Rabul ejtett a Han Solo nélküli Han Solo játék – Star Wars Outlaws teszt

Az Outlaws egy lopásról szóló Star Wars játék – nem csak kleptomániásoknak.

Még egy év sem telt el az Avatar: Frontiers of Pandora óta, máris új játékkal jelentkezik az Ubisoft Massive Entertainment nevű csapata. A feladat valamelyest hasonló volt: egy népszerű filmes franchise-t kellett konzolokra, asztali számítógépekre ültetniük. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy egy James Cameron által elég jól lehatárolt, mindössze két filmből és keveseket megszólító transzmediális elbeszélésekből áll-e az adott univerzum, vagy majdnem ötven évre visszanyúlva tizenegy filmet, számtalan sorozatot és még több képregényt, könyvet, videójátékot vehetnek alapul a készítők a fejlesztés során. És míg az Avatar inkább a kötelezőt hozta tavaly, lényegében egy átrajzolt Far Cry volt, addig a Massive Entertainment Star Wars Outlaws játékából sugárzik, hogy nem csak imádják a franchise-t a fejlesztők, azt is tudják, hogyan kell úgy hozzányúlni, hogy egyszerre adjanak valami újat, mégis ismerőset a rajongóknak.

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban...

Az első blikkre női Han Solóról szóló történet jóval érdekesebb, mint bármi, amit az eredeti trilógiában vagy az előzményfilmben kaptunk a Star Wars alvilágából a lázadás hősévé avanzsáló csibészről. Kay Vess, az Outlaws főszereplője ugyanis a Cantonicán (Az utolsó Jedik „kaszinóbolygóján”) élő mezei zsebtolvajként cseppen bele valamibe, ami aztán a Birodalom rombadöntése helyett inkább a nagystílű bűnözés irányába indítja el. Amikor Kay egy félrement betörés után ellopja a helyi gengszter, Sliro hajóját, akkor egy galaxison átívelő túlélősztori lesz az Outlawsból, ami során senkiben sem bízhatunk, mégis mindenkivel dolgoznunk kell, ha szeretnénk megélni a holnapot. És bár A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér között játszódik a történet, nem lesz Kayből lázadó #123523 tíz perc után, amitől még üdébb az egész. Ahogyan a történet egyre inkább kibontakozik, úgy egyre több, nagyobb és jobb fordulatok várnak ránk, amelyekre nem igazán lehet felkészülni sem, annyira hirtelen jönnek, annyira nem a klasszikus Star Wars klisékből állnak. Vicc nélkül nagyon jó heist movie lenne az Outlawsból, ha még egy kicsit tekernének a párbeszédek minőségén.

...Valahol a galaxis peremén...

Az Ubisoft úgy reklámozza az Outlawst, hogy ez az első nyílt világú Star Wars játék, ezzel kapcsolatban viszont muszáj kukacoskodjak. Érzésre nem sokkal nyitottabb ez a program a Respawn Entertainment Jedi szériájánál, ahol ugyancsak bejárhatunk nagyobb területeket több útvonalon is. Az, hogy egyes bolygókon van még egy extra mező, hegyek és völgyek két érdekesebb, jelentősebb helyszín között az Outlawsban, se nem kevés, se nem sok. A négy bejárható bolygó (pontosabban, nagyobb városok és azok közvetlen környezete) mennyiségben bőven elmarad mondjuk egy Starfieldhez képest. Ehhez pedig az sem tesz hozzá rendkívül sokat, hogy még az űrben is lehet repkedni, harcolni egy kicsit, mert az a része éppen csak jobb a Bethesda megvalósításánál.

De akár a Starfieldhez, akár a Far Cry-okhoz vagy az Assassin's Creedekhez hasonlítjuk az Outlawst, egyértelmű, hogy itt legalább sikerült elég élettel és változatos tartalommal megtölteni a rendelkezésre álló teret még akkor is, amikor már százhuszadjára porolták le Tatooine-t. Még a speederrel történő közlekedést is nehéz megunni két pont között, főleg a jármű fejlesztése után. Viszont megtévesztő lenne valamit nyílt világúnak nevezni 2024-ben, amiben olykor olyan képernyőkbe futhatunk bele, hogy elhagytuk a küldetés területét. Egy modern AC-ben, ha úgy tetszik, a fél világon át kergethetjük egymást egy ellenséggel, itt viszont ilyesmire kár számítani még akkor is, ha néha engedékenyebb a területekre történő behatolás során a játék.

Mindez azonban nem akkora probléma, mert amit a méret kapcsán bevállaltak a Massive munkatársai, az az én ízlésem szerint pontosan elég. Csakis azért kötök bele a nyílt világúságba, mert aki az imént említett játékokat fantáziálja bele az Outlawsba, azt némi csalódás érheti. De higyjétek el, jó döntés volt, hogy nem mentek el teljesen abba az irányba, mert nagyon mutatósak a pályák, a küldetések tereit is változatos dizájn jellemzi, és soha sem fogjuk azt érezni, hogy valahová feleslegesen sok ideig tart eljutni csak azért, hogy a marketingosztály nagyobb számokkal dobálózhasson a megjelenés előtt.

...Lopni, megyünk lopni...

Ha már küldetések, a Star Wars Outlaws elsősorban egy lopakodós rabló játék. Persze a kleptomániások mellett az akcióra vágyók is élvezni fogják, emiatt kár aggódni. Aki szeretne, az gyakran dönthet úgy, hogy inkább hangosan, lövöldözve oldja meg a problémáit. Fontos azonban felismerni, hogy Kay nem egy Jedi, nem is egy katona, és ennek megfelelően néhány találattól a földön fogja találni magát pillanatok alatt. Ezért is érdemes inkább a sunyulást választani, amikor csak lehet. E kapcsán a teszt időszak elején félelmem volt, hogy 5-10 óra alatt rá lehet unni a játékmenetre, de nem: az okos pályadizájn és NPC-k, az ellenük bevethető trükkök (Nix, a kis jószágunk fontos szerepet kap ebben) mind szavatolják, hogy ne legyen két ugyanolyan küldetés még akkor sem, hogyha kellő távolságból könnyen belátható, hogy ugyanazt csináljuk a játék nagyrészében. Ilyen értelemben kis túlzással még azt is ráfoghatnánk, hogy ez egy Splinter Cell Star Wars köntösben, ami az én olvasatomban abszolút pozitívum.

A játékmenet legnagyobb dobása mégsem a lopakodás, hanem a különböző bűnszervezetek és az ezekhez kapcsolódó mechanikák. A bandáknak minden bolygón saját kis területeik vannak, ahová bármikor bemehetünk, csak attól függően, hogy éppen milyen viszonyban vagyunk velük, nem biztos, hogy a főbejáraton és ellenállás nélkül. Az Outlaws erősen épít arra a fő- és a mellékküldetések alatt is, hogy a bandák folyton borsot akarnak törni a másik orra alá, és amikor valakinek szívességet teszünk, az általában azt jelenti, hogy a másikat ellehetetlenítjük valamely törekvésében. Tehát nem csak arról van szó, hogyha eléggé megutál valaki minket, akkor meg akar öletni, hanem arról is, hogy további küldetésekhez, területekhez, felszerélesekhez juthatunk, ha valakivel igazán jóban vagyunk. Mindezt pedig tovább színezi, hogy gyakran választások elé állítanak bennünket, a döntéseink pedig későbbi küldetésekben következményekkel járhatnak. Ezzel valamennyire még játszani is lehet, mert ha tudjuk, hogy egy főküldetéshez ezzel vagy azzal kell jóban lenni éppen, akkor csinálhatunk direkt olyan mellékküldetéseket előtte, amelyek segítenek javítani a kapcsolatainkat.

Az általában lopásról szóló munkán, sztorin túl akad még egy rakás érdekes mellékes tevékenység is. Lehet sabaccozni, ami egy blackjack–pókerszerű Star Wars kártyajáték, de ezen felül fogadhatunk lóversenyekre, elmehetünk Nixszel kajálni (ez indokolatlanul szórakoztatóbb, mint szükséges lenne, nekem az egyik kedvencem lett) vagy lecsaphatunk a kalózokra nyílt harcokban, amint épp leszámolni készül velük a Birodalom. A kincskeresés is jó móka, ezekből sok van és néha egészen csavarosak. A speederrel pedig még versenyezni is lehet, ha utazás közben beleakadunk valakibe, aki azt hiszi, hogy gyorsabb nálunk.

Ezeket olvastad már?

Az 5. rész szinkronszínésze visszatér a Grand Theft Auto 6-ban is

Hatalmas ünneplést terveznek a The Witcher 3 Wild Hunt 10. születésnapjára a fejlesztők

Videóban mutatunk öt játékok, amikről nem gondoltuk volna, de fantasztikusak voltak idén

...Már ha elfut a gépeden.

Míg a PC Gurunál Dudu a Star Wars Outlaws PlayStation 5-ös változatát nyüstölte az elmúlt napokban, én az Esport1.hu oldaláról a PC-set próbálhattam ki. Erről azért is fontos beszélni, mert a teszt időszak egy részében a PC-s porttal voltak gondok, amelyek megnehezítették, hogy kijátszhassam azt mostanra. De miután befutott az Nvidia drivere és egy méretes frissítés pár nappal ezelőtt, rengeteget javult a játék és a legtöbb problémám elillant. Ha az augusztus 30-i rendes rajtig még tovább dolgozik a Massive Entertainment ezen a verzión, akkor valószínűleg nagy panaszok nem lesznek már, ami örömteli.

Én egy kozmikus véletlen miatt pontosan azon a hardveren teszteltem a játékot, amit 1080p 60 FPS és magas grafikai beállítások mellett az Ubisoft tanácsolt, és mostanra ezt a képminőséget, teljesítményt tudja is a program különösebb gond nélkül. Fontos azonban hozzátenni, hogy a DLSS, FSR vagy XeSS kötelező, ezek nélkül búcsút inthetünk az FPS-ünknek. Ha nagyon szeretnénk, akkor még 1440p-ig is elnyújtózkodhatunk ugyanezzel a hardverrel. Viszont az FSR 3 implementációja a tapasztalatom alapján még nem volt tökéletes, a karakterek részletességéből például sokat veszítettem, így ezen a felbontáson maradt a DLSS és a 40-60 FPS, mert így mind a látvány, mind a teljesítmény elfogadható maradt még. De ha esetleg a jövőben még egy kicsit tovább optimalizálná a programot a Massive Entertainment, azért hálás lennék én és valószínűleg még sok érdeklődő gamer is, mert FPS dropok sajnos még mindig előfordulhatnak bizonyos helyeken.

Továbbá, mivel OLED tévén játszottam a tesztváltozattal, a HDR-t is láthattam működés közben. E kapcsán viszont nem árt tudni, hogy ha tényleg csúcs látványt és fényeket akarunk, akkor a legjobb videókártyák valamelyike kell majd az Outlawshoz, mert a HDR sok esetben lapos, ha nincs például az RTX feltekerve a maximumra. Egy 3060 Ti-on ilyesmiről nem is álmodozhatunk, ami nagy kár, mert például a Ghost of Tsushima tavasszal jobb munkát végzett a HDR terén e trükkök nélkül is.

Összegzés

A legutolsó Ubisoft játék, amit tesztelhettem, az a Skull & Bones volt – a „AAAA-játék”, amit azóta a játékosszám alapján gyanús, hogy csak Guantánamóban használnak a foglyok vallatására. Akkor már alig vártam, hogy megírhassam a tesztet és letörölhessem a programot a gépemről, annyira nem jött be a dolog. Konkrétan még a tesztben sem győztem más játékokat ajánlani a nagyérdemű figyelmébe helyette, annyira eltévesztette a célt a szingapúri fejlesztőcsapat.

De most örömmel jelenthetem ki, hogy a Star Wars Outlaws ennek a szöges ellentéte lett: szép, ötletes, jó a játékmenet, a történet, a megvalósítás, szinte minden klappol. Igen, nem egy klasszikus nyílt világú Ubisoft játék, de szerintem ennek sokan ugyanúgy fognak örülni majd, mint én is tettem. Igen, lehetne egy kicsit barátságosabb a gépigénye, teljesítménye, de ez sem vészes. És bár nem találta fel a spanyolviaszt a fejlesztőgárda, amit ebből a koncepcióból ki lehetett hozni, azt sikerült úgy, hogy megérje az árát a program. És ha spórolni akartok rajta egy kicsit, akkor egy Ubisoft+ előfizetéssel a teljes ár töredékéért játszhattok majd vele, annyi pénzért pedig ez az egyszemélyes kaland több mint megéri. Én pedig már alig várom, hogy folytathassam a játékot, miután megírtam ezt a jó hosszú tesztet nektek.

A Star Wars Outlaws augusztus 30-án érkezik PC-re, PS5-re és Xbox Series X|S-re, de már augusztus 27-től játszható lesz a Gold és Ultimate Edition előrendelői számára.