Hirdetés

Miért "lopják el" könnyebben a szívünket a multiplayer játékok, mint az egyszemélyes címek?

Heldeus | 19/03/13 14:10
Cikk mentése

A jelenség egyre több embernél jelentkezik, folyamatosan bővül azok száma, akiket már nem igazán kötnek le a single-player játékok, az okok viszont igen mélyen keresendőek!

Hirdetés

Akik huzamosabb ideje játszanak multiplayer játékokkal egy érdekes változást figyelhettek meg magukon. A jelenséget nem feltétlen az online játékok idézik elő, ám nagyon sokan ehhez kötik. Ez nem más, mint a single-player játékoktól való elkedvtelenedés, elsősorban egy huzamosabb multiplayert követő időszak után. Hosszabb idő alatt hónapokat, vagy akár éveket is érthetünk, az egész folyamat, és a kialakult helyzet nagyban függ a játékos személyiségétől!

Még az elején kihangsúlyoznám, hogy rétegproblémáról van szó, elvégre a single-player játékok piaca továbbra is köszöni jól van. Ha te magad nem érzed úgy, hogy csak az online játékok kötnek le, akkor a cikk további része maximum érdekességként szolgálhat neked.

A szerkesztőségben többen is beszélgettünk arról, hogy egy jó ideje már nagyon kevés olyan single-player játék van, ami leköt bennünket! Elkezdtünk ötletelni azon, hogy ez miért is lehet. Mindannyian voltaképp gyerekkorunk óta játszunk, mindig is szerettük az egyéni kalandokat is. Én saját magamon különösen érzem ennek a hatását, még a tavaly nyári Steam leárazáson mindenestül megvettem a Witcher III-at, és több hónappal később is ott tartok, hogy talán 10-15 órát raktam csak bele. Valahogy sosincs kedvem megidézni Gerald karakterét, pedig ha valami, akkor a Witcher III egy fenomenális single-player képviselő!

A jelenség okát alapvetően két dolognak tudtuk be: egyrészt a multiplayerekkel ellentétben a single-player játékok nem adják meg azt az élményt, hogy legyőzhettünk egy másik játékost, jobbak lehettünk egy másik embernél valamiben, másrészt pedig ezek szemben az online játékokkal/e-sport játékokkal általában egy lassabb/elnyújtottabb játékmenetet kínálnak, ami úgy a legjobb, ha beleéled magad. Ez a mai felgyorsult, rohanó világban, amikor az embernek magára is alig van ideje nem opcionális szórakozás. Az olyan játékok, mint például a Fortnite, a LoL, a PUBG, a HS, vagy az Apex egy gyors lefolyású, relatíve kevés időt igénylő játékmenetet kínálnak, amikkel ugyanakkor hatékonyan szakadhatunk ki az aktuális valóságunkból, az embereknek pedig sokszor erre van szükségük!

Viszont annak érdekében, hogy reálisan lássunk a jelenség mögé, szakember véleményét is kikértük, aki nem volt más, mint Bányai Fanni, Magyarország alighanem egyik legjobb e-sportra és videojátékokra szakosodott pszichológusa. Fanni évek óta foglalkozik már a játékok és az e-sport pszichológiájával, a témát érintő publikációt pedig külföldi lapok is hozták már le, továbbá rendszeres vendége különféle konferenciáknak és kerekasztal beszélgetéseknek! Ha valaki, akkor Fanni tudja, hogy mi zajlik le a fejünkben miközben játszunk, illetve, hogy milyen társadalmi tényezők játszanak még szerepet a single-player játékok elidegenedésében. Mert bizony azok is vannak!

Az egyik legerősebb befolyásoló tényező ezen a téren az aktuális élethelyzet. Ez a változó nagyban meghatározhatja, hogy aktuálisan mire van szüksége a gamer lelkünknek. Inkább egy "békés" single-playerre, vagy egy pörgős multiplayerre. Emellett az adott hangulatunk lehet még erős befolyásoló tényező, néhány héttel ezelőtt például a létező összes multiplayer játékból a végletekig kiégtem, így két napig csak Serious Sam 3-aztam. 

Fontos megjegyezni, hogy a különböző élethelyzetek minden emberre másképp hathatnak, ha valakinek olyan munkája van, amiben állandó versenyhelyzet áll fenn, mindig pörögni, sietni kell benne, akkor logikusnak tűnhet, hogy amikor leül játszani egy kicsit, akkor valami olyan címhez fog nyúlni, ami nem ugyanezt a versenyhelyzetet követeli meg. Ám van akinél ez fordítva jön elő, a szórakozásában is ugyanazt az izgalmat keresi, így a multiplayer játékok a befutók nála továbbra is, azokon belül is a PvP-k.

Azonban, ha csak személyekre bontva vizsgálnánk a kérdést, nem lennénk elég alaposak, hiszen köztudott, hogy a multiplayer játékoknak van egy másik, nagyon erős hatásuk, ami a szociális kapcsolatokban teljesedik ki. Akiknek vannak gamer barátai, valószínűleg sokkal nagyobb eséllyel fognak belecsöppenni multiplayer játékokba, legyen szó akár PvE, akár PvP módról. Ezer meg egy olyan történetet hallottunk már, hogy az emberek egy online játék során ismerkedtek meg a párjukkal, legjobb barátjukkal, illetve arra is láthattunk már példát, hogy egy régi ismerőssel sokkal közvetlenebb kapcsolat alakult ki a videojátékok révén. 

A versengő/kompetitív játékmeneten és pozitív szociális hatásain túl a multiplayer játékok rendelkeznek még egy olyan nagyszerű tulajdonsággal, hogy azonnali szociális visszacsatolást jelentenek. Ha valamit jól csináltál, sokszor a játék azonnal, vagy rövid időn belül megjutalmaz a maga módján és mellette maga a gaming community is, köszönhetően a multiplayer élménynek. Egy battle royale-ban nyomtál egy 1v2-t, vagy 1v3-at? Egyrészt sarokba ültettél egyszerre több húsvér embert, másrészt talán a kedvenc puskáddal is gazdagabb lettél. Végre sikerült az ominózus raid? Talán egy olyan kiegészítő lesz a jutalmad, ami régóta a vágyad volt és rajtad kívül megvan még maximum néhány ezer embernek. A multiplayer játékok számos olyan módon tudják "fogságban" tartani az érdeklődésünket, amit mi még csak észre sem veszünk, mert élvezzük.

Nézzük meg például közelebbről, hogy miért is volt 200 IQ az Epic Games részéről a Fortnite Battle Royale-ban a Battle Pass bevezetése. Egyrészt elképesztő ár-érték aránnyal rendelkezik, egészen pontosan 3 ezer Ft-ért cserébe 100 jutalmat kaphatunk, melyekből 15-20 darab igen látványos kozmetikai elem (outfit, glider, pickaxe stb.), amiket ha a játék Item Shopjában vásárolnánk meg, nagyjából hússzor annyiba kerülne. Már ezek alapból folyamatos kihívást jelentenek a játékosoknak, a BP teljesítésének ideje ugyanis nagyjából 100 órára van belőve. Egy szezon alatt tehát – ami 2,5 hónap megközelítőleg – 100 órát kell játszani ahhoz, hogy további anyagi ráfordítás nélkül mindent megszerezzünk. Ha elég jók a jutalmak, és az emberek folyamatosan maguk előtt láthatják a lehetőségét annak, hogy kényelmes játékkal megszerezhetik, akkor igen nagy visszafordulási arány érhető el náluk. Ezt az igen jól kigondolt rendszert az Epic Games csak tovább tupírozza más kisebb eventek behozatalával is, amik elsősorban a háttértörténethez köthetőek. (Igen, a Fortnite egy olyan battle royale, ami egy állandó háttértörténeti szállal rendelkezik.)

Ebből a sztoriból következik a témánk azon része, mi szerint az emberek figyelmét másképp kell fenntartani egy multiplayer és egy single-player játék esetében. Nem nehéz azt hiszem kitalálni, hogy melyiknek a világa az egyszerűbben testre szabható. A single-player játékokat általában 1-2 alkalommal viszi végig az ember (kivéve ha megvan a számos alternatív végigjátszás lehetősége). Ez idő alatt folyamatosan izgalmas és változatos események várnak a játékosra. Viszont, ha egy single-player játékban háromszor megtörténik ugyanaz – mondjuk az orrunk előtt becsukódik egy ajtó, aminek a kulcsát aztán meg kell keresnünk – akkor hamar el fog minket a "Már megint?" érzés. Ezzel szemben egy PvE multiplayerben például sokszor ugyanarra a logikára épülő küldetéseket ismételgetünk, és sokáig mégse unjuk meg. Az egyszemélyes játékokban a fejlesztőknek nagyon kell figyelniük arra, hogyha többször el akarják lőni nekünk ugyanazt, akkor is jelentősen át kell formálniuk azt. Egy multiplayer világa tehát sokkal rugalmasabb, sokkal egyszerűbben lehet hozzá új tartalmat gyártani, vagy a meglévőt új köntösben feltüntetni, mert nem feltétlenül kell figyelni arra, hogy minden eleme történeti szinten is egyezzen az előzővel. Egy single-playernek a lezárása is igen nehézkes, mert sok esetben a fejlesztőknek úgy kell ezt megoldaniuk, hogy a játékos megkapja, amire vágyik, ugyanakkor mégis nyitva hagyjanak egy szálat, amin keresztül a folytatás esetleg érkezhet.

Ezáltal egy jó single-player fejlesztése hosszú éveket vesz igénybe, nem véletlen, hogy annyira kevés jelenik meg belőlük egy évben. Emellett általánosan elterjedt szokás a gamerek között, hogy amíg egy olyan játék, amire nagyon várnak, meg nem jelenik, keresnek valami laza multit, hogy elüssék az időt. Sokan az olyan nagy neveket kezdik el, vagy épp visszatérnek hozzá, mint a LoL, a CS:GO és társaik. Fanni például maga is hosszú évek óta WoW rajongó – ami persze nem single-player játék, de az időszakonként érkező kiegészítők miatt a publikálási rendszere valahol hasonlít rá –  de hogyha egy kiegészítő kiürülni látszik (már nincs új tartalom, ami többletet adna a játékélményhez), akkor a következő nagyobb tartalom hozzáadásáig a játék akár félre is tehető.

Ha tehát pontokba kellene szednünk, hogy miért annyira vonzó sokaknak a PvP multiplayerek világa, és miért érzik úgy, hogy képtelenek single-player játékokkal játszani, akkor a következőket sorolhatnánk fel:

  • az aktuális élethelyzetük más szükségletet állít eléjük
  • hiányolják a single-playerekből azt az érzést, hogy valakit legyőzhetnek
  • akarva-akaratlanul az adott multiplayer játék "fogságába" estek, túlzottan élvezik a világát
  • multiplayerekből sokszor nagyobb a kínálat a személy érdeklődési körében, révén, hogy egyszerűbb őket fejleszteni

Természetesen mindezek fényében egy percig sem állítanánk azt, hogy a single-playerek világának leáldozott volna. A részletesen kidolgozott játékokban az emberek különféle szerepeket ölthetnek magukra, olyan karakterekét, akiknek a személyiségével azonosulni tudnak, a valóéletben pedig nem tölthetik be azt a szerepet, amit a karakter a játékban. Lássuk be, titkon mindenki szeretné megmenteni a világot, a valóságban azonban ez közel sem működik olyan látványosan. Aki a valóéletben szeretné jobb hellyé tenni a bolygónkat, annak minél kevesebb szemetet kell termelnie, meg kell óvnia a környezeti értékeinket stb. stb. Pontosan ezért a single-playerek egy alternatív képet nyújthatnak nekünk saját magunkról és ne feledkezzünk el arról, hogy egy történet elmesélésére az egyik legjobb lehetőséget egy videojáték nyújtja!

Zárásképpen megjegyezném, hogy az elmúlt 15-20 évben komoly átalakuláson ment át a gaming szféra, ami tökéletesen szemléltethető egy saját sztorival. Barátnőmmel kigondoltuk, hogy végigjátsszuk az Unravel Two-t, közben pedig kiderült, hogy a játék online nem játszható ketten, csakis egy helyiségből co-op módban. Ez a tény meglehetősen felhúzott, elvégre ki készít a 21. században olyan játékot, ami online nem tolható egy partnerrel, de gondolkozzunk csak el: 10-15 évvel ezelőtt az lett volna a felháborító, ha az adott játékot nem lehet offline kitolni ketten...

KÖVESS MINKET FACEBOOKON!

  

Hirdetés
3 db hozzászólás
  • Sziky 8 hónapja
    Én maradi vagyok és máig azt mondom, hogy sztori orientált játékok > multiplayer címek
    0 0 Válasz
  • Zerodave 8 hónapja
    Szeretem a multi játékokat, de az olyanok a legjobbak szerintem ahol a jó multi mellé van egy nagyon jó single story. Pl.: Destiny 2
    0 0 Válasz
  • Maglod 8 hónapja
    ???????????? Ha soloban nyomom a fortnite-ot az kb single player... Az se érdekelne ha mobok lennének.... Már egy ideje játszom, de pl a mai napig nem tudok 3 percnél tovább nézni live gameplayt és nem is értem, hogy miért nem játszik inkább az aki nézi... Emlékszem eleinte csak manhunt walktrought néztem, amikor elakadtam, de már kb ezt se lehet, mert minden ilyesmiről van 20 videó, amit nem tapasztalat után, hanem reakció jelleggel közvetít
    0 0 Válasz
Lépj be, ha hozzá akarsz szólni!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezeket olvastad már ?