Hirdetés

Fenntartható fejlődés - Esport Anyu, 15. rész

orobeRto,Esport Anyu | 19/07/22 11:59
Cikk mentése

Mikor maradhatunk a csúcson? Lehetséges-e egyáltalán a hosszútávún a fenntartható fejlődés?

Hirdetés

Sokan elítélik, kritizálják az egyes csapatokat, például az Astralist, hogy nem indulnak minden nagy versenyen, hanem gondosan megválogatják, hogy melyik megmérettetéseken vesznek részt. Hogy engedhetik ezt meg maguknak, mit képzelnek? Záporoznak a kérdések. Szerintem csak annyi van, hogy nagyon tudatosan, nem akarják idő előtt teljesen bedarálni sem a játékosokat, sem az edzőt, hanem pihenéssel, újratöltődéssel, fenntartható fejlődéssel akarják a CS-t csinálni.  Nincs ebben semmi csoda, ők már tudják azt, amit sokan még nem, ha nem hagyjuk a szervezetet pihenni és újratöltődni, akkor gyorsan kiégünk. Amikor még fiatal az ember azt hiszi, hogy mindent kibír, addig kell hajtani a sikert, amíg benne vagyunk a flow-ban.

Ez igaz, csakhogy hamar rájövünk, - és ez nem csak a CS-re, hanem az élet minden területére igaz-, hogyha nem relaxálunk eleget, nem adjuk meg a szervezetünknek, ami jár, akkor állandóan fáradtak, nyűgösek, kibírhatatlanok leszünk. Fontos, hogy a mindennapokban legyen valami hobbink, ami kikapcsol a napi robot után. E-sportolóknak különösen jól jön egy kis fizikai aktivitás. Edzőterem, futás, úszás, egy kis dobálás a palánkra, mindegy, csak csináljunk valamit.

Nyár van, mindenkire ráfér egy kis kikapcsolódás. Kilépni a mókuskerékből jó dolog, és utána újult erővel tudjuk ott folytatni, ahol abbahagytuk, illetve mégsem ott, hanem jóval előrébb…

Nagyon mások vagyunk, mindenki másképp tud kikapcsolódni. Van, aki szeret egyedül lenni, és az pihenteti, ha olvas, vagy zenét hallgat. Más, unatkozik egyedül, és csak akkor érzi jól magát, ha nagy társaság veszi körül. Van, aki a hegyeket szereti, és szívesen kirándulgat. Más a tengerparton tud pihenni vagy legalább valamilyen víz közelében. Sok fiatal a fesztiválokra gyúr, és ott tombolja ki magából az év alatt felgyülemlett feszültséget.

Teljesen mindegy, hogy hol vagyunk, az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat és pihenjünk! 

Mi évek óta a Balatonra járunk. A mi örök szerelmünk Füred. Mi ott tudunk igazán kikapcsolódni és feltöltődni. Van a helynek valami varázsa, vagy varázsereje? Nem tudom. Minden évben eltöltünk ott egy hetet. Az utóbbi évben, már csak E-sport Apuval, de éveken keresztül a két gyerek is velünk tartott. Nem lehetett őket kikönyörögni a vízből. Esténként meg nagyokat ettünk, és sétáltunk a Tagore sétányon, ahol mindig volt valami látnivaló: kiállítás, koncert, színház, buli. 

Elsős gimisként még jött velünk a nagyobb, utána diszkréten csak ennyit mondott:

Anya, nem baj, ha már nem megyek veletek? Inkább itthon maradnék, és a barátaimmal tölteném az időt. 

Nem mondom, hogy jól esett, de elfogadtuk, és idővel hozzászoktunk ehhez is. Két évvel később a kicsi pepitában előadta ugyanezt. Ja, a szülőknek mondom, hogy kitartás, mert lesz ez még máshogy is.

Annyi van, hogy a leszakadás évei után, a nagyobb pár hete így nyilatkozott:

Anya azért jövőre, vagy utána, - a karrierem függvényében-, majd elmehetnénk megint együtt valahová.

Már nagyon várom! Addig is, az idén E-sport Apuval megint készülünk Füredre. Már vágjuk a centit. Még egy kis kitartást kívánok magunknak és mindenkinek, aki még nem volt szabadságon! Aki pedig valami oknál fogva az idén nem tud eljutni sehová, az is szánjon magára kellő időt és energiát, mert ha mi nem vigyázunk magunkra, más nem teszi meg helyettünk!   

MONDD EL A VÉLEMÉNYED KOMMENTBEN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS! 

borító és egyéb képek: playoverwatch.com

Hirdetés
Légy Te az első hozzászóló!
Lépj be, ha hozzá akarsz szólni!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezeket olvastad már ?