Nagy csinnadrattával jelentette be az Esports World Cup szervezőcsapata, hogy két rijádi torna után világkörüli útra indul az EWC, mintha mindig is ez lett volna a terv. Most kiderült, hogy ebből egy szó sem volt igaz.
Mióta február 28-án kitört az iráni konfliktus az Amerikai Egyesült Államok és Izrael támadásai nyomán, folyamatos veszélyben van a teljes közel-keleti régió, köztük az USA egyik legszorosabb regionális szövetségese, Szaúd-Arábia is. Az irániak ugyanis rendszeresen lőnek ki rakétákat nem csak Izraelre, de a Perzsa-öbölben található összes amerikai bázisra. Sőt májusban volt példa arra is, hogy a szaúdi fővárosban, Rijádban, található nemzetközi repteret vették célba. Szerencsére utóbbi támadásban senki sem sérült meg, mert a légvédelem elfogta a rakétákat a célbaérés előtt. Azonban egy ilyen helyzetben hatalmas kockázat lenne globális rendezvényt szervezni az országban, nem véletlen, hogy a rijádi Forma–1-es futamtól kezdve zenei fesztiválokig mindent sorba mondtak le kora tavasszal. Kivéve egy eseményt, az Esports World Cup (EWC) 2026-os kiírását.
Az EWC mögött álló Esports World Cup Foundation (EWCF) csupán egy héttel ezelőtt, május 20-án jelentette be, hogy igazak a pletykák, Rijád helyett valóban Párizsban tartják a több mint egy hónap hosszússágú klubok közti vetélkedőjüket. A bejelentésben pedig igyekeztek ezt úgy eladni, mintha igazából nem is a háború miatt történne mindez, hanem azért, mert mindig is az volt a terv, hogy pár év után világkörüli útra induljon az EWC, és hogy ennek első állomása Párizs legyen. Sőt, a sajtóközleményben konkrétan szerepel egy olyan megjegyzés is, hogy „úgy döntöttünk, felgyorsítjuk a nemzetközi rotációról szóló ambícióinkat”, tehát ez még egy kifejezetten pozitív dolog is: annyira jól megy az EWC-projekt, hogy minden a tervek szerint halad, sőt, még a terveknél is jobban, elvtársak.
Nos, aki követi az esport üzleti világát, magától is kitalálta, hogy ez a duma úgy hülyeség, ahogy van. De szerencsére Richard Lewis úgy döntött, hogy felhasználva a számos iparági kapcsolatát felgöngyölíti az ügyet és biztosra megy, mielőtt kijelentené a nyilvánvalót, miszerint csakis a háború miatt lesz idén Párizsban a torna, és hogy valójában soha nem volt olyan terv, hogy Rijádon kívül bárhol máshol legyen még EWC – az esportmosásba másképp nem igen passzolna ez. Sőt, mint kiderült, ez még csak az egyik csontváz a szekrényben található temetőből. Lewis ugyanis megtudta, hogy az EWCF-ben az utolsó pillanatig ragaszkodtak a rijádi megvalósításhoz, és voltak olyan szervezésben fontos szerepet betöltő emberek, akiknek még május 19-én (egy nappal a bejelentés előtt) is azt kommunikálták, hogy Szaúd-Arábiában tartják a tornát. Illetve azokat a szabadúszókat, akik aggódtak a biztonságuk miatt, nem szerették volna ezért kompenzálni, és sokukat a magasabb fizetések miatt fel sem fogadták volna dolgozni a közvetítésen, ha nem kerül át Párizsba az EWC.
Lewis lényegében arról ír, hogy sokáig a stakeholderek kötötték az ebet a karóhoz, és indokolatlannak tartották, hogy az iráni konfliktus miatt máshol legyen az EWC 2026-ban. Azonban miután hónapok óta nem akar szünni a háborús helyzet, szépen, lassan kezdett szétválni az egységes támogató csoport, és a legmagasabb szinteken beindult a torna költöztetésének előkészítése. Erről azonban mindenkit a sötétben tartottak még az EWCF-en belül is. A titkolózás olyan méreteket öltött, hogy amikor először kiszivárgott, hogy Párizsban lesz a rendezvény, a vezetőség még akkor is azt mondta mindenkinek, hogy ez nem igaz, Rijádban lesz.
„Amikor először felvetettem a kérdést, hogy valóban Rijádban lesz-e megrendezve, gyakorlatilag azt válaszolták: »miért ne ott lenne?«, mintha semmi sem történne. Nekem kellett szóba hoznom a háborút, majd rákérdeztem a biztonsági intézkedésekre is. Ismét úgy kezeltek, mintha ostoba kérdést tettem volna fel, és biztosítottak arról, hogy a rendezvény ugyanolyan biztonságos lesz, mint bármelyik másik évben. Amikor szóba hoztam a díjazásom emelését az országba történő utazás velejáró kockázatai miatt, finoman szólva is megváltozott a beszélgetés hangulata” – nyilatkozta egy szabadúszó, aki a közvetítésen dolgozott volna.
Lewis azzal zárja a cikkét, hogy az EWC-t valójában lebonyolító ESL FACEIT Group jelenleg igen nehéz helyzetben van, mert már csak hetei vannak arra, hogy egy másik kontinensen összehozza valahogyan az eredetileg hét hetesre tervezett eseményt. A logisztikai problémák miatt várhatóan egyes játékokban rövidebb, másokban hosszabb lesz a tervezetnél az EWC-s verseny, a cél pedig az, hogy semmi se maradjon el a végén, és legyen némi tér a megoldásnak, ha az utolsó pillanatban mégis beütne a ménkű. De ha mindez még sikerül is, már ott lebeg az EWCF szeme előtt, hogy mi legyen a novemberre tervezett és nagyon hasonló Esports Nations Cup sorsa, ami szintén Rijádban lett volna. Azonban legalább már annyit megtanultak a szervezők a jelek szerint, hogy időben kezdenek készülni, és már most van olyan forgatókönyv, hogy azt is Párizsba vigyék, ha az iráni háború elhúzódik.
Borítókép: Esports World Cup Foundation