A mesterséges intelligenciával könnyű visszaélni, de van egy dolog, amelyben úgy néz ki, valóban az emberiség javát szolgálhatják az algoritmusok.
Egyre több olyan kutatás lát napvilágot, amely a mesterséges intelligencia és a gyógyítás viszonyát vizsgálja, és az eredmények nagy többségében azt mutatják, hogy az MI bevonása - különösen a diagnosztika terén - nagy segítség lehet. Mindez pedig azért is különösen fontos, mert az elmúlt években, évtizedekben megsokszorozódott a daganatos megbetegedésekkel küzdők száma, a kór ráadásul már a fiatalokat sem kíméli: a BMJ Oncology folyóiratban megjelent tanulmány szerint három évtized alatt világszerte közel 80 százalékkal nőtt azon 50 év alattiak száma, akiknél rákbetegséget diagnosztizáltak. Többek közt a bőrrákos esetek száma is meredeken nő, az elmúlt egy évtizedben a melanóma (a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú elváltozás) előfordulási aránya 38 százalékkal nőtt a világon.
Köztudott, hogy a gyógyulás sikerét döntően befolyásolja a tumor időben történő felfedezése, ebből kifolyólag a szűrővizsgálatok és a diagnosztika fontossága egyértelműen megkérdőjelezhetetlen. A mesterséges intelligenciát pedig egyre gyakrabban vetik be orvosdiagnosztikai eszközként is, ráadásul nem is rossz eredményekkel. A Stanford Medicine kutatói által vezetett 2024-es tanulmány szerint például a kísérleti környezetben a mesterséges intelligencia nélkül dolgozó klinikusok átlagosan 74,8 százalékos pontossággal diagnosztizáltak, míg a mesterséges intelligenciát használó klinikusok esetében a sikeres diagnosztikák aránya 81,1 százalék volt.
Bár az egészségnél nincs fontosabb, ezt mind jól tudjuk, a rohanó életmód miatt a sok teendő között a szűrővizsgálatok a fontossági sorrend végére kerülnek, olyannyira, hogy a Bupa új kutatása azt jelzi, hogy az emberek mindössze 9 százaléka fordulna azonnal orvoshoz, hogy megvizsgáltasson egy olyan anyajegyet, amely miatt aggódik - írja az Artifical Intelligence. Bár ez az arány elkeserítően alacsony, a mesterséges intelligencia itt is segítségünkre lehet.
A Bupa tanulmánya szerint, ha az embereknek könnyen a rendelkezésükre állna egy MI-alapú telefonos alkalmazás, amivel gyorsan és egyszerűen felmérhetnék az anyajegyüket, akkor a fentebb említett arány több mint háromszorosára (33%) nőne. A kutatók szerint mindez pedig arra utal, hogy az algoritmusok pozitívan befolyásolhatnák a szűrővizsgálatok gyakoriságát, ezzel pedig nagyban növelhetnék a betegek gyógyulási esélyeit súlyos betegségek esetén.