Megszólalt a 2okos a homofób, a hímsoviniszta és a gyermekbántalmazós klipek ügyében

Cikkünkben kielemeztük a Whisper Ton vs 2okos dráma legfőbb állításait, majd elmondtuk a véleményünket arról, hogy lehet-e szórakoztatni bármi áron.

Az elmúlt két hétben hatalmas figyelem övezte a 2okos nevű streamer duót. Miután egy médiahack keretein belül elraboltatták magukat élő adásban, hogy így promótálják a múlt hétvégi eseményüket, amelyet a Balázs Kicks cipőbolttal közösen rendeztek, olyan helyekről is észrevették őket, ahonnan általában nem szokták. A budapesti tömeggel és a streamerekkel (a teljesség igénye nélkül) foglalkozott például a Telex, az RTL.hu, a Blikk, a Nők Lapja Café, az Index és a Velvet is. Eközben az online tartalomgyártós közegben kifejezetten kritikus hangokat ütöttek meg többen is velük szemben.

A héten már két cikkben is foglalkoztunk a 2okossal. Az elsőben azt taglaltuk, hogy mi az a 2okos, a másodikban pedig azt vettük át, hogy hogyan futottak fel – ezeket most nem ismételnénk meg újra. Ehelyett most inkább a körülöttük kialakult drámát, a streamerek ezekre adott, csütörtök délután megjelent reakcióját vesszük át, majd próbáljuk egy tágabb keretben elhelyezni. Így szóba kerül majd a szórakoztatás, a médiatartalom előállítójának felelőssége, a médiafogyasztás és a médiaműveltség kérdésköre, az ebből eredeztethető értelmezési képesség és az ezt megnehezítő körülmények. De ne szaporítsuk tovább a szót, vágjunk bele!

Ezeket olvastad már?

Bár nem kell vele egyetérteni – sőt, mindenkit megkérünk rá, hogy végig legyen kritikus az érintettek nézőpontjaival szemben –, a jelenlegi drámát talán leginkább tüzelő Whisper Ton videója annyiból jó kiindulási pont, hogy példákat hoz a 2okos szájából elhangzó, leginkább kritizált mondatokra. A streamer páros a direkt Whisper Tonnak címzett reakciójában egyébként általánosan azzal vágott vissza az ebben elhangzottakra, hogy ezek kontextusukból kiragadott állítások. Ez igaz, mert több órás terjedelmű streamekből vágták ki őket. De ettől még elhangzottak, és hogy ezt miért nem lehet elhesegetni ennyivel, kivesézzük, ha átvettük az állításokat és az ezekre érkező kontrákat.

Először nézzük, milyen 2okostól származó klipek kerültek elő Whisper Ton videójában:

Body shaming: Egy kövér nőt becsméreltek a testsúlya miatt. Ebben elsősorban a megfogalmazás és nem az üzenet (mozgás, edzés ajánlása) a problémás. A stílus maga egyértelműen a gúnyolódó kisiskolásokéra emlékeztető, nem tükröz valódi segítő szándékot, kimértséget, ehelyett a megszégyenítés eszközét használja olcsó humorforrásként. Egy másik klipben pedig a nők egója és külseje között feltételezett fordított arányosságot tálalják univerzális igazságként.
Gyermekbántalmazás: Az első klipben az „atyai pofont”, mint nevelő szándékú eszközt csomagolták be. Az erősen színesített kép, amelyben a szülő papuccsal üti tarkón ilyen célból a gyereket, ezt a gondolatot segíti legitimizálni annak személyességével. A második klipben konkrétan egy gyereket fenyegetnek meg veréssel, miközben röhögnek.
Depresszió nem létezik: A depressziót a férfiak esetében a lustasággal azonosították, azt mondták, olyan nem létezik, majd „p*ncinak” minősítették azt, aki az.
Homofóbia: Melegeket becsmérlő szavakkal illettek embereket, az nem derül ki, hogy valójában is azok voltak-e – nem mintha ez mentené a dolgot. Amikor pedig egy feltételezetten vagy az ő értelmezésükben melegként viselkedő emberről szóló videót néztek, láthatóan idegesek lettek, undorodtak tőle.
Nézők verbális bántalmazása: „Betelefonálós műsorban” szidtak nézőket változatos, ám bár nem túl szép kifejezések használatával. A tolószékes klipben például direkt hergelték a fogyatékosságával az illetőt, ezen röhögtek.
Erőszak mint megoldás: Elmeséltek egy történetet egy provokációt követő iskolai verekedésről, amelynek tanulsága az volt, hogy „azóta jó barátok lettünk, kell ilyen a fiúknak”.
Hímsovinizmus: A „nőnek a konyhában a helye” gondolatmenet kiterjesztése került elő válogatott klipekben, olykor konkrét személyekkel szemben.

A 2okos ezen pontokra adott reakciója pedig a következő volt:

Body shaming: A klipben szereplő megfogalmazás problémásságát elismerték, a véleményt azok felé terelték, akik nem foglalkoznak a saját egészségükkel és ezért túlsúlyosak. Ezt követően elmondják, hogy az egészséges életmód terén példát szeretnének állítani a fiatalok elé.
Gyermekbántalmazás: Felhozták, hogy a közelmúltban adományoztak egy szolnoki székhelyű, bántalmazott nők és gyerekeknek segítő szervezetnek. Azt továbbra is vállalhatónak tartották, hogy az „atyai pofon” lehet nevelő szándékú eszköz, de nem kevernék össze a veréssel, bántalmazással.
Depresszió nem létezik: Bocsánatot kértek érte, amiért félreérthetően fogalmaztak, a depressziót nem létezőnek nevezték. Az állítások motivációs mivoltját hangsúlyozták.
Homofóbia: Állításuk szerint nem zavarják őket a melegek, a Lil Nas X-videóklipre adott túlzó reakciót az előadó keresztény vallás elleni tetteinek tulajdonították, majd Whisper Tont is ugyanezzel vádolták.
Nézők verbális bántalmazása: A kontextus ismeretének hiányával magyarázták ezen klipek félreértelmezését. Ehhez hozzátennénk, hogy egyébként nem saját találmány, nem is egyedi jelenség az olyan online műsor, amelyben a betelefonáló nézők akár azért is teszik ezt, hogy kemény reakciókat váltsanak ki a streamerekből. Itt azonban nagyon fontos az egyensúly megtartása, pláne, ha esetleg kiskorú vagy hátrányos helyzetű személy szerepel a vonal túlsó felén (lásd a Kickről márciusban kitiltott N3on esetét).
Erőszak mint megoldás: Úgy gondolták, hogy a valóság szürke, ezért erőszak előfordul a világban, ha tetszik, ha nem. A tapasztalat megosztását azzal indokolták, hogy csak ilyen példájuk volt iskolai provokációk rendezésére, és előtte többen kértek tőlük tanácsot ilyen témában. A hasonló helyzetekben a kiállás (nem csak annak erőszakos formájának) fontosságát hangsúlyozták.
Hímsovinizmus: Ismét a kontextus ismeretének hiányával magyarázták, hogy ezek a klipek is előkerülhettek a kritikában. Egy Whisper Tonnak célzott mondatban előkerült újfent a kereszténység is, de ennél sokkal fontosabb, hogy a vádakra mit mondtak. Először is kiemelték, hogy már ezek közül többet is rendeztek, megmagyaráztak korábban. Bár ebbe a videóban is elsütni a konyhás megjegyzést viccből sem volt jó ötlet. Másodszor, a kontextusok ismeretét hangsúlyozták: akik régóta követik őket, azok tudják, mikor vicc egy-egy ilyen megjegyzésük és mikor nem az. Harmadszor, a „régi családmodellbe” vetett hittel magyarázták ezen véleményeket. Ez ebben a videóban kimértebben lett tálalva, mint a kritizált klipekben, így már eleve eltért azoktól szemantikailag.

Szórakoztatás bármi áron?

A fentiek ismeretében a legfontosabb törésvonal abban fedezhető fel, hogy kinek és mi az a szórakoztatás, szórakozás, illetve lehet-e ezt korlátok nélkül végezni vagy sem. Elsősorban azt kell belátnia a 2okosnak a népszerűségük ezen pontján, hogy az összes nézőjükön belül egy kis közönségnek számít az a csoport, ami minden egyes streamjüket az elejétől a végéig nézi és rendszeresen interaktál velük. Ők azok, akik megközelítőleg rendelkezhetnek hasonló kontextusokkal, mint maguk a streamerek, és valószínűleg ők hajlamosabbak is egyetérteni velük, ezzel kialakulhat egy ún. pozitív feedback loop. De még ők sem tudhatnak, érthetnek mindent, mert nem a streamerek fejében élnek, csak egy paraszociális kapcsolatuk van velük.

Mindenki, aki ezen a körön kívül esik, az akarva-akaratlanul már kevesebbet fog tudni arról, ami elhangzik a streamekben. A legtöbben pedig pont abban a formában fogják látni a tartalmakat, ami a 2okos védekezése szerint a teljes kifacsarása az ő mondanivalójuknak, vagyis TikTokon, rövid formátumokban. Az internet korában, amikor már tényleg mindenki azt és annyit nézhet, amennyit akar, egy kényelmes pozíció felvenni azt, hogy a néző vagy a kritikus felelőssége mindent tudni. Viszont azt is látni kell, hogy a 2okos olyan témákkal foglalkozik az előhozott klipekben és azokon túl is, amelyek szinte mindenkit érintenek. Ha másért nem is, azért, mert véleménye mindenkinek van ezekről, a közéletben folyamatosan tematizálják ezeket. Ilyen esetben pedig a streamer olyasfajta relevanciát keres, amellyel eleve kockáztatja, hogy nem egy szűk, a személye vagy a tartalma miatt érdeklődő, őt megérteni szándékozó közönség felé fog kommunikálni, hanem mint ebben az esetben látható, akár országos szinten is. Ilyenkor pedig nem lehet kibújni azzal, hogy hát sokat streamelünk, ha megnézel mindent, akkor másképp fogod látni, megérted. Mert a diskurzus ezen már rég túllépett, pontosabban, már nem csak az, hogy két streamer szórakoztatni próbálja a saját niche-ét.

Ezeket olvastad már?

Ha valaki közszereplővé lép elő, viselnie kell, hogy a szavait nem csak a haverok, a családtagok ismerik meg, hanem olyan emberek is, akik nem rendelkeznek mindenféle előzetes ismerettel, tágabb kontextussal azokról, és nem is szándékoznak elmélyülni benne. Ha ráadásul még fiatal is a célközönség, akkor az további határok meghúzását kívánja. A prosztó stílus, még amikor állítólag pozitív üzenetek átadására is szolgál, legjobb esetben is csak szórakoztatási célt képes kielégíteni.

Amennyiben a szórakoztatás a tartalom célja és a közönség ezzel tisztában is van, onnantól lehet az ő felelősségük, hogy mit néznek – gyerekek esetében pedig a szülőé is. Ha viszont ez akár direkt, akár nem direkt el van fedve, mismásolva, hogy megosztóbb legyen, ergo nézettséget, pénzt generáljon, akkor az a streamer felelőssége. El lehet mondani konzervatívnak tűnő véleményeket meg azokkal ellenkezőeket is, elvégre ezt hazai és nemzetközi egyezmények biztosítják Magyarországon is. Nem kell elérni, hogy mindenki egyetértsen a véleményekkel, ahogyan elvárni sem. A megfogalmazáson viszont sok múlik. Pozitív, inspiráló erő akar lenni a 2okos például az egészség terén? Lehet, hogy már most is az néhányaknak, lehet az lesz a jövőben sokaknak. Utóbbihoz viszont ennél kimértebb, megfontoltabb stílust kell választani, vagy szembe kell nézni azzal, hogy akinek nem tetszik, az majd kritizálni fog.

Bármi áron szórakoztatni nem lehet anélkül, hogy előbb-utóbb megosztó, netalántán káros legyen az a szórakoztatás. A komoly témák érzékenységet kívánnak, mert a túloldalukon mindig érző lények állnak. Amikor pedig ezt mellőzik vagy éppen azon próbálnak élcelődni, hogy ezt mellőzik (lásd 2008 óta minden magyar YouTuber szótárában az irónia szót), akkor az azt igényli a néző részéről, hogy vegye a lapot. Itt viszont sok múlik azon, hogy demográfiailag hogyan is néz ki a közönség. Mert ha fiatalokról, gyerekekről beszélünk, akkor akármennyire jó takaró ez az irónia, a kiskamaszok bizony nem ismerik azt fel olyan könnyedén, mint a felnőttkorú streamerek. Ha pedig nem ismerik fel, muszáj kimerítő lépéseket tennie a tartalomgyártónak azért, hogy felismerhetővé váljon. Mert különben félrevezeti a nézőt, majd olyan mondatokat tesz a még nem kellően kritikus szájába, amelyeknek ott nincs helye.

Végezetül pedig a média egyik alapszabályát tennénk ide: ha nem szeretnéd, hogy hír legyen a szavaidból közszereplőként, ne mond ki őket.

Borítókép: 2okos