E-biológia: Mi okozza, és mit lehet tenni a kiégés ellen?

Alighanem az egyik legsúlyosabb mentális probléma ez, amely a gamereket és az e-sportolókat masszívan érintheti, ha nem figyelnek rá oda eléggé.

A kiégést pár hónapja az egészségügyi világszervezet felvette a diagnosztikai kézikönyvébe ezzel hivatalosan is betegséggé nyilvánítva azt. Az e-sportok világában a kiégés egy nagyon is ismert fogalom, de mégis kevesen tudják a valódi okait és talán ezért is félik annyian és próbálják a szőnyeg alá söpörni. A kiégésnek a megértéséhez legelőször is le kell szögeznünk, hogy nem egy settenkedő gyilkosról van szó. A testünknek és az idegrendszerünknek egy teljesen normális és szükséges állapotáról van szó, ami az evolúció alatt fejlődött ki, mint túlélési mechanizmus. Ez az állapot nem más, mint a hüllő őseinktől örökölt lefagyási állapot, azaz „FREEZE” állapot, amikor is a testünk olyan közvetlen életveszélyben érzi magát, hogy nincs más választása, minthogy egy energiatakarékos üzemmódba váltson és megpróbáljon disszociálni a külvilágtól amennyire csak lehet. Manapság viszont ez az állapot nagyon nem kívánatos. (kivéve, ha cuki kis kecskék riogatásával kapcsolatban lép fel)

A mi modern megoldási mechanizmusunk stressz hatására az üss vagy fuss állapota lenne. Ez a rendszer a lefagyásos állapotra épült rá, mert evolúciósan több esélyünk volt így a túlélésre, minthogy kifekszünk a kardfogú tigris vacsorájaként terítékre. Ez az az állapot, ami rövid ideig szuperhőssé változtat minket, és megengedi, hogy egy anya például letépjen egy kocsit a gyerekéről, ha az alászorulna. Ez az a rendszer, ami olyan kémiai koktélokat mozgósít bennünk, amitől élesebbek lesznek a reflexeink, erősebbek és gyorsabbak leszünk. Az egyetlen hátulütője viszont az, hogy ezt az állapotot nem tudod hosszútávon üzemeltetni. Minél intenzívebben aktivizálod, annál jobban kell gondoskodnod arról, hogy egy biztonságos közegbe-, azaz hazaérve, meg tudjál nyugodni és ki tudd pihenni a történteket.

Na, de mi van akkor, ha mindennap háborúba mész? Mi van akkor, ha minden nap 8-10 órát konkrét csatában töltesz el, ezzel maxira pörgetve az üss vagy fuss rendszeredet? Mi lesz, ha emellé nem alszol rendesen, nem táplálkozol rendesen és a mozgást is hanyagolod? Az lesz, hogy hamarosan a tested azt a dolgot, amit csinálsz egy nem kívánatos, sőt veszélyes dologként fogja beállítani és megpróbál téged finoman lebeszélni arról, hogy tovább csináld.

Ez hozza a kedvtelenséget a játék iránt, amit annyira szerettünk, valamint nincs olyan letörtség, amit egy kis energiaitallal ne lehetne helyre billenteni. Ugye? Hát egy ideig lehet. De ezzel, amit elérsz az csak az, hogy még mélyebb lukba ásod magad és nem adsz más lehetőséget a testednek, minthogy teljes riadót fújva a lefagyás felé forduljon, hogy végleg elvegye minden kedvedet a játszástól. Ez az, amit manapság kiégésnek hívunk. A probléma az, hogy ez az állapot aztán nem csak a játszásra hat ki, hanem az egész életedre. Nem tudsz kapcsolódni, nem tudsz tanulni, nem tudsz örömöt vagy bármilyen érzelmet megélni és egy elő zombiként mozogsz a világban, amíg nem kap elég időt az idegrendszered, hogy regenerálódjon. Azt, hogy ezt megakadályozd egyszerű a képlet. Ne mennyiségi játszásra hajts, hanem minőségre. Ha fejlődni szeretnél elsősorban arra hajts, hogy egészséges legyél. Ez magába foglalja a táplálkozást, a kellő mennyiségű és minőségű alvást és a testmozgást. Ezek után a játszásodnak szabj ki dedikált időt. Ezt az előbbiekben tisztázott protokollok szabják meg, azaz ami nem sérti a mozgást, egészséges étkezést és az alvás protokollodat. Kevesebb idő jutna így a játékra? Lehet. Rá leszel kényszerítve, hogy minőségre koncentrálj ebben az időben? Valószínű. Nagyobb eséllyel lesz hosszútávon fenntartható a fejlődésed és elkerülhető a kiégés? Abszolúte biztos.

Ti égtetek már ki valamilyen játékból?

OSZD MEG VELÜNK VÉLEMÉNYEDET KOMMENTBEN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON!