Hatalmas siker lett a Borderlands 3-mal végzett bélmikróba kutatás

Ha a gamerek összefognak, akkor még az emberi bélrendszer problémáit is képesek megoldani egy kis Borderlands 3-mal.

2020-ban indult el a McGill University különös kutatása, amelyben a Borderlands 3 segítségével szerették volna jobban megérteni az emberi bélrendszerben található mikróbák felépítését, működését, kapcsolatát. Akkor a kezdezményes népszerűsítésére az Agymenőkből is ismert, egyébként idegtudományból doktori fokozattal rendelkező Mayim Bialikot kérték fel. Ez a stratégia pedig bevált, mert most, hogy lezárták a kutatást és publikálták annak első eredményeit, elárulták az egyetem munkatársai, hogy három év alatt 4,5 millió Borderlands 3 játékos segített nekik a munkában.

Természetesen nem a szokásos lövöldözéssel, őrült sztori játszásával fedezték fel a kutatók a bélmikróbákat. Ehelyett egy minijátékot készített a Gearbox Software és a kutatócsapat, amelyben a gamifikáció csodáit kihasználva a játékosokra bízták a feladatot, hogy építsenek fel különböző mikróbákat, amelyeket számítógépes algoritmusokkal korábban nem sikerült hatékonyan reprodukálni. Persze eleinte aggódtak, hogy erre nem lesz kapó a Borderlands rajongóbázisa, végül csak sikerült 4,5 millió embert rávenni, hogy átlagosan 35 ilyen feladatot teljesítsenek, így az ehhez hasonló kísérletek között is elképesztő siker lett a projekt.

Ezeket olvastad már?

A brit gamerek legalább fele nem fogja megvásárolni a GTA 6-ot

Tarkov Dráma: "Ideje, hogy megértsük kik az igazi hívőink"

Erling Haaland a Clash of Clans világát is szétrúgja

A McGill University több mint egymillió eltérő mikróba evolúciós kapcsolatát fedezte fel az emberi bélrendszerben a Borderlands miatt. Az erről szóló tanulmány a Nature Biotechnology folyóiratban jelent meg. A tanulmány az első eredmények mellett azt is részletezi, hogy miért működhetett ez a projekt ennyire jól szemben egy korábbi, Phylo nevű próbálkozásukkal, amellyel csupán a borderlandsos adatmennyiség töredékét tudták összegyűjteni. Továbbá azt is elmondják, hogy a gamifikáció miért lehet fontos jövőbeni kutatásokban. Persze hozzáteszik, hogy ezekben mindig van egyfajta egyensúlyi probléma, hiszen minél inkább a célközönség igényeire szabják (azaz minél inkább játék), annál nehezebb megfelelő minőségű, a kutatás számára is hasznos adatot kinyerni belőle. Azonban az, hogy a Borderlands Science esetében inkább az előbbi felé mozdultak el a Phylóhoz képest, bejött.