Bíróság elé rángatja a Ubisoftot az Assassin’s Creed ex-vezetője

A testvériség árnyékából a tárgyalóterem fényébe lép az Assassin’s Creed egykori mentora, és miközben az Ubisoft új stúdiókkal próbálja átírni a jövőt, a múlt sérelmei egymillió dolláros láncként rántják vissza a kiadót a földre.

A Radio-Canada beszámolója szerint Marc-Alexis Côté, az Assassin’s Creed korábbi ügyvezető producere és alelnöke pert indított az Ubisoft ellen Québecben. A kereset révén nagyjából 1,3 millió kanadai dollár kártérítést követel a cégtól, ami közel egymillió amerikai dollárnak felel meg – és nagyjából 333 millió forintot jelent.

Burkolt elbocsátás a vád középpontjában

Côté ügyvédei szerint a volt vezetőt igazából burkoltan elbocsájtották, miután az Ubisoft olyan helyzetbe hozta, hogy igazából nem nagyon maradt választása, vagy egy jelentősen visszaminősített pozícióban folytatja náluk a munkát, vagy kilép a vállalattól. A kanadai munkajog szerint ez önmagában megalapozhatja a teljes végkielégítés iránti igényt. A keresete tartalmazza kétévnyi elmaradt fizetését, valamint 75 000 kanadai dollár nem vagyoni kártérítést, amelyet Côté állítása szerint a hírnevét ért sérelmek indokolnak.

Mi történt a Vantage Studios megalakulásakor?

A konfliktus gyökere az Ubisoft és a Tencent partnerségét követően létrehozott Vantage Studios megalakulásához vezethető vissza. Côté korábban közvetlenül Yves Guillemot vezérigazgatónak jelentett, ám az átszervezés után egy alacsonyabb rangú produkciós vezetői szerepet ajánlottak fel neki. Ebben az új struktúrában már egy franchise-igazgatónak kellett volna beszámolnia, aki nemcsak az Assassin’s Creedet, hanem a Far Cry és a Rainbow Six sorozatokat is felügyeli. Côté szerint ez a lépés gyakorlatilag lenullázta a szerepét és befolyását, illetve az ilyesfajta visszaminősítés elfogadhatatlan helyzetet teremtett volna számára.

Felmondás vagy kényszer?

Miután Côté elutasította az új pozíciót, az Ubisoft felmondásként kezelte a távozását, és nem fizetett végkielégítést. A volt vezető jogi csapata viszont azt állítja, hogy a döntési kényszer már önmagában is egy burkolt elbocsátásnak minősül, így az Ubisoft jogszerűtlenül járt el. A kereset emellett a versenytilalmi záradék feloldását is kéri, mivel Côté szerint ez jelentősen rontja elhelyezkedési esélyeit egy amúgy is nehéz munkaerőpiacon.

A Ubisoft saját maga alatt vágja a fát?

Az ügy újabb kellemetlen fejezet lehet az Ubisoft számára, hiszen az elmúlt években több válsággal is szembe kellett már néznie. A per kimenetele nemcsak pénzügyi szempontból lehet fontos, hanem precedenst is teremthet arra, hogyan kezelhetők a nagy horderejű belső átszervezések a játékiparban.