Azok a diákok akik csak a közösségi médián lógnak rosszabbul teljesítenek matekból, szövegértésből és a tudományos tárgyakból. Bezzeg a gamerek...

Azok a tizenöt évesek, akik rendszeresen játszanak videojátékokkal jobban teljesítenek a reál tárgyakból és a szövegértésből is jobbak, mint azok a társaik, akik csak közösségi médiát használnak. Ez előbbi csoport kicsivel az átlag fölött, az utóbbi pedig kicsivel az átlag alatt van eredmények szempontjából.

A tanulmányt az ausztrál Royal Melbourne Institute of Technology egyetem professzora Albert Posso végezte el és publikálta augusztusban az International Journal of Communication folyóiratban. A tanulmányban összesen 12.000 gyereket vizsgáltak meg.

A PISA vizsgálatot minden harmadik évben elvégzik tucatnyi országban a világ minden táján. A tesztnek három fő területe van: alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés. A diákok a teszten kívül egy kérdőívet is kitöltenek, ahol a szokásaikról kérdezik őket, és a kérdőívben az internethez kapcsolódó szokásaik is benne vannak.

„Azok a diákok, akik rendszeresen használnak közösségi médiákat, olyat mint a Facebook, átlagosan gyengébbek az átlagnál mindhárom területen.” Például egy diák aki rendszeren lóg a Facebookon átlagosan 20 ponttal kevesebbet ér el a teszten annál, aki egyáltalán nem használja azt (az átlagpontszám Ausztráliában 2012-ben 504 pont volt). És egy diák minél több időt tölt a közösségi oldalakon, annál rosszabb eredményt ér el.

A Gamerek viszont az átlag fölött vannak

Ezzel szemben azok a diákok, akik idejük nagy részét videojátékokkal töltik magasabb pontokat érnek el. A Gamerek a matek és szövegértés feladatokban átlagosan 15 ponttal értek el többet. A természettudományokban pedig 17 volt a differencia a javukra. Posso ezt a következővel magyarázza.

„Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a legtöbb online játékban különböző talányokat kell megoldani és ehhez olyan tudásra van szükség, ami a három vizsgált területet is fejleszti. Viszont az is igaz, hogy azok az emberek, akik jók matekból és szövegértésből azok olyan tevékenységeket keresnek, ami ezen képességeiket állítja kihívás elé és lehet ezért szeretnek játszani.”

Mindent egybevetve azért van egy pont, amikor a játékok pozitív hatása visszafordul. Azok a diákok, akik minden másnap játszanak jobban teljesítenek azoknál, akik minden nap a képernyő elé ülnek, de azoknál is akik mondjuk csak hetente játszanak.

Tavaly novemberben egy PISA felmérésben az is kiderült, hogy a fiúk jobban teljesítenek a szövegértésben ha az a képernyőn van, a lányok pedig jobban teljesítenek papíron. A kutatók szerint ez azért van, mert a fiúk sokkal valószínűbb, hogy játszanak (ezért pedig sokkal otthonosabb nekik a képernyő).

Egyvalamit azonban nem szabad elfelejteni egy PISA elemzésnél, az eredmények önmagukban nem mutatják meg az okokat. Az adatok azt mutatják, hogy a játék és a jobb teljesítmény között van kapcsolat, de azt nem tudjuk miért. Hogy ez kiderüljön több kutatásra van szükség.