A legtöbben lefekvés előtt nyomkodják a telefont

A 16 és 35 év közötti magyar fiatalok mobilhasználati szokásait vették górcső alá. 

Több mint ezer fiatal töltötte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság online felmérését, amelyben mobilhasználati szokásaikról kérdezték a résztvevőket. E szerint a 16 és 35 év közötti korosztály megközelítőleg négy órát használja a telefonjét 24 óra leforgása alatt, és ennek mintegy felét a közösségi oldalak görgetése teszi ki. 

Egészen pontosan „3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik", írja a NMHH a felmérés eredményeiről beszámoló cikkében. A kutatás szerint a vizsgált telefonok 22 órakor voltak a legaktívabbak - az eszközök mintegy negyede volt használatban -, vagyis a résztvevők közül ez idő tájt nyomkodták a legtöbben a mobiljaikat. Kiderült az is, hogy átlagosan 58 különböző alkalmazást nyitottak meg, de az idő felében a közösségi média platformokon tartózkodtak, leginkább a TikTokon, a YouTube-on és az Instagramon. 

A felmérés szerint a 16–19 éves lányok egyértelműen a TikTokon töltötték a legtöbb időt, ezzel szemben a fiúk a YouTube-ra voksoltak. A generációs különbség a közösségi oldalak kapcsán is kiütközött: a 16–24 évesek elsősorban a TikTokot, míg a 25–35 évesek a Facebookot választották. Megállapítható továbbá az is, hogy az életkor előrehaladtával a közösségi médiában töltött idő jellemzően csökkenő tendenciát mutat. 

A kutatás a résztvevőket abból a szempontból is csoportokra osztotta, hogy milyen jellegű alkalmazásokat részesítenek előnyben. Ennek alapján 43 százalék esetében a közösségimédia-használat volt a legmeghatározóbb, míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat, 22 százalékuknál a mobiljátékok, 10 százalék esetében pedig a videós tartalmak tették ki a képernyőidejük számottevő részét. Az eredmények szerint a sztereotípiáktól eltérően a nők (26 százalék) nagyobb arányban használt mobilis játékokat, mint a férfiak (18 százalék), illetve a 25 éven felüliek közül többen játszottak mobilon (25 százalék), mint a 16–19 évesek (10 százalék).

A kutatás az álhírekre is kitért, ezzel kapcsolatban pedig a kérdőíves felmérésben résztvevők háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy találkozott már a félretájékoztatás ezen formájával online és a közösségi médiában egyaránt. A felmérésből kiderült, hogy az álhírek gyakori előfordulása ellenére „csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat" - írta az MNHH. 

Borítókép forrása: Getty Images