Előbb-utóbb be fog kerülni az olimpiai programba az e-sport

Hagyományos sportklubok képviselőivel beszélgetünk az e-sport térhódításáról. 3. rész.

Nagy visszhangot váltott ki a hazai játékosközösségben az e-sport és a magyar politika aktuális viszonyáról készített interjúsorozatunk, ezért úgy gondoltuk, hogy ennek folytatásaként készítünk egy sorozatot a nagy múltra visszatekintő, hagyományos sportklubokkal, hogy fejtsék ki álláspontjukat az e-sport térhódítását illetően. Az európai trendek azt mutatják, hogy sport és e-sport kapcsolódása és fejlődése a sportkluboknál összpontosul, hiszen mindkettő tud tanulni a másiktól, éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy megszólaltassuk a sportegyesületeket, ők hogyan viszonyulnak az elektronikus sportokhoz. Sorozatunk harmadik részében a Budapesti Honvéd Sportegyesület ügyvezető elnökével, Gergely Istvánnal beszélgettünk.

Egyre erősödő trend Európában, illetve a Távol-Keleten meg Észak-Amerikában is, de most ért el Magyarországra ez a fajta irányzat, hogy a sportklubok egyre inkább érdeklődnek és kapcsolódni próbálnak az elektronikus sportokhoz. Az MTK, illetve a DVTK is bejelentette már, hogy nyitnak az e-sport felé, van, ahol már aktívan zajlik a csapat felállítása. Sportszervezeti szempontból szerinted mi az, ami motiválhatja ezeket a klubokat az elektronikus sportok felé való nyitásban?

"Azt hozzá kell tenni, hogy azok a trendek, amik akár más kontinensen trendeknek számítanak, nem feltétlenül tudnak megvalósulni a földbolygó bármelyik területén. Gondoljunk az amerikai ligákra, ott nagyon menő a baseball, az amerikai foci, a kosárlabda, jégkorong, míg Európában a baseball és az amerikai foci se tudta megvetni a lábát. Ha én jól figyelem, akkor Ázsiából induló dolog ez az e-sport, ott nagyon sokan űzik amúgy és nem okvetlenül az e-sportot, hanem magát a számítógépes játékokat és ebből ez egyfajta továbblépés számomra.

Szerinted sportnak tekinthető az e-sport? Miért?

"Nevezzük sportnak, mert már az annak számít, ha szervezett keretek között tudnak gyakorolni, edzeni vagy versenyezni. A nehéz az ugye, hogy annyira az elején vagyunk ennek, hogy nem tudni még egyelőre, hogy ezek a résztvevők mennyire akarnak majd tömörülni egy klubban. Egy klubot vagy egyesületet általában az olimpiai sportágakhoz szoktak hasonlítani, vagy azzal azonosítják, de ezen már túlnőtt a világ. Az olimpizmus eszméje már sok esetben egy kicsit megkopott. Ez nem eszmei kérdés, hanem sokkal inkább pénz kérdés. Folyamatosan halljuk, hogy egyes sportágaknak leáldozott míg újak pedig bekerülnek az olimpiai programba tehát
maga az olimpia is változik, fejlődik. Követi a trendeket még ha kicsit megfontoltabban is. Én azt mondom, hogy még mindig, nagy valószínűséggel azok alapján a válogatási elvek alapján, ahogy be tud kerülni egy sportág az olimpia programjába, annak az e-sport abszolút megfelel. Ez egy kicsit vadul hangzik még mindig, de szerintem nagy valószínűséggel, előbb-utóbb, inkább előbb, be fog kerülni az olimpiai programba az e-sport."

"A sport nem csak a fizikai tevékenység kifejtése lehet. A szellemi tevékenység szervezett keretek közötti lebonyolítás is benne van a sport EU-s meghatározásában, tehát a sakk is sport, és így az e-sport is sport. Ezért, mint sportág, be tudna kerülni az olimpiai programba, mivel itt a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a nézettsége, minél több országból űzzék, minél több ember nézze és minél több országban közvetítsék is ezt, magyarul az érdeklődés nagy legyen iránta. Az e-sport iránt azért nagyobb az érdeklődés a klasszikus sportokkal szemben, vagy azért szinte robbanás szerűen nő a bázisa mert sokkal jobban megközelíthető és elérhető. Csak néhány példa, nem időjárás és hely függő, megfizethető eszközök, viszonylag hamar jön a siker, hogy tudok játszani egy játékkal és élvezni azt, könnyen elérhető csoportok határok nélkül, sok információ a neten, már fiatal korban is be lehet csatlakozni stb. Tehát ebből a szempontból komoly előnyt élvez az e-sport habár az, hogy valaki e-sportoló legyen - egyébként, van ilyen kifejezés, hogy e-sportoló?"

Igen, van, használjuk ezt.

"Hogy valaki e-sportoló legyen, ahhoz nagyon sokat kell gyakorolni. Ez olyan, mint amikor van valakinek egy jó ötlete és azt mondja, hogy „világmegváltó ötletem van, ezt meg fogom csinálni”. Aztán meghallod a másiktól és megijedsz, hogy basszus ez is kitalálta ugyanezt. De ezzel csak egy a baj: 10% az ötlet és 90% a megvalósítás, ezért hiába gondolod, hogy mint e-sportoló, te marha jó lennél, és majd te meg fogod váltani a világot és dollármilliókat fogsz keresni, egy dolgot kéne csinálni: edzeni, edzeni, edzeni. Itt van a klasszikus sportágnak és az e-sportnak is a közös fonala, hogy ugyanúgy kell ebben is dolgozni, ha sikert akarsz elérni, mint mondjuk a futásban."

Sokan idegenkedve fogadják az e-sport jelenséget, sőt egyesek a sportolás hiányával azonosítják és elzárkóznak előle. Hogy viszonyultok hozzá ti, mint egy Sportegyesület?

"Egyes kutatások szerint 10 000 órát kell azzal foglalkozni valamivel, ha te abban a témában kiemelkedő szeretnél lenni, hogy egyike legyél azoknak a keveseknek, akik el tudnak jutni a dobogóra vagy a világszintű versenyekre. Igazából ebben a tekintetben semmiben nem különbözik a klasszikus sportágaktól. Az elfogadóképesség Magyarországon egy kicsit lassabb. Én azt mondom, az e-sportot a magyar igényekre kell formálni idehaza, mert mások az emberek, mások a lehetőségek, és mi szeretnénk ebbe az irányba nyitni, két dolog miatt is: az egyik az, hogy szeretnénk a taglétszámot bővíteni. Persze ahhoz, hogy valaki BHSE tag legyen, nem kell feltétlenül bejárnia, de mégis szervezett körülmények között kell csinálnia, amit csinál, cserébe pedig bizonyos előnyökhöz juthat az egyesületnek köszönhetően. Ha ebbe az irányba megy a világ, akkor valamilyen szinten ezt követni kell mindenkinek, beleértve a nagy egyesületeknek is.

Egyre több futballklub, nagy régi sportegyesületek, mint Paris Saint-Germain, akik egész komolyan nyitottak az e-sport irányába, már a játékban is jelen vannak.

"Itt azért azt meg kell vizsgálni, hogy ez itt most csak hype, vagy egy olyan valós út, ami a sportágaknak a palettáját színesítheti a klasszikus sportban."

Igen, ez a dilemma egyébként az Olimpiai Bizottság előtt is. A párizsi olimpia kapcsán már felvetődtek azok a hírek, hogy adott esetben ott már megjelenhetne valamilyen formában az elektronikus sportoknak a repertoárjából egy szelet, ezt hogyan kommentálnád?

"Én támogatom. A kettő függ egymástól és ha az olimpiai sportágak közé bekerül, akkor mindenki számára egyértelművé válik, hogy ez működőképes dolog. Addig kell lépni, amíg nem kerül be a programba, addig kell kialakítani a bázist, mert így jelentős lépéselőnyhöz lehet jutni."

Korábban említetted a társadalmi megítélését a videojátékoknak, az e-sportnak. Hogyan tud az emberekben alkotott képen változtatni egy olyan momentum, hogy egy sportegyesület nyit ez irányába? Ti egy nagyon patinás, egy öreg klub vagytok ilyen szempontból, biztos vagyok benne, hogy odafigyelnek rátok az emberek. Mik az elsődleges motivációs tényezők egy sportegyesület számára, ami miatt az e-sportba invesztál?

"Ez egy veszélyes vállalkozás, mert minket is klasszikus olimpiai sportágas, illetve nem olimpiai sportágakkal is kiegészített egyesületként tartanak számon, a falon ott vannak az olimpikonoknak a fotói, márványtábla, minden. Kicsit merev is a megítélés, de ebből ki kell tudni lépni, mert ha mondjuk elmegyek egy olyan táborba, ahol a gyerekeket főleg a videojátékok vagy más nem klasszikus sportágak érdeklik és bemutatkozom, hogy Gergely István, olimpiai bajnok vízilabdázó vagyok, nem hiszem, hogy annyira érdekelni fogja őket. Nekünk, mint sportegyesületnek kell tudnunk megszólítani őket, lehetőséget nyújtani, hogy nálunk megtalálják az aktuális sportfogyasztási trendeket is. Arról van szó, hogy egyelőre nyitunk a szabadidős sportok felé és akkor oda befogadjuk az e-sportot."

Az interjú a következő oldalon folytatódik.

Ez nagyon innovatív hozzáállás egyébként és azt gondolom, hogy a hazai e-sportban vannak egyébként ilyen csapatok, vannak ilyen jellegű csoportosulások, akiknek pont ilyen jellegű támogatásra van szükségük.

"Erre még visszautalva, azért van ennek egy másfajta mutációja is, nézzük meg az úszást, hogy milyen irányba ment el. Klasszikus olimpiai sportág, de már elment a tenisz irányába, tehát pénzdíjas versenyre kezdtek járni a versenyzők és ez most Hosszú Katinkáéknak köszönhetően abszolút reális életpálya, mert jelentős bevételre lehet szert tenni, csak úgy, mint a teniszben. Az e-sport is egy olyan sportág, ami pénzdíjas, tehát már most arrafelé megy, ahová az úszás tart és ahol a tenisz van, de a nagy kérdés, hogy tudjuk mi őket bevonni úgy, hogy ne csak a profitszerzésben gondolkozzanak már az elején, hanem akarjanak edzeni, érezzék magukat jól, akár próbáljanak ki más fizikai tevékenységet, sportágakat is nálunk az egyesületben."

Tehát ez lehet egy magyar út az e-sport és a sport szinergiája kapcsán. Mit gondolsz, hogyan tud hozzájárulni a hazai e-sport fejlődéséhez egy sportegyesület? Milyen szerepe lehet a hazai e-sport életében egy sportklubnak?

"Kizárt dolognak tartom, hogy egy nagy mentális igénybevételnek kitett versenyző fizikálisan ne legyen fitt. Ugyanígy van a bármelyik fizikai sportágnál, legyen pl. a vízilabda. Ha nekem tök üres a fejem, lehetek bármilyen erős, úszhatok bármilyen gyorsan, nem fogok tudni kiemelkedően játszani, mert pont arról van szó, hogy a helyzetfelismerésem milyen. Be kell, hogy tudjam osztani az erőmet, értelmezni kell az ellenfélnek a mozgását, tudnom kell a taktikáját, tudnom kell a saját taktikámat, hogy adott pillanatban gyors és jó döntéseket hozzak. Ha nekem tök üres a fejem, akkor nem fogom tudni ezt megcsinálni."

"Ha az, aki a fejét használja és elfárad mentálisan és a fizikai teljesítőképessége egyenlő a nullával, akkor az, aki jobb fizikai állapotban van, az meg fogja verni a hasonló mentális teljesítőképességű embert, mert tovább fogja bírni. Tehát aki e-sportol és így inkább mentális igénybevételnek van kitéve, neki ugyanúgy kell fizikai edzéseket végeznie, mint annak, aki mondjuk pont a sportolásból próbálja magát fenntartani, ezért aki tanul és sportol, az sokkal tovább és messzebbre jut, mint aki csak sportol vagy csak tanul. Persze mindig vannak kivételek és sokan azt hiszik magukról, hogy pont ők lesznek azok, de hát ez nem annyira szokott összejönni. Mert ugye akkor ők lennének többségben és nem pedig a kivételek. Ha valaki profi e-sportoló, neki ugyanezt kell csinálnia. Ebben egy sportegyesületnek nagyon nagy szerepe lehet, mert ő tudja, hogyan kell felkészülni."

Mindenképp. Akkor, ha jól értem, elhatározásotok, hogy az e-sportba ti is beléptek. Mik a konkrét célkitűzések ennek kapcsán?

"Úgy fogjuk ezt az egészet elkezdeni, mint ahogy bármilyen más sportágat kezdenénk, tehát van rá egy vezetői elnök, akit szakosztály-igazgatónak hívunk, az ő felelőssége az, hogy maga alatt hogy tudja felépíteni a rendszert. Az egyesület vezetősége pedig eldönti, hogy neki ez belefér vagy nem fér bele, megfelelő célokat állított fel vagy még változtatnia kell rajta. Persze az irányt közösen a vezetőséggel határozzák meg."

Egy kérdésem lenne ehhez kapcsolódóan, mert említetted, hogy fontos számotokra az, hogy minél több, minél nagyobb legyen a taglétszám. A jelenlegi trendek egyébként Európában azt mutatják, hogy inkább az él e-sport irányába haladnak a klubok, tehát megpróbálják megtalálni azt a legjobb játékost, aki most a legjobban játszik az adott videojátékkal, és azt behozni a klub színeibe és ezzel marketingelőnyhöz, nagyobb eléréshez, a fiatal korosztály megszólításához közelebb jutni. Amit te mondasz, az egy kicsit egy hosszabb növekedés, egy lassabb épülés, amikor a bevonzott tömegekből ti magatok választjátok ki azt, aki alkalmas és a klubot tudja képviselni. Jól értem ezt?

"Jól, de ez egy bevált szokás, nézzük csak meg a labdarúgás példáját. Ott vannak olyan kiemelkedő európai csapatok, akik összevásárolják a játékosaikat. Ők ebből élnek, bejutnak a BL döntőbe, aztán megnyerik, vagy nem, de ebből is komoly profitot realizálnak. Az eredményre jönnek a szponzorok meg persze a nézők és ez jegyárbevételt, merchandisinget és
közvetítési jogdíjakat generál. Van olyan, aki nagyon vigyáz arra, hogy a fő táblán eljusson egy darabig, de tovább nem, sőt a bajnokságban sem, mert akkor már túl sokba kerülnének a játékosok. Valaki arra megy rá, hogy nevel és eladja a játékosokat. Akinek meg nincs hozzá óriás pénze és csak tapogatózik, az olyan stratégiát választ, mint mi: elkezdjük kiépíteni a bázist és utána majd mi nevelünk ki saját magunknak versenyzőket. Nálunk van egy egységes váza minden szakosztálynak de mivel mindegyik sportág más és más, ahogy a szereplőik is, máshogy gondolkoznak, így még hosszú út áll előttünk. Ezt nekünk is tanulnunk kell."

Akkor ha jól értem, ebben az egészben, az utánpótlás nevelés és a klub e-sportolóinak kinevelése az egyben egy komoly edukációs program is.

"Abszolút, ez rájuk nézve is és miránk nézve is egy tanulási és fejlődési folyamat.. Egy új gondolatmenetet fognak behozni hozzánk, egy új világot fognak megnyitni sokak számára, ahogy mi is nekik. De ez mindenkinek vélhetően az előnyére fog válni mind egyéni mind pedig szervezeti szinten.."

TETSZETT? KÖVESD AZ ESPORT1-ET FACEBOOK-ON!

Kövess Minket!