Különösen a lányok önbizalmát rombolják a közösségi média szépségideáljai

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a 13-16 éves magyar fiatalok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá – mutatjuk az eredményeket. 

Hogy a tinik mindennapjainak részévé vált a közösségi média, nem szorul különösebben magyarázatra: ébredés után az első dolguk, hogy a kezükbe veszik a telefont, és jó eséllyel alvás előtt is a TikTokot és társait pörgetik. Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024 tavaszán készült felmérése során több mint 1000, 13-16 éves magyar fiatalt kérdezett meg azzal a céllal, hogy átfogó képet kapjon a magyar tinik közösségimédia-szokásairől, mi pedig megmutatjuk a kutatás (szerintünk) legfontosabb és legérdekesebb következtetéseit.

A Messenger és a TikTok a befutó

A NMHH felmérése szerint a válaszadók többsége leggyakrabban a Messengert (60%) és a TikTokot (55%) pörgeti, de alig marad le tőlük a sorban az Instagram (50%) és a YouTube (48%), amelyeket szintén rengeteg kamasz használ napi rendszerességgel. A Snapchat már csak közel feleannyira népszerű (33%), mint a Messenger, a Facebook pedig csupán a hatodik legkedveltebb közösségi oldal (20%) az eredmények szerint, ami egybecseng azzal a véleményekkel, miszerint Zuckerberg közösségi oldala kevésbé divatos a Z és Alfa generáció körében. A Snapchat után a Discord következik a sorban, ami csupán 4 százalékkal maradt le a Facebooktól, a sor végén pedig a BeReal, a Viber, a Twitch, az X, a WhatsApp és a Reddit kullog.

 Veszélyek és kockázatok a kamaszok szerint

A virtuális térben veszélyek is bőven akadnak, különösen ami a közösségi oldalakat illeti, a kérdés pedig ez esetben az, hogy a gyerekek mennyire vannak tisztában a rájuk leselkedő kockázatokkal. A kutatás szerint a posztolás előtt meglepően megfontoltak a fiatalok: 81,4 százalékuk válaszolt úgy, hogy megfontolja, mit posztol, és ha rizikósnak érzi, akkor inkább nem teszi közzé az adott bejegyzést. 11,2%-uk ezzel szemben akkor is feltölti a posztot, ha úgy érzi, hogy lehet, mégsem kellene, mivel úgy van vele, hogy úgysem történhet semmi rossz. A válaszadók 6,9%-a pedig valójában át se gondolja, hogy a tervezett posztnak lehet-e bármiféle negatív következménye.

Kérdés volt a magyar tinik felé az is, hogy élnek-e a nyilvánosan elérhető adatok korlátozásának lehetőségével. A résztvevők válaszaiból az derült ki, hogy hogy 66%-uk korlátozza, 20%-uk azonban nem is törődik ezzel az opcióval, így szabad utat enged gyakorlatilag bárki számára a személyes adatai megszerzésére az adatlapján keresztül. Ami az idegenek által küldött üzenetek lehetőségét illeti, a fiatalok 44% korlátozza, hogy ki az, aki kapcsolatba léphet vele, így ismeretlen személynek nem engedélyezik azt, míg 42% nem használ ilyen típusú korlátozást, így lényegében bárki küldhet nekik üzenetet ezeken az oldalakon keresztül. 

És hogy mely szavak jutnak a tiniknek legelőször eszükbe a közösségi média veszélyeivel kapcsolatban? A válaszadóknak az online bántalmazás, az adatlopás, a különböző közösségi oldalak feltörése, a zaklatás, a visszaélés, a függőség, a pornográf tartalmak, valamint a visszaélés és ezzel összefüggésbe hozható pénzlopás és a számítógépes vírusok ugrottak be először.  

A közösségi média sötét oldala

Számtalan kutatás bizonyította, hogy a közösségi média fogyasztása növelheti a depresszió kialakulásának kockázatát, alacsony önbecsüléshez és szorongáshoz vezethet. „A közösségi oldalakra feltöltött képeket és videókat látva a fiatalok 31%-a érezte már úgy, hogy az élete unalmasabb, mint másoké, továbbá 17,6% gondolta már magát kevésbé boldognak, mint a különböző posztokban szereplő személyek, a kitöltők 35,2%-a pedig gondolta már magát kevésbé szépnek, az online látottak hatására. A megtekintett posztok hatására a kitöltők 27,5%-a érezte már úgy, hogy neki is szebbnek és boldogabbnak kellene lennie, míg 26,5% irigyelte már azok életét, akik egy látszólagosan tökéletes életről posztoltak" - olvasható az NMHH oldalán. 

A felmérés továbbá ráerősít arra a gyakran hallott véleményre is, miszerint a közösségi média negatívabban befolyásolja a lányok mentális egészségét. A résztvevők válaszaiból többek közt az is kiderült, hogy a lányok 49,6%-a gondolta már magát kevésbé szépnek a közösségi médiában látottak miatt, a fiúk esetében ez a szám a felmérés szerint 17,7% volt. 

Akadnak azért előnyei is?

Minden rosszban van valami jó, szokták mondani, és igaz ez a közösségi médiára is. Nos, a dobogó legfelső fokára a szórakozás és a kikapcsolódás állhatott fel (86%), ezt követi szorosan a kapcsolattartás (79%), majd jön a tájékozódás, ismeretek kibővítése (69%) és a tanulás (67%). A csoportokhoz való tartozás, mint előnyt már kevesebben hozták szóba (46%), ahogy a képek, videók megosztását (32%) és az eseményekhez való csatlakozást is (31%). Továbbá előnyként említették a válaszadók az érzések, gondolatok megosztását (18%) is, igaz ez volt a legkevésbé fontos szempont az összes közül. 

Azok a fránya reklámok

A reklámok hatása alól teljesen talán még a felnőttek sem tudják kivonni magukat, de mi a helyzet a kamaszokkal? A kutatás során meglepő végeredmény született: 47%-uk vallotta be, hogy volt már rá példa, hogy egy reklám hatására vásároltak meg egy terméket, 50,7%-uk azonban azt állította, hogy ilyen még soha nem fordult elő velük. A felmérésben kitértek az álhírekkel szembeni védekezésre is, amely kapcsán a többség (51%) azt mondta, hogy ha dezinformációra bukkant, akkor jelentette az ominózus bejegyzést, de az is előfordult már (48%), hogy ilyen esetben a profil vagy az oldal letiltása mellett döntöttek. 

Fotó: ljuba photo/Getty Images