Tekken 8 teszt: Sosem volt még ilyen élvezetes a virtuális pofozkodás

Szinten minden tekintetben egy nagyszerű és méltó folytatás született.

Elég régóta kedvelem a verekedős játékokat, de be kell valljam a Tekken széria mindig elkerült engem vagy én őt. Ettől függetlenül az utóbbi néhány esztendőben időnként leültem a képernyő elé a hetedik epizóddal, na meg egyre nagyobb élvezettel figyeltem a profikat a kiélezett versenyeken, miközben rájöttem, hogy egy nagyszerű bunyós címről maradtam le ezidáig. A Tekken 8-hoz viszont volt szerencsém Varsóban a Cenega jóvoltából, és most a teljes játékra is idő előtt rátehettem a kezem, és az igazság az, hogy el tudtam veszni benne. Összességében egy rendkívül szórakoztató játék lett, és teljes mértékben úgy gondolom, hogy egy méltó folytatással rukkolt elő a Bandai Namco Entertainment.

A Tekken 7-tel ellentétben itt már ügyeltek arra, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon az egyjátékos vonal, gyorsabban betöltsenek a játékmódok és a küzdelmek, illetve a karakterek mozgása is folyékonyabb, valamint kifinomultabb elődjéhez képest. A netkód javulásáról pedig már önmagában is ódákat lehetne zengeni. Az új rész tényleg elég sok mindent tartogat, legyen szó újonc vagy már tapasztalt játékosról. A sztorimód nagyszerű, és nem feltétlenül azért, mert Tolkien mélységű történetet és világot kapunk, de a pazar átvezető animációk mentén a remek párosításokon igazán élvezetes végigverekednie magát az embernek. Ez is jó néhány órába telik, de ha sikerült a végére jutni, akkor ott lesz még az Arcade Quest, a Tekken Ball, a versus, illetve orrvérzésig edzhetünk karaktereinkkel, akiket egyébként alaposan testre tudunk szabni egy külön menüben.

Ezeket olvastad már?

A sztorimód egyébként a trendnek megfelelően már nem csak egy gyorsan összetákolt valami, egy parádés vizuális novellát kapunk, és szerencsére eltűnt az előző játékban megismert monoton narrátor és az állóképek helyét átvették a gyönyörű átvezető videók, valamint a pörgős, jó tempójú bunyók. A legjobb az egészben, hogy ebben a módban a harcok közepette bizonyos mozdulatok miatt a kamera másféle szögekből mutatja az eseményeket, gondolok itt arra, mikor a karakterek egymást ugratják, vagy mikor Jin és Kazuya több fázisú, élet-halál harcot vív egymással. A történet teljes, minden apró részletének megértéséhez egyébként lehet, hogy nem árt, ha megnézed a nemrég kiadott összefoglaló videót – hiszen a játék már 25 éves, ezért történt egy s más az univerzumában. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy bizony itt-ott előfordulnak QTE megoldások, amelyek némileg befolyással bírnak hogyan vágsz neki a következő csatának. A történet egyébként ott veszi fel a fonalat, hogy miután legyőzte apját, Heihachi Mishima-t, Kazuya folytatja a világuralomért folytatott hódító hadjáratát, és a G Corporation erőit használja, hogy leigázza a világot. Nos, ezt kell megakadályoznunk, miközben egy, a Föld minden kiváló harcosának meghirdetett tornáján is helyt kell állnunk.

Ezek az apró módosítások sokkal izgalmasabbá teszik az egész cselekményt, és nem csak egy szimplán jól kiütöm a gépet és megyek tovább érzést keltik az emberben. Ha pedig valaki nincs nagyon tisztában a harcrendszerrel, nem javasolt a magasabb fokozat, mert az AI bizony képes jól elagyabugyálni, ha valaki erre esélyt ad neki. A jó hír viszont az, hogy teljesen mindegy milyen szinten áll valaki, remek lehetőségei vannak a tanulásra és a gyakorlásra. A gyakorlómód kellően részletes – és a legjobb hír, hogy a frame data ezúttal teljesen ingyenesen elérhető és minden karakter esetében körülbelül 11 különböző nehézségű kombót lehet teljesíteni –, mindent alaposan bemutat, de ha nem egy ilyen száraz oktatómódra fáj valakinek a foga, akkor ott az Arcade Quest. Ebben egy saját avatart készítve ismerheted meg a játékot töviről-hegyire, és ha jellemezni kéne, akkor ez az egyjátékos élmény egy kicsit cukibb módon igyekszik feltárni az új felvonást, mialatt különböző játéktermekbe eljutva emelkedhetsz egyre magasabbra a ranglétrán, hogy belőled váljék a világ legjobb játékosa. Ez gyakorlatilag kissé úgy hat, mintha be szeretnék mutatni milyen is az esport része egy bunyós játéknak. Az alapokat segít megtanítani, méghozzá olyan módon, ami vonzóbb lehet a kezdők számára, mivel így nem kell jó néhány órán át izzadni a laborban. Vannak kijelölt oktatóanyagok az alapvető harci mechanikákhoz, valamint az olyan szupermozdulatok használatához, mint a Rage Art és a Heat. Egy sor NPC-vel is meg lehet küzdeni utunk során, és akkor extra jutalmak üthetik a markunkat. Itt található a Tekken 8 egyik legérdekesebb funkciója is: a lehetőség, hogy 'saját magaddal' és a haverjaid AI-változataival is ringbe lehet lépni.

Nagyszerű lehetőség ez arra is, hogy kipróbáljatok több új harcost is, akiket most mutattak be először. Ott van például Victor, egy nyájas francia, akinek high-tech fegyverzete van, vagy Reina, egy titokzatos nő, aki szörnyen hasonlít a már halott Heihachi Mishimára. Mindketten viszonylag egyszerű mozgáskultúrával rendelkeznek, a komplexitásuk a kombók időzítéséből és a mozgásuk tökéletes elsajátításából adódik.

A Super Ghost Battle a különböző játékmódokban mutatott játékstílusodból olvassa ki az adatokat, és nekilát felépíteni egy kis robotot belőled, amely a lehető legjobb módon igyekszik leutánozni a támadásaidat és védekezéseidet. Elrontasz egy kombót? A robotverziót is hajlamos lesz erre. Sokat hátrálsz? Igen, a robotod is ugyanezt fogja tenni. Elképesztően érdekes harcolni önmagaddal, és ezzel ráérezni a hibáidra. Ezt pedig meg lehet fejelni még egy eléggé jól kidolgozott replay móddal. Ez lehetővé teszi minden játékos számára, hogy visszanézzék a meccseiket, az extra viszont az, hogy a meccsek közben egy gombnyomással át lehet venni bármelyik karakter felett az irányítást.

Van azonban egy kisebb hibája a játéknak, mert a testreszabás nem minden esetben gördülékeny. Egy halom cuccot fel lehet aggatni a harcosokra, de az egyes ruhadarabok felpróbálása az kínszenvedés, mivel az előnézetet minden egyes alkalommal külön meg kell nyitni, ezzel pedig rengeteg idő elmegy, ráadásul ezen a téren a Tekken 8 sem olyan gyors, tehát egy jó nagy adag türelem kell hozzá, hogy az ember végignézze mi állna a legjobban a karakterén. De hogy ne egy negatívummal zárjam a mondandómat, szerencsére a Tekken Ball is visszatért, szóval, ha egy kis kikapcsolódásra vágyunk és a tengerparton ütlegelnénk egymást egy strandlabdával, akkor jó helyen járunk.

A Tekken 8. része egy nagyszerű játék, méltó folytatás, és a bunyós játékok egyik koronázatlan királya továbbra is ott van ezzel a legjobbak között. Ha szereted a zsánert, akkor mindenképp érdemes beszerezned, mert nem fogsz csalódni. A legnagyobb rajongók számára pedig igazi kuriózum, hogy a játékból elérhető már a dobozos változat is.