Mozgolódnak az európai állami szervezetek e-sport fronton

Az e-sport ipar évek óta rendületlenül tör előre, ezt pedig szépen lassan az európai kormányok is felismerik.

Az már 30 évvel ezelőtt is látszódott, hogy a videojátékok a modern társadalomban egy fontos szórakozási formát képviselnek majd, de arra talán senki se gondolt, hogy az e-sport a 21. század talán legnagyobb meglepetése lesz. Erre jó példa volt nyugaton a játéktermek elterjedése, hogy az olyan konzolok, mint a Nintendo vagy a Sega relatíve nagy népszerűségnek örvendtek és, hogy kialakult a fiatalok körében egy szubkultúra, aminek a fogyasztási szokásai sokszor ezen elemek körül forogtak. A játékok később az asztali számítógépeken is elszaporodtak, de az internet globális terjedése volt az igazi katalizátor, aminek a hatására a videojátékos kultúra berobbant a köztudatba. Az utóbbi tizenöt évben pedig dinamikusan formálódott a versenykultúra a különböző játékok köré, és mára komoly üzleti potenciál rejlik az elektronikus sportágakban.

Viszont van egy jelenség, ami nagyszerű, de egyben aggodalomra is ad okot. Az ismert e-sport műsorvezető, Paul "ReDeYe" Chaloner mondta, hogy "az e-sport olyan, mint a Vad-Nyugat", azaz nincsenek írott szabályok, de a kimondatlan szokásokhoz mindenki tartja magát. Ez a rendszer rövid távon fenntartható, de előbb-utóbb feltűnnek majd az olyan piaci elemek, amik csak hasznot akarnak majd húzni az egészből, és nem érdekli őket a hosszútávú fejlődés és életpálya. Ezért kell valami, ami közös, egy stabil pont, amire lehet támaszkodni, ha gond van.

Egy világban pedig mi lehetne stabilabb, mint az országok kormányzatai? Legalábbis, ha a fejlett országok kerülnek szóba. Az állami állásfoglalás az elektronikus sportok mellett legitimálhatja az egészet, elfogadhatja azt, mint rekreációs, vagy sporttevékenység. Adhat egy jogi hátteret, ha vitás kérdések merülnek fel, sőt, akár támogathatja is annak fejlődését. Persze itt felmerül a kérdés, hogy szükség van-e az állami szerepvállalásra? A válasz pedig igen, a hosszú távú növekedéshez egy ponton kell az állami segítség, főleg Európa berkein belül.

Az európai piac egy nagyon szerteágazó gazdasági terület. Különböző kultúrák, különböző nyelvek, különböző hagyományok és szokások jellemzik. Ez az, ami miatt a vállalatoknak nagyon nehéz elérni a fogyasztókat, hiszen a legtöbb esetben célzott kampányokat kell készíteniük, specifikus részletekkel. Ezért az öreg kontinensnek nehezebb dolga van, ha az e-sport kerül szóba, hiszen mindig felmerül, hogy miért ne inkább a nyugati piacon jelenjenek meg. Az USA vagy Kanada hatalmas, több százmillió angol anyanyelvű lakossal, naná, hogy ott jóval könnyebben elérik az adott célcsoportot. Ez pedig az a pont, ahol az országok kormányai középpontba kerülnek. Egy-egy irányító szervnek mindig is nagy hatása volt a befektetői viselkedésre. Ha egy vállalat látta, hogy kedvező feltételeket teremt neki az ország, akkor szívesen ment oda, akár terméket értékesíteni, akár munkahelyeket teremteni. Ez pedig működhet az e-sportban is, hiszen az alapelv ugyanaz. Erre pedig már példát is lehet látni az utóbbi egy-két évből.

Franciaország

2016 szeptember 16-án a francia parlament elfogadta a "Loi pour une République Numérique" törvényt. Ebben a kormány hivatalosan is kijelentette, hogy a profi e-sport nem szerencsejáték, elfogadta hivatalos versenysportágnak, ezzel megkönnyítve a beutazó játékosoknak a vízumszerzést. Ezen kívül a törvényben lefektetésre kerültek a különböző arányszámok a versenyek nevezési díja és jutalmazásai között. A törvény nagy lépés a francia és európai e-sportnak, de az út idáig rögös volt. Két évvel ezelőtt, mikor a nemzeti e-sport szövetség jelezte szándékát, hogy csatlakozna a Nemzeti Sportszövetséghez, egyértelműen nem volt a válasz. Viszont egy év lobbizás, és sok száz oldal tanulmány benyújtása után a kormány teret adott az elektronikus világnak, ez pedig megmozdította Európát.

Anglia

Nem telt el sok idő a francia események után, és a szigetországban hivatalosan is megalakult a British Esports Association, ami küldetésként azt tűzte maga elé, hogy népszerűsítse a versenyszerű játékot, de emellett figyelmeztesse is a fiatal generációt, hogy a játékon kívüli világot se feledjék el. A szervezet az állami Sportszövetség tagjává vált, ami annyit jelent, hogy az állam hivatalosan is elismerte az e-sportot, mint sportot, és a két szervezet egyik fontos célja, hogy hidat építsen a tradicionális és virtuális sportok világa között. Az állam szerepe abban nyilvánul meg igazán, hogy ingyen szakértői segítséget nyújt, ha szükség van rá, és olyan egészségmegőrző programokat dolgoztak ki, amivel a számítógépek elől kimozdítják a játékosokat.

Málta

Az apró szigetállam is úgy gondolta, hogy ideje foglalkozni az e-sporttal. 2017 augusztusában egy törvénymódosítást nyújtottak be, ahol a Gaming Act változásait sürgették. A módosításban az szerepelt, hogy le kell rövidíteni a bürokratikus útvonalakat, hogy a versenyszervezés és támogatás sokkal könnyebben kerüljön arra a helyre, ahol szükség van rá. A kormány a döntéssel bátorítja az e-sport szervezetek létrejöttét és továbbfejlődését. Málta leginkább a gazdasági oldalról közelíti meg az e-sport világát.

Németország

A német kormány lépése az egyik legfrissebb, de talán a legfontosabb. A napokban jelentették be, hogy az ESL és a Német Játékszövetség együttesen megalapította a Esport-Bundes Deutchland szervezetet, ami olyan csapatokat tud tagjai között, mint az H2K Gaming, a Unicorns of Love, vagy a BIG. A szövetség azon kívül, hogy rendezett formában kíván versenyeket szervezni az országon belül, helyet kapott a Nemzeti Olimpiai Szövetség asztalánál is. A legérdekesebb az egészben az, hogy ez a szövetség az utóbbi pár hónapban élesen ellene volt annak, hogy az e-sport felmerülhessen, mint olimpiai sportág. 

Dánia

Ismét egy friss esemény a közelmúltból. A dán kormány egyelőre nem jelezte azt a szándékát, hogy jóvá hagy egy szövetséget, de mostani Blast Pro Series versenyen hivatalos támogatóként jelentek meg. Arról nem szól a fáma, hogy mekkora összeggel támogatták meg a rendezvényt, de azt tudjuk, hogy a bajnokságot a dán gazdasági miniszter nyitotta meg, míg Koppenhága városa többek közt a verseny helyszínét bocsátotta rendelkezésre. 

Románia

Hasonló történet zajlik éppen a szomszédunkban is: Bukarestben november 24-én indult a román nemzeti bajnokság, ahol a rendezvény két legnagyobb partnere Bukarest Önkormányzata, illetve az ArCub (Bukaresti Kulturális Központ). Az esemény több héten keresztül tart, és azon kívül, hogy több játékban zajlanak e-sport versenyek, az egész végén lesz egy fesztivál jellegű találkozó is; a Bucharest Gaming Week. Itt lesznek közösségi rendezvények, a döntők, és persze ismert, helyi Youtube személyiségek is tiszteletüket teszik.

Magyarország

Végül a listánk utolsó helyén hazánk szerepel. Idén először a Parlamentben Farkas Gergely képviselő beszélt az e-sportról, ezt követően viszont ti is olvashattátok az Esport1 hasábjain az egyes politikai pártok szereplőinek véleményét az e-sportról, sőt, később nyilvános vita is volt a témában. Néhány héttel ezelőtt pedig újabb mérföldkőhöz érkeztünk, amikor a magyar állam egy maximum 2 milliárd forintos támogatást ítélt meg az Egymillióan a Magyar E-sportért Egyesületnek egy olyan, a visegrádi országok közötti verseny megrendezésére, ahol az e-sport kerül a középpontba. Ezzel a kormány kristálytisztán kinyilvánította a szándékát, miszerint a jövőben számol a magyar e-sporttal, és ez mindenképpen örvendetes hír.

A kormány elismerte az e-sportot: kétmilliárd Ft-ot adnak egy régiós verseny megrendezésére

A támogatást az "Egymillióan a magyar esportért Egyesület" kapja.

TETSZETT A CIKK? KÖVESS MINKET FACEBOOKON!