU-jára adott válasz potenciálja csaknem akkora volt, mint a vetélytársé. Sőt, egyes karaktereik, mint Batman vagy Superman még népszerűbbek is voltak. De a lehetőségek, az ötletek és a nagy tervek ellenére csúnyán befuccsolt a kísérlet, hogy egy filmeken átívelő franchise-ként dollármilliárdokat termeljen a DC. Mostanra pedig úgy döntöttek, hogy egyszerűbb lesz rebootolni az egészet, megint. De honnan is indult a DCEU? Mik voltak a hibái? Nos, a következő hetekben ezt fogjuk részről részre, mintegy 15 év történetét felgöngyölítve körüljárni. Tartsatok velünk!

A nem túl szuper Superman

Mint minden jó történetet, a DCEU-t is egy csalódás inspirálta. Ez pedig nem más volt, mint a 2006-os Superman visszatér. 2008 júniusában a Warner Bros. már tisztában volt vele, hogy az a pénzügyi és kritikai kudarc lényegében összetörte az álmaikat, hogy egy újabb nagyszerű trilógiát szállítsanak le a legyőzhetetlen hőssel. Eközben Christopher Nolan Batman-filmjei sikert sikerre halmoztak, valamint elindult a Vasemberrel az MCU is. Szóval egyértelmű volt, hogy a szuperhősös sztorikra vevők az emberek, csak valamit nem jól csináltak korábban. 2008-ban határozták el, hogy csinálnak egy Superman rebootot, amihez több képregényszerzőt, köztük Grant Morrisont, Mark Waidet, Geoff Johnst és Brad Meltzert is felkérték, hogy adjanak nekik ötleteket.

Morrison szerint „csak úgy kellett volna kezelni a Superman visszatért, mint az Ang Lee Hulkot”. Az ő ötlete egyébként az volt, hogy az All-Star Supermanből induljanak ki, míg Waid a Superman: Birthrightot tartotta jó iránynak. Millar Matthew Vaughn rendezővel egy, a Gyűrűk urához hasonló, évről évre megjelenő, összesen 8 órás trilógián agyalt. Vaughn később elmondta, hogy ebben feltűnhetett volna Zod, Brainiac és Lex Luthor is mint gonosztevők. Bár ezen a ponton még nem dőlt el, hogy mit akar a stúdió, augusztusra már biztosak voltak abban, hogy a Superman visszatér után mindenképp rebootra van szükségük.

„A Superman visszatér nem igazán működött filmként úgy, ahogyan szerettük volna. Nem tette oda a karaktert, ahol szerettük volna, hogy legyen. Ha a Superman működött volna 2006-ban, akkor lett volna egy filmünk [2008] Karácsonyán vagy 2009-ben. Most az a terv, hogy újra bemutassuk Supermant anélkül, hogy köze lenne egy [korábbi] Batman vagy Superman-filmhez is.” – Jeff Robinov, a stúdió egyik akkori vezetője

Extra nyomást helyezett a stúdióra még az is Superman kapcsán, hogy 2009 augusztusában bíróság mondta ki, hogy Jerry Siegel családjának tulajdona 50%-ban minden, ami Superman eredetéhez köthető, így az Action Comics #1 is, amiben először feltűnt a karakter. Ezzel együtt egy bíró úgy határozott, hogy amennyiben 2011-ig nem kezd bele a Warner Bros. egy új Superman-film gyártásába, akkor a Siegel-család beperelheti őket a kiesett jövedelemért. Tehát hamarosan már csak azért is le kellett tenniük egy Supermant az asztalra, hogy ne bukjanak milliókat feleslegesen. A megoldás pedig az lett, hogy valamikor 2008-ban vagy 2009-ben a stúdió megbízta Christopher Nolant és David S. Goyert, hogy álljanak elő a film megvalósításához szükséges ötlettel és forgatókönyvvel. Végül ebből született meg az Acélember.

Ezeket olvastad már?

Vas < Acél?

A 2008-as A sötét lovag hatalmas sikere is hozzájárult ahhoz, hogy Nolan és Goyer kezdhettek el dolgozni a következő Superman-filmen. 2010 októberében pedig meg is találták a projekthez Zack Snydert, hogy üljön a rendezői székbe. Erre egyébként elég sok jelölt volt, de a teljesség igénye nélkül íme a nevesebbek: Guillermo del Toro, Robert Zemeckis, Ben Affleck, Darren Aronofsky, Duncan Jones, Jonathan Liebesman, Matt Reeves és Tony Scott. Közülük később néhányan lehetőséget kaptak arra, hogy tegyenek a DC nevének öregbítéséért, hiszen Affleck lett a DCEU Batmanje, míg Reeves a 2022-es Batmant rendezhette. De ne rohanjunk ennyire előre, maradjunk egyelőre Supermannél.

Miután Snyder lett a rendező, Nolannel közösen sokat rágódtak azon, hogy esetleg a Sötét lovag-trilógiával egy univerzumban játszódjon az Acélember. Végül aztán úgy döntöttek, hogy attól függetlenül fogják kezelni – mai szemmel nézve ez egy elég jó döntés volt. 2011 elején már egészen jól álltak a dolgok, mert sikerült megszerezni Henry Cavillt a főszerepre és így a tervek szerint a nyáron indulhattak a forgatások. De ez az év mindenről szólt, csak nem a DCEU lendületéről.

A még csak építés alatt álló falon már ebben az évben megjelent az első repedés. Június 15-én a mozikba került a Ryan Reynolds főszereplésével készült Zöld lámpás, ami valójában elindította volna a DCEU-t. Ez a film azonban akkora kudarc lett, hogy Reynoldson kívül valószínűleg már senki nem is emlékszik rá – ő is csak azért, mert ez az ő karrierjének legnagyobb buktája volt. A Zöld lámpás 200 millióból készült és csak 220 milliót hozott vissza a mozikban, ami az egyéb költségekkel kombinálva azt jelentette, hogy a film veszteséget termelt. A Warner emiatt inkább úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyják a Zöld lámpást és a DCEU rajtjáért valójában az Acélember fog felelni.

Az Acélember forgatása 2012 februárjában ért véget, a mozis debüt pedig 2013 nyarán, két évvel a Zöld lámpás után következett. A közönség igen pozitívan fogadta a filmet, mégha a kritikusoknak volt is baja azzal, hogy a Sötét lovag-trilógiához hasonló lett a hangneme, szemben más Superman-filmekkel. Végül 668 millió dollárt szedett össze az Acélember a mozis pályafutása alatt, ezzel megtérült a Warner kb. 225-258 millió dolláros befektetése. A stúdió azonnal bele is kezdett a következő rész tervezésébe, amihez egyértelmű volt, hogy Snyder és Goyer visszatérnek. A DCEU végre sínre került.

Az igazság ligájának hajnala

A fejezet címével már egy kicsit el is lőttük a poént, hiszen az Acélember 2-ből lett a Batman Superman ellen - Az igazság hajnala. De sebaj, mert csaknem olyan furcsa az, ahogyan ez az átalakulás megtörtént, mint az, hogy ugyanúgy hívták mindkét karakter édesanyját és ettől az információtól legjobb barátokká váltak a filmben. Na szóval, az eredeti tervek szerint az Acélember 2 főgonosza Metallo lett volna, mert Snyder nem akart egy újabb idegen inváziót csinálni. Később pedig az is a tervek között volt, hogy elővegyék Brainiacot. Metallóról két dolgot kell tudni: 1) ő egy kiborg, akinek kriptonit dobog a szívében energiaforrásként, 2) nem szerepelt a DCEU egyetlen filmjében sem. Mindössze egy hónappal a projekt indulása után, azaz még 2013 nyarán eldöntötte a stúdió és Snyder, hogy Batman is szerepelni fog az Acélember 2-ben, ezért valami másra kell kihegyezni a sztorit.

Hamarosan leigazolták Ben Afflecket a denevérember szerepére és összeállt a terv, hogy 2015 júliusában már a mozikba kerülhet az ekkortól csak Batman/Supermanként emlegetett film. Snyder novemberben elárulta, hogy nem a Sötét lovag visszatér című képregényre fog épülni a sztori, mert ahhoz Cavill karaktere nem passzol. Decemberben pedig bejelentették Gal Gadot castingját Wonder Woman szerepére, így kezdett kirajzolódni, hogy a Bosszúállókhoz hasonlóan úton van az Igazság Ligája mozivászonra. Egyébként a tervek gyors változása közben Goyer helyett Chris Terrio lett a Batman Superman ellen forgatókönyvének írója. 2014. pedig egy újabb felemás hírrel indult, miszerint a film 2015. helyett csak 2016-ban fog megjelenni.

A következő hónapokban újabb és újabb színészeket jelentettek be: Jesse Eisenberg Lex Luthort, Ray Fisher Cyborgot alakíthatja a készülő filmben. Miután összeállt a csipet csapat, a Warner be is jelentette, hogy Snyder rendezi majd az Igazság Ligáját, ezzel kvázi megtéve őt a DCEU atyaúristenének. A Batman v Superman forgatása már ennek tudatában indult, a hivatalos cím is ekkortájt lett Batman Superman ellen - Az igazság hajnala. Ez egyébként igen találó lett így utólag visszatekintve, hiszen a film nem is lett több, mint az Igazság Ligájának hajnala: gyakorlatilag önállóan alig-alig működött és semmi másra nem is szolgált, mint annak a folytatásnak a felvezetésére.

De térjünk vissza a töri órára! Már csak egy Aquamanre és Flashre volt szüksége Snydernek, hogy teljes legyen a kép. 2014 végére meg is találták a megfelelő színészeket a szerepre Jason Momoa, illetve Ezra Miller képében. Hamarosan pedig összeállt a nagy terv, miszerint a DCEU a következő filmeket tartalmazta volna a Batman v Superman után:

  • Suicide Squad (2016)
  • Wonder Woman (2017)
  • Igazság Ligája 1. rész (2017)
  • A Flash (2018)
  • Aquaman (2018)
  • Shazam (2019)
  • Igazság Ligája 2. rész (2019)
  • Cyborg (2020)
  • Green Lantern Corps (2020)
  • Superman szóló film (dátum nélkül)
  • Ben Affleck szóló Batman filmje, amit ő is rendezett volna (dátum nélkül)

Martha!

2015 nagyrészt a Suicide Squadról és a többi film castingjáról szólt, de ha nem baj, ezeket egyelőre félretesszük, mert Martha. Nos, miközben a Warner nagy univerzumépítésbe fogott, még mindig készült a háttérben a Batman v Superman. Erről akkortájt elindult egy pletyka, miszerint két részre fogják szedni. Végül ez nem következett be, a hírt maga Henry Cavill cáfolta. Szintén nem volt igaz, hogy a Warnernél álló tapssal nézték végig a BvS első változatát. Egy időben terjedt ez az információ és bizonyára sokak elvárásai meg is ugrottak miatta 2015-ben. De aztán a film decemberben kiadott második előzetese gyorsan helyretette ezeket, hiszen lényegében a teljes filmet elspoilerezte vele a stúdió. A korábbi marketing többnyire arról szólt, hogy milyen feszültség van Batman és Superman között. Ezzel szemben az új trailerben már együtt harcoltak, így megölve a hype-ot is, amit a hasonlóan egymás ellen forduló hősöket felvonultató Amerika kapitány: Polgárháború farvizén generáltak.

Egyébként pont a Marvel filmje miatt döntött úgy a Warner, hogy az utolsó pillanatban előrébb hozzák a film megjelenését pár hónappal – ha nem tesznek így, egyszerre kerültek volna a mozikba. Ez anyagilag mindenképp helyes döntés volt. De a célközönséget is sikerült megnyerni vele, hiszen a Batman v Supermant hamarabb látták, ezért nem volt mihez viszonyítaniuk. Ez a rajongói véleményekben is meglátszott: voltak, akik egyenesen odáig mentek, hogy a BvS-sel sikerült behozni az MCU-val szembeni lemaradást.

Persze ez a gondolat távolabb sem állhatott volna a valóságtól. Bár a mozikban egészen elfogadhatóan teljesített a film eleinte, sokak szájában hagyott rossz szájízet, ami miatt bezuhantak a jegyeladások. A kritikusok lehúzták a filmet, amiért a címszereplők vitája lényegében egy-két apró félreértésen alapult, amit egy sör mellett le lehetett volna rendezni. Csak ugye az volt a terv, hogy harcolniuk kell, szóval inkább harcoltak, majd valamiért a Martha név hallattán egyeztek ki egymással, nem valamelyik ikonikus kompetenciájuk miatt. Tudjuk, tudjuk, rendezői változat. Lassan ez lesz Zack Snyder középső neve.

Végül a Batman v Superman miatt a Warner úgy döntött, hogy átgondolja, mit is csinál a DCEU-val, mert ez a sötét lovagos recept kezdett kockázatossá válni. A Suicide Squadhoz például azonnal újraforgatásokat kértek, hogy ne legyen olyan komor, mint amilyennek eredetileg tervezték. Spoiler: még így is értékelhetetlen volt. De azzal a csodával (és még sok másik DCEU-projekttel) majd a jövőheti 2. részben foglalkozunk. Addig is, Martha.

A cikk elkészültét @BlackMajikMan90 DCEU-s összeállítása inspirálta.

Kövess Minket!



Gamer szótár