Z-Szak és a Gaming: Mit kezdjen egy gamer az elektronikus hulladékkal?

A Z-szak abban is irányt mutathat, hogy mihez kezdjünk a rengeteg elektronikus hulladékkal, amit a gaming és az e-sport termel.

Pár napja mutattuk be nektek, hogy a gaming és az e-sport ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint amire kapásból gondolnánk. A videojátékoknak hatalmas az átszámított CO2-kibocsátása: a League of Legends vezeti a listát több, mint 58 millió kilogrammal, utána a Fortnite következik majdnem 6 és fél millióval, a harmadik helyen pedig az Apex Legends csücsül, amely összesen több, mint 1,6 millió kg szén-dioxid kibocsátásáért felelős. Azonban ezek az adatok csak a probléma egy részét képezik, ugyanis a gaming és az e-sport természete miatt egy másik nagy környezetszennyező hatása is van az iparnak: az elektronikus hulladék. Szerencsére a hat egyetem együttműködésével létrejött Z-Szak ebben is tud iránymutatást adni, azonban előtte át kell beszéljünk pár fontos dolgot.

Az elektronikus vagy elektronikai hulladéknak, más néven e-waste-nek hívjuk a használaton kívül helyezett, vagy kidobott:

• háztartási nagygépeket, például mosógépet vagy hűtőszekrényeket;
• háztartási kisgépeket, például a hajszárítókat vagy porszívókat;
• az elektromos szerszámokat, például a fúrókat, fűnyírókat;
• a szabadidős és sportfelszereléseket, elektromos játékokat, például a futópadokat vagy a villanyvonatokat;
• az orvosi berendezéseket, mint a vérnyomásmérő;
• valamint az IT és távközlési berendezéseket, például a számítógépeket, monitorokat és mobiltelefonokat;
• és persze a szórakoztató elektronikai cikkeket, vagyis a TV-ket, videokamerákat, és persze a játékkonzolokat is, legyen szó Xboxról vagy PS5-ről.

Fontos distinkció az, hogy azokat az elektromos és elektronikai berendezéseket, amelyek már csak üres házak – tehát a tényleges elektronikát eltávolították belőlük – nem nevezzük ilyen hulladéknak, tehát a dolog lényege a gépházakban található alkatrészekben rejlik. Az elektromos hulladékra azért kell ekkora figyelmet fordítani, mivel a különböző alkatrészekben található veszélyes anyagok miatt a tárolásuk és feldolgozásuk jóval nehezebb és körülményesebb, mint az egyszerű lomhulladék esetében. Emellett a számítógépekben és konzolokban található anyagok komoly környezeti problémát jelentenek, így szakszerű hulladékkezelési eljárásokra van szükség ahhoz, hogy az ilyen hulladékokat biztonságosan semlegesítsük.

A világban pedig egyre több helyen alapkellék az okostelefon vagy a számítógép, valamint a különböző szórakoztató rendszerek is egyre elterjedtebbek, ez pedig egyre több gamingből eredő elektronikai hulladékkal jár – 2017-ben úgy becsülték hogy több, mint 44 millió tonna eletronikai szemetet termeltünk globálisan. Ennek ellenére az ilyen kidobott termékeknek csak a 20%-át hasznosítjuk újra a megfelelő módon, a maradék 80% pedig vagy szemétlerakókban végzi, vagy pedig helytelenül dolgozzák fel, ami a környezet és a munkások szempontjából is veszélyes tevékenység - pedig a konzolokban és számítógépekben található anyagok igen értékesek is lehetnek.

Ezt a lehetőséget látta meg a Samsung is, akik a Galaxy S23 sorozat gyártása során jóval több újrahasznosított anyagot használtak fel, mint az S22-k esetében. Szó szerint dupláztak, ugyanis az S22-es darabokban 6, míg a 23-as szériában 12 alkatrész készült újrahasznosított anyagokból. A környezettudatosság és fenntarthatóság jegyében indította el a Samsung a ReGalaxy programot Magyarországon. A program keretein belül a Galaxy S23 vásárlóknak bruttó 100 ezer forintos keretösszeget biztosítanak a korábbi Samsung Magyarország által forgalomba hozott Galaxy S10, S10, S21, S22 vagy Note 20 készülékek díjmentes felújítására! Ebből is látszik, hogy az olyan óriások, mint a Samsung is szeretnének tenni a környezetért.

Mit tudsz tenni te azért, hogy ez változzon?

Szakszerű leadás

A magyar gamerek szerencsére több dolgot is tudnak tenni annak érdekében, hogy hazánkban javuljon ez a globális probléma. Az első, és legfontosabb lehetőség a már nem használt eszközöktől való szakszerű megszabadulás: az elektronikai eszközöket ugyanis nem szabad csak úgy a kukába dobni, és sajnos a szelektív gyűjtőkbe való elhelyezés is kevés az ilyen hulladékhoz. Szerencsére az egész országban elérhetőek az olyan cégek, amelyek készséggel átveszik az ilyen hulladékot, és szakszerűen feldolgozzák a nem használt konzolokat és lecserélt videokártyákat. Budapesten is több ilyen céggel tudjátok felvenni a kapcsolatot, azonban nem csak a fővárosban, hanem gyakorlatilag minden megyében található ilyen feldolgozó telep.

Az egyik ember szemete a másik kincse

A leadás mellett az egyik legkézenfekvőbb módszer az, hogyha nem kidobjátok, hanem eladjátok, esetleg odaadjátok valakinek az ilyen elektronikai termékeket. Ezzel nem csak azt akadályozzátok meg, hogy az általatok elhagyott termék ne okozzon további szennyezést, hanem két legyet tudtok leütni egy csapással, hisz az, aki a ti régi dolgaitokat kapja meg, nem kell, hogy új alkatrészt vagy számítógépet juttason be a körforgásba. Emellett egyes kezdeményezések szó szerint kincseket csinálnak az elektronikai szemétből, ugyanis a régi alaplapokat ékszerekké varázsolják!

Képezd magad tovább!

A közvetlen megválás és megelőzés mellett az ELTE Z-szak egy remek lehetőséget ad ahhoz, hogy a környezetvédelem és természettudomány iránt érdeklődők hasznos és nagyon mély tudást szerezzenek a témában. Az ötéves, kifejezetten a Z generációt megszólító Z-szak különlegessége, hogy átfogó képet nyújt a természettudományokról, így a hallgatók nem csupán egy-egy tantárgyi területen szereznek szilárd szakmai tudást, hanem a biológiai, kémiai, fizikai és földtudományi tananyagok közötti összefüggésekkel is megismerkednek. 

Az Európában elsőként bevezetett képzésnek hat egyetem hét képzőhelye is helyet biztosít: 

• Budapesten ELTE Természettudományi Kara, 
• Debreceni Egyetem, 
• az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, 
• a Nyíregyházi Egyetem, 
• a Pécsi Tudományegyetem, 
• a Szegedi Tudományegyetem, 
• és az ELTE szombathelyi Savaria Egyetemi Központja. 

A Z-szakon tényleg a gyakorlat van előtérben!

A megoldáscentrikus, innovatív szemléletű képzés során a hallgatók a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság szempontjaival is megismerkednek. Nagy hangsúlyt kap a retorikai, művészeti, vizuális kommunikációs készségek fejlesztése is, ami növeli az itt szerzett diploma értékét. 

A pedagógiai kompetenciák fejlesztése viszont nem csak a lexikális tudás mélyítésében, hanem a készségek elsajátításában is megmutatkozik. A hallgatók környezetközeli, gyakorlatorientált oktatásban részesülnek, emellett kutatásokban vehetnek részt, valamint nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek. Így az inter- és multidiszciplináris Z-szak segít teljes egységében, átfogóan megérteni a megtapasztalható természetet, ezáltal a jövő pedagógusai könnyeben tudják majd átadni diákjaik számára a természettudományos területek közötti összefüggéseket, feléleszteni bennük a természet szeretetét és erősíteni bennük a tanulmányokhoz elengedhetetlen kíváncsiságot.

A képzésre az érettségizők és a felsőoktatáson belüli szakváltást kereső diákok mellett gyakorló pedagógusokat, illetve természettudományos területeken szerzett mesterfokú diplomával rendelkező, tanítani vágyó szakembereket is várnak. Ebben az esetben a képzés időtartama (1–3 év) az előképzettségtől függ, középpontjában pedig az összevont természettudomány órához kapcsolódó ismeretek állnak. Ezen rövid ciklusú képzések a január végéig megjelenő felvételi póttájékoztatóban fognak először szerepelni.

Átalakuló tudásközpont

A Z-szak osztatlan önálló (szakpárt nem igénylő) tanárképes képzésnek helyet adó hat egyetem összefogása 2022 szeptemberében indította először a gyakorlati oktatásra alapozott képzést. A szakról további információk a megújult zeeszak.hu weboldalon találhatók, a portál betekintést enged a képzésben már részt vevő hallgatók tapasztalataiba is.

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!