2010-ig a postagalambok gyorsabbak voltak, mint az internet

2010-ben végeztek egy kísérletet, hogy kiderítsék a szélessávú internet gyorsabb vagy a postagalambok. Utóbbiak fölényesen nyerték a versenyt. 

Ma már teljesen természetes, hogy a hálózatba kapcsolt számítógépek között adatokat továbbíthatunk, és jobb esetben nem tart órákig, hogy az információt egyik helyről a másikra eljuttassuk, legyen szó akár vezetékes, akár vezeték nélküli technológiáról. Csakhogy nem volt ez mindig így, olyannyira nem, hogy 2010-ben még az volt a kérdés, hogy az internet gyorsabb vagy a postagalambok. 

2010 szeptemberében egy meglehetősen furcsa kísérletre került sor az Egyesült Királyságban, ugyanis USB-kulcsokkal felszerelt postagalambokat bocsátottak útnak egy yorkshire-i farmról, azzal a céllal, hogy kiderítsék hamarabb célba érnek-e, mint hogy a verseny részvevőinek sikerül feltölteni egy ötperces videót az internetre. A madarak végül másfél órával később érkeztek meg a kijelölt helyszínre, a 120 km-re lévő Skegnessbe, ezzel szemben ez idő alatt a 300 MB-os fájlnak csupán a 24 százalékát sikerült feltölteni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kísérletről beszámoló híradások nem említik, hogy milyen le- és feltöltési sebességű kapcsolatot használtak a fájl feltöltéséhez, annyit tudni, hogy vidéken próbálkoztak vele, ahol lassabb az internet. A verseny kivitelezőinek persze pont ez volt a célja, egészen pontosan annak a szemléltetése, hogy az Egyesült Királyság egyes részein a szélessávú internet még mindig nem a célnak megfelelően működik.

Tegyük hozzá azt is, hogy nem ez volt az első olyan kísérlet, amit hasonló okokból kifolyólag rendeztek meg. 2009-ben Dél-Afrikában, Durbanben került sor egy olyan próbatételre, amikor is egy Winston nevű postagalambot bocsátottak útnak egy pendrive-val. A madár két óra alatt tette meg a kijelölt, 96 km-es távot, ezzel szemben a célbaéréskor a 4 GB-os fájl mindössze 4 százalékát sikerült feltölteni.

Mostanra valószínűleg már jobb a helyzet, bár napjainkban is szép számmal találni még olyan helyeket, ahol nem csak szimplán gyenge az internet, de egyáltalán nincs is kiépítve a világháló. Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniójának (ITU) tavalyi jelentése szerint a világ lakosságának mintegy harmada, 2,6 milliárd ember él internet nélkül.