Rage 2, ahol a verdánk a legjobb barátunk - teszt

A tavasz egyik legjobban várt megjelenése véres hentelésekre és sivatagi száguldozásokra hív minket!

A Rage 2 érkezésével kapcsolatban nagyon sok embernek voltak fenntartásai, a végeredmény azonban nem lett rossz. Játékmenetét tekintve rengeteg mindenben hasonlít elődjéhez, elvégre a történetben is szoros kapcsolat van a két játék között. A Rage 2 harminc évvel később játszódik, és Walkert, az utolsó életben maradt rangert irányíthatjuk, akinek lényegében az egyszemélyes hadsereg szerepet kell magára öltenie. A főellenség Cross tábornok, aki szörnyseregével kívánja terrorban tartani Wasteland lakóit. A történet nem valami nagy durranás, de soha nem is volt szó arról, hogy ez lesz a játék fővonala. Egy kellemes csavar azért belefért, így abszolút unalmasnak nem mondhatjuk.

A játék elején már azonnal belecsöppenhetünk egy hatásos akcióba, Cross egyik támadását kell visszavernünk. Ebben a "tutorial" részben ismerkedhetünk az első fegyverekkel, illetve gyűjthetjük be a páncélunkat, no meg persze az autónkat, tehát úgymond itt szerezzük meg a legjobb kísérőinket. A Rage 2 már csak nevéből adódóan is a harcokra összpontosító játék, azok pedig valóban zseniálisra sikerültek. A helyenként kissé "doomos" loccsanásokkal tarkított aprítás mindenképp a játék egyik alappillére, és még szerencse, hogy ez ennyire élvezetes lett, ugyanis többnyire ez viszi el a játékot.

Miután az elinduláshoz szükséges felszereléseinket magunkra aggattuk, illetve begyűjtöttünk a szükséges információkat a küldetésünkről és céljainkról, elénk tárul az a posztapokaliptikus világ, amelyet már az első részben is megismerhettünk, csak persze egy kevésbé látványos köntösben.

Napfény, homok, hölgye... mármint mutánsok

A látványvilággal én személy szerint teljesen elégedett voltam, a fényviszonyok nagyszerű módon világították be az egyébként is kidolgozott textúrákat. A pálya igazán látványos, a különféle effektek, fegyverek jól mutatnak, az Apex Engine nálam abszolút hozta a kötelezőt, bár ha már a látványvilágról beszélünk, mindenképp ki szeretném emelni a játék egy olyan apró, de sokkal idegesítőbb funkcióját, amivel a valósághű élményt szerették volna növelni, de csak zavaró tényező lett belőle. Ha a fényből belépünk egy sötét helyiségbe, a játékban is aktiválódik a pupilla effektus, vagyis 1-2 pillanatig kvázi semmit nem látunk a helyiségben. Emellett a zárt helyek fényviszonyait sem sikerült túl jól eltalálni, a csatornarendszerek például borzasztóan sötétek. Minderre egy tökéletes megoldás lehetett volna egy elemlámpa, az azonban nem került a játékba.

A pálya, amit bejárhatunk nem olyan hatalmas, ellenben bőven van rajta mit csinálni, pontosabban ugyanarra a tevékenységre van jó sok lehetőségünk. Több ízben pusztíthatjuk a Good Squad embereit, vagy a mutánsok hordáit, miközben felkutatjuk és kipucoljuk az ARK-okat, amivel új képességekre és fegyverekre tehetünk szert. Ez utóbbi tevékenység különösen ajánlott, mert sokszor mentheti meg az életünket a defibrillátor, vagy a nagyobb disznóknál jó, ha kéznél van egy-két komolyabb csúzli.

Az érdemi tevékenységek felsorolása azonban ennyiben ki is merül, a lehetséges feladataink nem állnak másból, mint hentelésből, hentelésből és még egy kis hentelésből. Jó, teljesen azért ez így nem igaz, mert lehet versenyeket is lenyomni a többi sivatagi patkánnyal, illetve ha a járgányunk már rendelkezik a szükséges arzenállal, akkor a konvojokba is nyugodtan beleköthetünk.

Attól függetlenül egyébként, hogy hamar felismerhetjük a játék elsődleges célját, no meg azt, hogy nem egy Witcher 3 szintű open worldről beszélünk, a játékmenet abszolút szórakoztató, én személy szerint imádom csapatni a játékok verdáival, most sem volt ez másképp, a sivatag, a dzsungel és a többi pályarész abszolút magával ragadó.

Mindent is fejleszthetünk

A Rage 2 megadja a lehetőségét annak, hogy milyen irányba szeretnénk terelni a játékunkat. Természetesen mindegyiknek a vége az, hogy színesebb módon hentelhetünk, de mi magunk dönthetjük el, hogy milyen funkciókkal karöltve tesszük ezt. Plusz fegyverzetet és páncélt pakolhatunk a kocsinkra, illetve rádobhatunk olyan menő kiegészítőt is, mint a katapultülés. Emellett fejleszthetjük a fegyvereinket is, mint a nagyobb tárkapacitás, nagyobb páncéltörés, több elcipelhető lőszer stb. Magához a karakterünkhöz olyan egyéb képességeket is kifejleszthetünk a részletes perk rendszerben, hogy a melee támadással visszaüthetjük a felénk hajított gránátokat, vagy hogy több delláért adhatunk túl a kereskedőknél az összegyűjtött holmikon. Ezenfelül pedig az ARK képességeinket is feltupírozhatjuk Nanorite-okért cserébe, amelyeket a pályán mindenfelé elszórt ARK chestekből gyűjthetünk össze.

BUMM A FEJBE

Ahogy korábban említettem, a harcok azok, amik igazán a játék magját jelentik. Ha elég sokat aprítunk, akkor aktiválhatóvá válik az a képességünk, amitől igazán Rage a Rage, ez pedig az Overdrive. Az Overdrive hatása alatt a fegyverek sokkal erősebbé, mi pedig sokkal szívósabbá válunk, az ilyenkor kapott látvány és hangeffekt pedig abszolút felpörgeti az embert.

Az ellenfelek helyenként incselkednek is velünk, volt olyan Good Squad tag, aki felemelte a lábát, átdugta alatta a fegyverét és úgy lőtt rám. Nagyon odafigyeltek a fejlesztők arra is, hogy helyesen jelenjen meg, hogy mikor érnek fémet és mikor húst a töltények, az ellenfelek páncélzatának lepattogása pedig csak hab a tortán. Azomban ha tehetjük, érdemes mindig fejre lőni, sokszor egy lövéssel ártalmatlaníthatjuk így az ellent.

De azért, hogy ne minden a nyers darálásról szóljon, a kereskedő városokban beszélgethetünk jó pár emberrel, érdemes lehet őket meghallgatni, ugyanis érdekes minitörténeteket ismerhetünk meg, amelyek hozzáadnak az összképhez.

Szeresd a járgányod, sok időt töltesz majd vele

A játék alappillére a lövöldözés mellett, hogy rengeteget kell vezetnünk, két különböző pont között akár 8-10 kilométer is lehet. Bár van gyors utazás funkció a kereskedővárosok között, az egyéb pontokhoz így is el kell menni. Én személy szerint ezt a részt egyáltalán nem bántam, mert imádtam fel-le furikázni a nem kicsit Mad Max-et idéző vidéken, közben elcsapni néhány mutánst, megnyerni egy-két versenyt, vagy felszámolni egy konvojt. Aki viszont nem ilyen beállítottságú, annak hamar monotonná válhat a vezetés.

Véleményem szerint a pálya egész hűen tükrözi, hogy ez egy katasztrófa utáni világ, sok helyen csak a kihalt semmivel találkozhatunk, időnként viszont belefuthatunk kisebb csapatokba, akik egymással is összecsapnak, ha úgy van, illetve a nehéz járműveket kísérő konvojok sem ritkák. Itt egyébként picit érdekes a játék fizikája, a vasszörnyetegünk ugyanis gond nélkül képes kettétörni fele akkora sziklákat, mint ő maga, ám a ki tudja mióta az út szélén rozsdásodó roncsokon úgy akad fent, mintha betonfalnak ment volna.

Egy szó mint száz...

A Rage 2 egy érdekes és ideig-óráig szórakoztató játékmenetet kínál nekünk. Érdemben nem mutat semmi újat az open world játékok piacán, a már ismert elemeket azonban egész jól használja fel, viszont néha -talán a nem túl nagy világ miatt- elvész kicsit az open world feeling. A látványvilága szimpatikus, a harcok pörgősek, a fejlesztési lehetőségek köre széles, a sztori lapos csak picit. A hangok nagyon jól kidolgozottak, a szinkron színészek is remek munkát végeztek, illetve a készítők remekül használták ki a sivatagos, lepusztult világba egyáltalán nem illő, de a játék számára jellegzetes lila színt. Egy-egy graffiti, egy-egy létra valahol mindig szembejön velünk. Ha szereted a posztapokaliptikus játékokat, akkor a Rage 2 tíz-húsz óra játékidőre simán lefoglalhat téged is, de többre is, ha mindent teljesíteni szeretnél.

A tesztet PS4-en végeztük el.

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!