Az, hogy a legális esport fogadás már most 250 millió dollár körül jár, azt feltételezi, hogy az illegális esport betting kb. 2 milliárd dollárnál jár.
„Tavaly az esport fogadások pénzmozgása nagyjából 250 millió dollárra rúgott, ami azt jelenti, hogy a fekete fogadások összértéke kb. 2 milliárd dollár volt, de az is meglehet, hogy több.” - mondta Ian Smith, az Esport Integritás Egyesület (ESIC) felügyelő biztosa.
„Hiteles előrejelzések szerint a legitim fogadási üzlet 2020-ra olyan 23 milliárd dollárra fognak növekedni. Ez pedig azt jelenti, hogy a fekete és a szürke fogadási világ foragalma 200 milliárd dollár körül fog mozogni. Ha ez bekövetekezik, akkor az esportok olyan emberek figyelmét fogják felhívni, akiket nem akarunk itt látni, magyarul a szervezett bűnözés megjelenhet ebben a világban.”
A bundázás egy nagy lehetőség arra, hogy valaki sok pénzt csináljon, de
szerencsére eddig az esport iparágban még alig jelent meg. Mivel pedig lassan a
fogadások olyan mértéket öltenek, hogy érdemes foglalkozni vele megalakult az
Esport Integritás Egyesület (ESIC), hogy szabályozást hozzon egy eleddig
teljesen kontrol nélküli üzletágba.
Smith az ESIC első felügyelő biztosa, a választás azért esett rá, mert
több évtizedes tapasztalata van a sportfogadási bűnőzésekkel kapcsolatban, csak
a tradícionális sportok esetében. A fő szakterületei közé tartozik a korrupciós
kihágások és a doppingügyek a krikett és atlétikai sportok esetében, de amikor
lehetősége nyílt arra, hogy a munkáját az esportok keretei között folytassa nem
habozott váltani. „Nagyon szeretem a videójátékokat és annak a professzionális
szcénája egy olyan kihívás elé állít, amire nem mondhattam nemet,”
Mint biztos, Smith dolga lesz, hogy kidolgozza és lefektesse az
alapszabályokat az esportokhoz kapcsolódó fogadásokhoz. Ez egy olyan kihívás számára,
amibe szívesen belekezd: „Nagyszerű lehetőség számomra, hogy felépíthetek
valamit egy olyan világban, amit ennyire szeretek,” célozva ezzel arra, hogy a
klasszikus sportokban már évtizedek óta bevett szokások és szabályok vannak és
ott a mozgástér nagyon kicsi. „Hogy tiszta lappal indulhatok valaminek az
kiváltság és iszonyatosan ritka.”
Az a tiszta lap most Smith kézírásával van tele és a tetejére azt írta
’A Program’. Három fő pontja van ennek az irománynak és az egész sarokköve a
korrupció ellenes kódex. ’A Program’ legfőbb célja, hogy beszüntesse az
illegális fogadásokat, ha pedig mindez sikerül akkor egyidőben ezzel a
szervezet bűnözést is megakadályozza abban, hogy hasznot húzzon ebből az
iparágból.
Azért a profi esport világa sem mentes a botrányoktól
és csalásoktól, a legutóbbi ami felmerült a YouTubers ProSyndicate és a TmarTn
esete, amikor kiderült, hogy a CSGOLotto(ami gyakorlatilag egy skinkaszinó a
CS:GO játékhoz), amit nagyon lelkesen hirdettek, mint nagyszerű oldal, az ő
tulajdonuk.
Az ESIC Programja arra fókuszál, hogy a bajnokságokon résztvevő
játékosokat szigorú szabályok kössék meg. „Így egyben a kész tervezet olyan
szabályokat tartalmaz majd, amit a bajnokságszervezők akármikor használhatnak,
hogy jogi alapot teremtsenek az eseményeiknek és jogi keretek között tudják
tartani a résztvevőket,” mondta Smith. „Ha a szabályok vontakoznak a
résztvevőkre, az azt jelenti, hogy köti őket az korrupcióellenes kódex, azaz
gyakorlatilag nem fogadhatnak a saját meccseikre, nem adhatják el azokat, nem
használhatják ki a belős információkat és így tovább.
Ha egy szervező úgy dönt, hogy elfogadja az ESIC szabályait és ’A
Program’ a bajnokság szabályaiba kerül, akkor Smith és a csapata jogi útra
terelhet, minden esetleges kihágást. „A fogadási piacot folyamatosan figyeljük,
mindenről tudunk valós időben. Ha egy gyanús fogadást kötnek, akkor
figyelmeztet minket a rendszer és utána személyesen vizsgálom meg az esetet,”
magyarázza. „Ha a vizsgálat kihágást mutat, akkor a kódex szerint járok el és
megteszem a megfelelő jogi lépéseket."
A pénz beszél és nyilván nagyon érthető amit mond, minden nyelven, ha
pedig egy sportban olyan szponzorok vannak, mint a Coca-Cola, akkor az mutatja,
hogy mennyi pénz van benne és innen már nem nehéz ugrani egyet előre
gondolatban és látni, miért kellene a szervezőknek alkalmazni az ESIC kódexet.
De azért nem csak a korrupció ellen kódex van ’A Programban’, más is található
benne, ami hasznos lehet a szervezőknek.
A magatartási kódex a csalásokkal
és a megfelelő viselkedéssel foglalkozik és a célja, hogy professzionálissá
tegye az Esport világát. „Az eszközök nem megfelelő használata, rongálása, az
adminok sértegetése, a sajtóval való kapcsolat visszutasítása és a csalás, mint
intézmény minden szempontból tiltott.” Mindezzel karöltve megtalálhatjuk itt a
doppingellenes szabályozásokat is, amit az ESIC az ESL-től örökölt meg. Ez a
szabálycsomag egy jóadag tiltott szert tartalmaz és ha valaki él ezekkel a
szerekkel, az büntethető.
Ha pedig ezekhez hozzávesszük a korrupcióellen kódexet, akkor megkapjuk
az ESIC programjának három fő irányvonalát. Azt azért hozzá kell tenni, ha egy
szervezet magáévá akarja tenni az ESIC szabályzatot, abból csak a korrupció
ellenes kódex használata a kötlező. „A tagok a magatartási kódex szabályait is
alkalmazhatják, de alkalmazhatják annak csak egy részét is. Lehetséges, hogy
nekik az egyik pont tetszik belőle a másik pedig nem. Hogy mit használnak fel,
az az ő döntésük,” mondta Smith. „Ugyanez a helyzet a doppingellenes szabályokkal
is.”
Az ESIC ebben a pillanatban úgy gondolja, hogy a legfontosabb kérdés a
korrupció felszámolása és ez valljuk meg nagyon is érthető, hiszen a fogadási
csalások durva bűntények és ez sokszor csak a kezdet egy durvább jövő felé. Az
esport világnak kötelessége megszabadulni tőle. Igaz ugyan, hogy Smith hosszú
távú célja, hogy a bajnokságokokn mindenki az ESIC ’Programját’ kövesse, de úgy
gondoloja a legfontosabb pont kiszűrni a csalókat és ezért a korrupcióellenes
része a szabályzatnak a legfontosabb.
Ahogy olvasod a cikket az ESIC a szcéna sok kulcsfigurájával egyeztet
folyamatosan. „Még ott vagyunk, hogy sok szervezőt meg kell győzni arról, hogy
a rendszerünk jó,” mondja Smith, „De az olyan szervezetek mint mondjuk az ESL
már mögöttünk vannak.” Mindemelett Smith úgy gondolja, nem lesz túl nehéz
átvinni a szabályokat: „Először is ez a jó út. Másodszor pedig jó a
kereskedelmi megítélése. Remélem egy olyan szabálycsomagot sikerült összerkani,
ami vonzó a szervezőknek.”
Az ESIC könyvviszgálókkal és olyan adatbányász cégekkel dolgozik együtt,
mint a Sportradar, hogy folyamatosan tudják vizsgálni az esportok környezetét,
hogy mindig mindent tudjanak. Ezzel a széles eléréssel, úgy tűnik az Egyesület
eléri a célját és valóban kiveszi a részét a csalások visszaszorításából és
megelőzéséből.
Természetesen ahhoz, hogy minden működjön az olyan szervezőknek, mint az
ESL alá kell írniuk az ESIC-kel és az ő szabályaikat integrálni kell a saját
szabályaik közé. Egyenlőre az egyesületnek nincs jogi fennhatósága arra, hogy
minden szervezőre rákényszerítse a szabályait, szóval az, hogy ’jó utat
kövessék’ csak rajtuk múlik. Azért van még egy elég fontos igéret abban, ha a
csalások visszaszorulnak: egy tiszta sportba a nagyobb esport cégek szívesebben
fektetnek pénzt, több lesz a szponzor és így a minőség is javulni fog.
„Ha szponzorokat nézzük, akkor most az esport támogatók 30-40
százalékban olyan szponzoroknak kellene lennie, akik nem kapcsolódnak az
iparághoz,” mondja Smith, „ezzel szemben ez a szám most olyan 5 százalék. Ennek
pedig megvan az oka. Finoman fogalmazva az esport világ most nem más, mint a
Vad Nyugat. Nincs központi koordináció, szervezés és felügyelet.
Ez elmúlt években a Coca-Cola és
a McDonald’s olyan sportokban képviseltették magukat, amik elég durva
korrupciós ügyletekbe kerültek, mint mondjuk a FIFA botrány tavaly. „Ezek az
ügyek óvatossá tették a befektetőket és az esport üzletág ebben a pillanatban
nagyon magas kockázatot hordoz magában,” mondta Smith. „Meg kellett csinálni a
kockázatelemzést és abból már logikusan következett, hogy szükség van az
ESIC-re.”