Először találkoztak a hazai politikai élet és az e-sport képviselői, hogy a témáról vitázzanak

Több párt képviselője is elmondta véleményét hazánk e-sport helyzetéről.

Immáron nyolcadik alkalommal rendeztek e-sport meetupot, a szakmai előadássorozat pedig ezúttal nagyon különleges témát kapott. Az elmúlt hónapokban felerősödött az e-sport és a politika viszonya, egyre több hang szólal meg a politikai életből valamilyen formában a kompetitív videojátékok kapcsán. Először találkozott nyilvánosan a politika és az e-sport, a jövőre nézve ez mindenképp egy fontos alapköve lehet az együttes építkezésnek. A hazai elektronikus sportok nagy változások előtt állnak, melybe egyre több szereplő kapcsolódna be, és ez a politikát sem hagyja hidegen. A közös jövő azonban még várat magára, -de ki tudja, meddig.

A meetup ezúttal is az Ingame esport Lounge-ban került megrendezésre a politikai élet öt szereplőjével: megjelent Farkas Gergely, a Jobbik parlamenti képviselője, Barabás Richárd, a Párbeszéd Magyarországért szóvivője, Tabajdi Péter a Momentum Mozgalomtól, Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke és Miyazaki Yun, a Demokratikus Koalíció képviselője. Habár baráti hangulatú volt végig a rendezvény, a felek nem minden kérdésben értettek maradéktalanul egyet. Az est házigazdája Hodozsánné Balogh Réka és az Esport1 lapigazgatója Bíró Balázs volt, akinek a nevéhez fűződik a korábbi, politikai interjúsorozat megvalósítása.

A fotót Lányi Kristóf készítette

A beszélgetés fő irányvonala az e-sportok és a politika jövőbeni kapcsolódási pontja volt, itthon ugyanis egyelőre azt lehet mondani, hogy az elmúlt időszakban kezdett csak beépülni a köztudatba az e-sport, mint fogalom. A kompetitív videojáték természetesen nem kerülte el sem a kisebb, sem a nagyobb pártok figyelmét, a témában még Deutsch Tamás, a Digitális Jóléti Program felelőse is megszólalt korábban, sőt; az MTK elnökeként már létrehozták saját e-sport szakosztályukat is.

E-sport szakosztályt indít idén az MTK - interjú Deutsch Tamással

Drang | 17/06/21 17:20 Neked, mint a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztosnak, milyen kötődésed van az e-sportokhoz? Néhány héttel ezelőtt komoly visszhangot váltott ki a Jobbik képviselőjének, Farkas Gergelynek a parlamenti felszólalása az e-sport témájában. Ennek apropóján úgy gondoltuk, hogy megkeressük az összes, jelenlegi parlamenti pártot, és egy interjúsorozat keretében bemutatjuk, ki hogyan viszonyul a professzionális videojátékokhoz idehaza.

Az időzítés talán nem véletlen: jövőre választások jönnek, és nagy kérdés, hogy ez az érdeklődés valós-e, vagy csak a fiatalok egy hatalmas rétege kecsegtető a pártok számára.

Az este folyamán a sportpolitika és az e-sport kapcsolata volt a téma, hiszen előbbi magában foglalja a sporttal kapcsolatos fejlesztési stratégiákat, valamint a programok szakmai előkészítését és az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételek biztosítását is. Aztán olyan topikra térték át, hogy milyen a társadalmi elfogadottsága hazánkban az e-sportnak, és milyen veszélyei lehetnek a videojátékozásnak. A konzultáció végén pedig az e-sportok szabályozásának szükségességéről diskuráltak a felek. Kell-e egyáltalán, vagy meglesz enélkül is az elektronikus sportok világa?

A fotót Lányi Kristóf készítette

Farkas Gergely indította el a "lavinát" korábbi parlamenti felszólalásával, amikor az országgyűlés előtt beszélt az e-sportról. Hangsúlyozta, hogy nem a hagyományos sportok kárára, hanem azok mellett van szerepe a kompetitív videojátékoknak. Fontos, hogy ez a fogalom bekerüljön a köztudatba, hogy az e-sport a közbeszéd részévé váljon, megismerjék az emberek és ezáltal nőjön a terület elfogadottsága Hangsúlyozta, hogy kell felejteni a sztereotípiákat a videojátékosokkal szemben, hiszen komoly társadalmi réteget érdeklő jelenségről van szó, és ezáltal a téves hiedelmek kezelhetőek lennének. Remek alkalom volt, hogy a parlament elé kerüljön a téma, -főleg mivel választási programokat írnak a jövő évre. Többek között a Jobbiknál is előkerült ez a fejezet, mivel nem is újkeletű a dolog: 2013-ban szintén volt már felszólalás ebben az ügyben, amely kapcsán és egy költségmódosító javaslatot is benyújtottak, de azt akkor rövid úton elutasították, mondván, hogy ez nem sport és nem foglalkoztak vele. Az egyre növekvő igény miatt a politikának fontos foglalkoznia vele, bár a Jobbik nem szeretné megmondani, hogy mi legyen, inkább nyitottak lennének az ebben a világban aktívabbak javaslataira. Azt remélik, hogy a nemzetközi példák alapján a hazai e-sport élet prominens képviselői itthon is megvalósítható ötletekben kérik majd a politikusok segítségét.

A rosszul kialakított sportfinanszírozás –melyben fellelhető a korrupció– ellenére nem lehet indok, hogy az e-sport ne váljon sporttá. Ha sportként lenne elismerve, sok dologban segítséget kaphatna, és az állam is támogathatná. Erre már volt is tervezet, de azt anno nem fogadták el. Nem a jelenlegi magyar rendszerből kellene kiindulni, hanem mondjuk a dél-koreaiból, mivel ott a kormány egyértelműen az e-sport segítségére tudott lenni. Ezeket a pozitív példákat tekintsük elsődlegesnek, ne kifogásokat keressünk annak érdekében, hogy miért ne szabályozzuk és segítsük az e-sportot.
A társadalmi megítélés egyébként összefüggésben van azzal, hogy a kormánypárt és a média mit sugall erről a területről. Az e-sport maga is tud előrelépést produkálni, és tudna változtatni a véleményezésén. Bár mindig zavaró, ha valamivel megbélyegeznek, de nem csak azokkal kell foglalkozni, aminek konkrét joghátrányai vannak. Az e-sport szereplőinek kell az első lépéseket megtennie a társadalmi elfogadottság útján, míg a pártok részéről együttes összefogás kellene ebben a témában.
A fotót Lányi Kristóf készítette

Barabás Richárd szerint felesleges a kampányolás részeként tekinteni az e-sportra. Valószínűleg mindenki programjában szerepel, természetesen náluk is megtalálható. Különböző aspektusokból kell vizsgálni ezt a dolgot, és nem csak az e-sportot, hanem a digitális kultúra terjedését is. A politika dolga a jogi szabályozás elmagyarázása lenne, hogy mi történik most, és mit tudnak tenni az e-sport hazai képviselői. Magyarországon egy egyszerű törvény miatt az e-sport egyébként sportnak tekinthető, ha van nemzetközi szakszövetsége. Az Esport Szövetség tavasszal elindult a bírósági bejegyzés útján, viszont kérdéseket vet fel, hogyan is áll a dolog itthon és nemzetközi szinten. Meglévő szabályozások már vannak, ahonnan elkezdhetjük, és ha bármiféle változást szeretnénk kieszközölni –akár a mostani, akár egy másik kormányzattal–, ez lesz az alapkő, amelyen elindulhatunk.

Most egy emancipációs folyamatot láthatunk: felnőtt egy korábbi generáció, amely már a számítógépekkel szocializálódott. Az internet elterjedésével jó együttműködési rendszereket lehet kialakítani, és olyan csoportdinamikai szabályokat jönnek létre, melyeket biztos, hogy máshol nem lehet megtanulni. Kezd kialakulni a digitális kultúra, és erősödik az e-sport is, ezért most kell megmutatnia magát a társadalomnak.

A párizsi olimpián már előjött a kérdés, hogy megjelenjen-e az e-sport? Itthon pedig azt látni kell, ha létrejön ez a kezdeményezés, akkor az államnak kötelessége felépítenie egy olyan rendszert, amely kineveli a profikat, akik részt vehetnek ezeken a versenyeken. Viszont nem tekinthetjük az e-sportot önmagában állónak, ez az egész digitalizációs forradalomnak az egyik alrésze. Ezért, amikor beszélünk róla, akkor a teljes egészet kell néznünk.

A folytatásban a veszélyekről esett szó, kiemelve, hogy nem a videojátékozást tartja a legproblémásabb függőségnek, hiszen véleménye szerint például az alkoholizmus sokkal inkább népbetegség. Azt is pontosan tudni kellene ebben a témakörben, hogy kik azok, akiket meg szeretnének győzni az e-sport kapcsán, valamint, hogy a sztereotípiák az e-sportban jelentenek-e bármit is; legtöbbször ugyanis nem éri attrocitás azt, aki bevallja magáról, hogy gamer. Bár az nagy kérdés, hogy fel vagyunk-e készülve a közösségeinkre váró kihívásokra. A politikai pártoknak előre kell gondolkozniuk mindezekről, hogy egységre juthassunk. Tenniük kell azért, hogy a társadalom többi része is tudjon csatlakozni ehhez a réteghez.

A fotót Lányi Kristóf készítette

Tabajdi Péter, a Momentum Mozgalom képviselője maga is tevékenyen részt vett korábban az e-sport hazai fellendítésében, a mai napig ezen dolgoznak, hogy legyen Magyarországnak végre elektronikus sportszövetsége. Egyelőre egyébként a Momentum programjában nem szerepel még az e-sport, de a későbbiekben biztosan bekerül majd. Szerinte ennek a kerekasztal beszélgetésnek a legfontosabb célja, hogy beszéljünk a témáról, megmutassa magát az e-sport. és ne azt lássák a fiatalok, hogy Magyarország nem lépett a 21. századba. A körülöttünk lévő országokban a megfejelő jogi szabályozás már létrejött, hatalmas rendezvényeket szerveznek és világszintű csapataik vannak, míg itthon mindennek az alapjai nincsenek még megteremtve.

A francia e-sport törvénykiegészítés hivatalos szintre emelte a kompetitív játékokat, és ennek rendkívül pozitív hatásai vannak. A játékosok igazolt e-sportolók lehetnek, a sportklubok pedig saját szakosztályuk létrehozásával bevonzhatják ezt a réteget, ami ahhoz vezethet, hogy akár a sportok iránt is érdeklődhetnek a fiatalok. Magyarország jelentős hányada játszik, esetleg versenyszerűen teszi mindezt, de biztos, hogy van fogalma az e-sportról, illetve hallotta már ezt a kifejezést, és ezek a számok egyre nagyobbak lesznek. Az e-sportot oktatásra is lehetne használni, hiszen játék közben az emberek akaratlanul is nyelvet tanulnak. A mai magyar e-sport legnagyobb problémája, hogy most értünk el ahhoz a ponthoz, hogy vagy rátelepedik a kormány az e-sportra, vagy csak a kereteit alakítja ki. A beavatkozásnak nagyon komoly pozitívumai-, illetve negatívumai is lehetnek a jövőben.

A fotót Lányi Kristóf készítette

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke nem tanácsot adott, hanem a véleményét mondta el. Szerinte az e-sport az "sport" a versenyzés, a felkészülés valamint a hozzá szükséges szellemi/fizikai erőnlét megszerzésének szükségessége miatt. Akkor is lehet sportként tevékenykedni, ha a törvények nem tekintik annak. Nem az állam által válik valami sporttá, ezért inkább a közösség szereplőinek a társadalmi vitákban a politikusok és nemzeti sportszövetségek képviselői mellett kellene részt venniük. Az államnak ezt a felületet kellene megteremtenie, -ami egyelőre nem történt még meg. Az állami pénzek nélkül is működőképes a dolog, ahogyan eddig is rendben ment megfelelő szabályozással, amelyet mostanra szintén meg kellett volna oldania a kormánypártnak.
Az amerikaiknál is volt külföldi e-sport csapat, akiket a sportolói vízummal engedtek csak be az országba. A szigorú bevándorlási hivatalnak már meg kellett ezzel küzdenie, és még korántsem evidens náluk sem, hogy jogi értelemben sporttá válik-e az e-sport. A sötétebbik oldal (dopping, online csalások) ellen szükséges a sportszabályozási környezet. Az e-sportnak azért teljesen felesleges sporttá válnia, hogy egy kisebb mennyiségű pénzt támogatásként megkapjon. A finanszírozás helyett inkább az intézményes világával kellene foglalkozni. Nem szabad hagyni, hogy a kormány az e-sport szereplői helyett gyártson stratégiát. Magyarországon ebben az ügyben rosszul állunk jelenleg; a magyar jövőorientáltság ritkán része a kormányzati gondolkodásnak. Az e-sport abban a helyzetben van hazánkban, hogy; vagy megszervezi magát, vagy valaki helyette fogja megtenni mindezt; -az pedig nem sok jót jelentene. Összességében nem szabályozási, hanem társadalmi elfogadási kérdésről van szó.

A fotót Lányi Kristóf készítette

Miyazaki Yun, a DK képviselője úgy látja, hogy nem az e-sporttal kellene foglalkoznia az államnak, hanem a sportok körül kellene rendet raknia, és a finanszírozási rendszerét kellene átláthatóbbá tennie. Innentől kezdve, ha az e-sport szereplői sportággá akarnak válni, akkor elindulhatnának azon az úton, mint a többi sportág, így pedig versenyezhetnének ezekért a forrásokért, persze csak, ha ez is szintén tiszta és átlátható. Ebben egyébként az e-sportok elég jó eséllyel indulhatnának a jelenlegi helyzetet tekintve. Tőlünk nyugatra a piac már sportként kezeli az e-sportot, pár év múlva valószínű, hogy itthon is ez lesz a helyzet. A németeknél már Angela Merkel is kilátogatott a Gamescomra, látva azt, hogy mennyire fontos ez a társadalomnak, valamint üzletileg is jó lehetőség, és valószínűsíthető, hogy előbb-utóbb hazánkban is hasonló lesz a helyzet.

Tény, hogy a létező problémákat –mint pl.: dopping és a csalások, stb.– mihamarabb meg kéne oldani, ha azt akarja az e-sport, hogy komolyan vegyék. Az elektronikus sportok továbbfejlődéséhez csomó rendszernek kellene továbbfejlődnie; pl. az oktatás vagy a digitalizáció terén. A DK programjavaslatában a sportfinanszírozást is átláthatóbbá tennék. A digitalizáció mezsgyéjén haladva, az alanyi jogú internet bevezetéséről is szó esett. A háttérrendszerek megreformálásával működhetne az e-sport is.