A nemzetközi közegészségügyért felelős Egészségügyi Világszervezet az igazán elvetemült játékosokat olyan kategóriába sorolta, amely elsőre meglepőnek tűnhet.
Mindannyian pontosan tisztában vagyunk vele, hogy mennyire jó játékokkal játszani, de abban azért egyetérthetünk, hogy –ahogy sokmindent, úgy– ezt sem szabad túlzásba vinni, mert annak több negatív következménye is lehet. Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet a 2018-as "A betegségek nemzetközi osztályozása" című kiadványában mentális betegségként említi a játékfüggőséget, hogy felhívja a figyelmet a problémára. Szerencsére viszont ezt alaposan meg is indokolja.
Beszélgessünk a játékfüggőségről!
Amerikai pszichológusok szerint óvatosan kell bánni ezzel a területtel.
A WHO munkatársa; Vladimir Poznyak a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szakembereknek –és egyúttal a többi embernek is– fel kell ismerniük, hogy a játékfüggőség komoly egészségkárosító hatással bír, viszont a legtöbb játékosnak nincs ilyen jellegű problémája. Az ugyanis szinte már köztudott, hogy csomó játék –főként az extrém mód pörgős és színes-szagos látványvilággal bírók– egyszerűen túlpörgeti egy-egy játékos idegrendszerét, ami a játékkal töltött rengeteg idő után azt eredményezheti, hogy a világ dolgait, történéseit indokolatlanul lassúnak élik meg a gamerek, és ez értelemszerűen feszültséget generál bennük, ahogy bizonyos esetekben a játék nélkül eltöltött idő is.
A híres Oxford Egyetem kutatói meg is nézték egy tavalyi kutatásukban –19 ezer embert vizsgálva–, hogy mi az a pont, amikor játékfüggőséget állapíthatunk meg valakinél. Az eredmény megnyugtató volt, hiszen a vizsgált személyek csupán 3%-ánál lehetett ezt megállapítani, viszont ők minden nap minimum 12-, maximum 24 órát töltöttek a gép előtt különböző játékok nyüstölésével.
Úgyhogy, ha ránk hallgattok, továbbra is hódoltok kedvenc szenvedélyeteknek, de nem elképesztő mennyiségben, mert ahogy a fenti példa is mutatja, jóból is megárt a sok.
TETSZETT A CIKK? KÖVESS MINKET FACEBOOKON!