Mindent hatalmába kerít a Fény, a Final Fantasy XIV legújabb DLC-jében! - FFXIV Shadowbringers teszt

Néhány apró hibától eltekintve az utóbbi évek legjobb Final Fantasy élményét kínálja a Shadowbringers.

Őszintén szólva a Final Fantasy széria sosem tartozott a kedvenceim közé, ellenben az MMO játékok igen. Rengeteg energiám és időm van különböző MMO játékokban (WoW, The Lord of The Rings Online, Star Wars Galaxies és The Old Republic), némelyikben talán túl sok is. A Final Fantasy XIV nem ilyen volt, sok óra játék után is felemás kép élt bennem a programról, így kíváncsi voltam, hogy a legújabb, Shadowbringers-re keresztelt DLC képes-e felfrissíteni a véleményem szerint lapos receptet.

Kezdjük rögtön azzal, ami mindig is az FF játékok legerősebb pontja volt, mégis erről szeretnék a legkevesebbet beszélni. A történet ott veszi fel a fonalat, ahol az előző DLC végén letettük, temérdek kérdés közepette. Hogy ezekre választ kapunk-e a Shadowbringers DLC végén, azt nem szeretném elárulni, ahogy a főtörténetszál egyetlen mozzanatát sem szeretném elspoilerezni, mert bár tudom, hogy ezért sokan meg fognak kövezni, de az utóbbi évek legjobb Final Fantasy sztoriját kaptuk meg. Új területként Norvrandtba látogathatunk el és bizony itt már kicsit látszik az alapjáték megjelenése óta eltelt több, mint 5 év.

Norvrandt gyönyörű, persze néha megmutatkoznak a motor hátrányai, de az alapjáték kezdő területeihez képest mindenképpen szebb a látvány. A hangulat is remek, az első pillanattól az utolsóig átérezzük majd a sztori során szenvedő vagy éppen boldog karakterek helyzetét. Az átvezető videók minősége hagy némi kivetni valót maga után, az érzelmi hullámvasút és a valóban meglepő fordulatok azonban minden apró hiányosságért kárpótolnak. 

Az új világ pedig nem csak kívülről, de belülről is sok érdekességet tartogat, ennyi újdonságot tartalmazó DLC-vel ritkán találkozni mostanában. Az FFXIV megjelenése óta a játék egyik legérdekesebb, ugyanakkor leginkább elrontható része a dungeonök, amik gyakorlatilag a fősztori magját adják. A különféle dungeonök teljesítésével juthatunk egyre előrébb a sztoriban, ám ezeket szinte csakis barátokkal érdemes teljesíteni. Meg van rá a lehetőségünk, hogy ismeretlenek oldalán nekiugorjunk, de így nagy valószínűséggel összefutunk majd olyan játékosokkal, akik csak rontanak majd a történet adta élményen, sokkal élvezetesebb, ha barátokkal, lépésről lépésre haladva ismerünk meg minden dungeont.
A Shadowbringers során viszont van egy új ehetőségünk is, ha nem tudjuk bevonni barátainkat a játékba, akkor a többjátékost igénylő feladatokat teljesíthetjük NPC-kel is. Nem mondanám, hogy így nagyon élvezetes játszani, de az ismeretlenektől még mindig jobb. Mindemellett persze új raidek, fajok és kasztok is érkeztek, amik sajnos most sem sikerültek tökéletesre, erre még később kitérek. Az új skillekkel elég brutális karaktereket lehet építeni, a harcrendszer pedig még mindig izgalmas és látványos, igaz, néhány óra azért kell mire minden mechanikát meg tudunk szokni.
Összességében elmondható, hogy minél tökéletesebbre szerették volna csiszolni a harcrendszert, ami szinten minden kaszt esetében egyszerűsítést jelent. Végre sokkal kiegyensúlyozottabbak lettek a karakterek, nem tudunk kiemelkedően OP hős építeni, és végre a Machinist is használható kaszt lett. Sajnos a két frissen érkezett kaszt, a Dancer és a Gunbreaker mintha kimaradt volna ezekből a finomításokból, különösen utóbbi esetében tűnik jó néhány skill haszontalannak vagy átgondolatlannak.

Bármennyire is szép az összkép, vannak azért dolgok, amik inkább beárnyékolják, mintsem fényben úszóvá teszik a programot. A zenék például továbbra is katasztrofálisak véleményem szerint, de persze van, akinek pont ez a stílus fog tetszeni, én inkább lenémítottam a játék zenéit és hallgattam szintezés közben valami mást. A játék Achilles-ina pedig még mindig a mellékküldetések. Míg például a múlt hónapban tesztelt The Elder Scrolls Oneline: Elsweyr esetében valóban kiemelkedő mellékküldetéseket tudtak alkotni a fejlesztők, addig a Shadowbringers esetében épp ellenkezőleg.
Sosem voltak jó másodlagos tevékenységek az FFXIV-ben, és én vártam volna az új DLC-től, hogy ezen is javít. Sajnos nem. A repertoár bár bővült, és sokfajta mellékküldetésbe kezdhetünk bele, egyik sem több, unalmas és ötlettelen grind-nál. Ahogyan a játék PvP szegmense is csalódást keltően üres, hiába a 24v24 élményt kínáló PvP mód is, ha igazán nagy kihívást nem tartogat a játékosok elleni harc. viszont ha nem bántja a füledet a játék zenéje, és az apró hiányosságok mellett, azt is el tudod viselni, hogy egy MMO-ban a PvE élmények dominálnak, akkor a Final Fantasy XIV a te játékod lehet, a Shadowbringers DLC pedig csak még egy lapáttal rátesz az élményre, minden téren.

MONDD EL A VÉLEMÉNYED KOMMENTBEN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!