Aligha ilyen visszavonulási turnéra számított FalleN

A FISSURE Playground 3-at látatlanban is mindenki a FURIAnak ítélte, de aztán kikaptak a negyeddöntőben. Hónapokkal FalleN visszavonulása előtt egyre terhesebbnek tűnik az, hogy tavasszal bejelentette a játékoskarrierje végét.

Még mindig nehéz elhinni, hogy az év végén a legendás FalleN szögre akasztja az egerét, de bizony ez vár ránk és csapatára, a FURIAra is. A 35 éves még az IEM Rio során, azaz tavasszal jelentette be, hogy 2026 végén felhagy az esportolással. Üröm az örömben, hogy azóta igen elveszettnek tűnik a brazil-lett-kazah ötös. Igaz, az IEM Köln Majorön döntőt is játszottak, ezt az ezüstérmet semmiképp sem vennénk el FalleNéktől. Ám az is igaz, hogy a kezdeti sikerek ellenére megtorpant a FURIA, és ez a Major döntős szereplés inkább a kivétel, mintsem a szabály.

No de, nem azért vagyunk itt, hogy ekézzük a FURIA 2026-os évét, majd a tényleges visszavonulás után érdemes áttekinteni inkább ezt. A múlt héten Kínában rendezett FISSURE Playground 3 viszont remek alkalmat ad arra, hogy megálljunk és a párduc körmére nézzünk, ez ugyanis igen nagy csalódás mind a csapatnak, mind a rajongóknak. A tény, hogy a FURIA nemhogy megnyerni nem volt képes ezt a tornát, de a negyeddöntőben egy G2 kiejtette, hát... finoman szólva is siralmas teljesítmény. Ha pedig valaki megnézi, hogy mit nyújtottak (pontosabban, mit nem nyújtottak) FalleNék ebben a szériában, valószínűleg azt is letagadja majd, hogy valaha szimpátiát érzett irántuk.

FalleN nagy visszavonulási turnéja tehát eddig nem fest valami jól. Mindezen pedig az sem segít, hogy közben az irányítói feladatok egy részét átadta YEKINDARnak, míg az AWP-ről tavaly lemondott molodoy kedvéért. Tehát az a FalleN, akit most nézhetünk, valójában a kanyarban sincs ahhoz a FalleNhez képest, akibe beleszerettünk a játék rajongóiként annak idején. Persze nem baj, hogy átadja a stafétát a következő generációnak. Még akkor sem, ha a csapattársai nem egészen voltak erre felkészülve.

Van egy olyan érzés a partvonalról szemlélődőben, hogy a tavaszi bejelentésével valójában csak garantálta az állását és a fizetését az év végéig. Öngyilkosság lett volna a FURIA részéről, ha hamarabb reagálnak a döntésére, ha már a nyáron behoznak egy új IGL-t a helyére. Csak most a csapattársainak úgy kell játszania, hogy tudják, egyre kevesebb értelme van a projektnek, mert hónapokon belül kikerül egy oszlopos tag, akinek nagy beleszólása van a dolgok alakulásába. És ha ez nem lenne elég, egyre több felelősséget vesznek át tőle a többiek, amitől felborult az eddig működő dinamika, és ami megnehezítheti majd az új ötödik keresését is később. Abba pedig inkább bele sem állnánk, hogy már legalább négy éve mondogatja FalleN, hogy visszavonul, ezzel egyfolytában bizonytalanságot sugározva a csapattársai felé.

A FISSURE Playground 3-at követően a HLTV készített egy gyors interjút FalleNnel – alább ebből emeltük ki a témába vágó részeket fordításunkban. A brazil szavaiból is az látszik, hogy nincsenek igazán jó válaszaik a fennálló problémákra, a tavaly még rendkívül ígéretes ötös most nem csak szerintünk, szerintük is elveszett valahol. Ahogyan az is kiolvasható FalleN értékeléséből, hogy nagy a nyomás, hogy szép véget érjen a karrierje. És eközben ott van az érzés, hogy minden egyes versennyel egyre közelebb a vég, valahogyan élvezni is kéne mindezt, csak nem biztos, hogy megy.

HLTV: „Még több torna is hátravan nektek a szezonból. Mennyire érzed közel magatokat egy tornagyőzelemhez, és min kell még javítanotok ahhoz, hogy ez sikerüljön?”

FalleN: „Vannak olyan pillanatok, amikor úgy érzem, hogy nem vagyunk messze a tornagyőzelmektől, de olyanok is, amikor úgy tűnik, valójában nagyon messze vagyunk tőlük. Ez a meccsektől függ.

Vannak körök, amelyeket elveszítünk, és olyan helyzetek, amiket rosszul olvasunk vagy nem optimálisan játszunk meg. Arról van szó, hogy megtaláljuk azt az összhangot, amely szükséges ahhoz, hogy olyan magas szinten tudjunk játszani, amellyel valóban tornákat nyerhetünk. Ezen az összhangon dolgozunk, hogy ismét megtaláljuk.”

HLTV: „Most, hogy már csak néhány hónap választ el a visszavonulásodtól, változott az, ahogyan megéled a versenyeket? Másképp értékeled ezeket az eseményeket?”

FalleN: „Vegyes érzelmekkel jár egy ilyen helyzet, mert most már csak néhány torna van hátra, mielőtt véget ér, igaz? Korábban nem gondoltam erre túl sokat, ugyanakkor tisztában vagyok a csapatom iránti felelősségemmel és azzal, hogy mindenki számít arra, hogy beleadom a munkát.

Próbálom félretenni az érzelmeimet, és minden nap a lehető legjobban dolgozni azért, hogy segítsem a csapatot. De határozottan egy kicsit más, mert tudom, hogy közeledik a vége, és szeretném a lehető legtöbbet kihozni belőle, és a tőlem telhető legjobbat nyújtani.”