A Top 5 legrosszabb Alien játéktól még az űrben is hallani fogják a sikolyod!

Nem csak felvirágoztatni, de meggyalázni is sikerült már jó párszor az Alieneket. Mutatjuk a legrosszabb próbálkozásokat.

Az eredeti Alien-filmet 1979. május 25-én mutatták be az Egyesült Államokban. Abban az esztendőben Ridley Scottnak sikerült újradefiniálnia a horror műfaját, és olyan művet rakott le az asztalra, amire a mai napig klasszikusként emlékeznek, és nem csak a rajongók – a most bemutatott Alien: Romulus kapcsán talán nem véletlenül várják el, hogy méltó legyen az elődökhöz. Az űr nyugodt atmoszférája és a látszólag a szemünk előtt megbújni képes földönkívüliek rémülete egyszerűen mesteri. Ez egyike azoknak a filmeknek, amelyet lélegzetvisszafojtva figyel az ember. Ezért természetes, hogy ezt a franchise-t több ízben is meglovagolták már, és a videójátékok világa sem mentes a Xenomorphoktól és a végtelen űrtől. A közel harminc játék nagy része teljes szemét, de akad köztük néhány gyöngyszem is – ezeket legutóbb mutattuk be nektek –, de most jöjjenek azok, melyeket legszívesebben örökre kitörölnénk az emlékezetünkből.

Miért olyan nehéz jó Alien-játékot készíteni? A virtuális tér talán a legrosszabb közeg, amiben a sorozatot el lehet képzelni – persze nem minden esetben. Gondolj csak bele. Az eredeti film azért is a legjobb, mert egy csapatnyi embert állít szembe egy szörnyeteggel. Az idegenek, vagyis a Xenomorphok megbújnak a sötétben, lesben állnak, sosem tudod mikor rontanak rád, ráadásul piszkosul erősek, intelligensek, vastag a bőrül és még a vérük is savas. Ha pedig ez mind nem lenne elég, oltárian félelmetesek. Alapvetően tehát nem könnyű megölni őket. Ha pedig egy játék arra épít, hogy ezeket a lényeket hordákban lehet ledarálni, eléggé hazavágják a mítoszukat. Ezt az érvet azonban bármelyik videojátékra alkalmazhatnánk, amely egy dologra épít. De egy olyan játék, amiben csak egyetlen ellenség van, nem hangzik túl szórakoztatónak, nem igaz? Bár erre az Alien: Isolation rögtön rá is cáfol, hiszen pont emiatt lett igazán zseniális. Mindenesetre Mindkét oldalnak vannak érvei és ellenérvei, de az egyszer biztos, hogy született néhány elképesztően gagyi próbálkozás is, hogy életre keltsék ezeket a különleges földönkívülieket.

5. Aliens: Unleashed

Hogyan lehet az Alien-franchise komor hangulatát és könyörtelen terrorját egy 2003-as mobiltelefonon átadni? A válasz: rosszul. A Sorrent által fejlesztett Alien: Unleashed egy mélységesen unalmas, pocsék alkotás. Egy űrkatona kiképző szimulációban „harcoltál” genetikailag megtervezett xenomorf klónokkal, az érintőképernyő előtti telefon billentyűzetének 1, 2 és 3 gombjait használva, hogy szétlődd őket és új felszerelést szerezz. Elképesztően gagyi és primitív próbálkozás volt.

4. Aliens: A Comic Book Adventure

A Dark Horse kiadó által a kilencvenes években megjelentetett licencelt Aliens képregények eléggé jól sikerültek, ugyanis új, és érdekes történetekkel sikerült bővítenie a már ismert univerzumban. Az ebből készült videojáték-kiegészítő azonban már korántsem nevezhető jónak. Egy olyan első személyű kalandjáték szerettek volna megalkotni, amilyen a 90-es évek elején divatos volt az olyan klasszikusok miatt, mint a Myst, de nagy mellélőttek. A harc borzalmas, a rejtvények pedig ötlettelenek voltak. A statikus, előre renderelt háttereken való kattintgatás egyszerűen nem hatékony módja a feszültség kiépítésének, és a számtalan hiba sem segített a népszerűvé válás rögös útján.

3. Alien: Resurrection

Az Alien: Isolation előtt az Argonaut Games fejlesztői olyan túlélőhorror-sikereket próbáltak megidézni a produkciójukkal, mint a Resident Evil. Az Alien: Resurrection egy első személyben játszódó sztori, és bár a félhomályos környezetben játszódó játékmenet jó döntés volt, olyannyira sötétet teremtettek, hogy az már túl sok volt. Fel kellett tekerni a beállításokat, hogy lássák a játékosok mi történik, ami eléggé illúzió romboló hatást keltett.

2. Alien: Colonial Marines

A rajongók sokáig azon tűnődtek, hogy pontosan mi is történt, ami miatt az Alien: Colonial Marines ekkora katasztrófa lett. Már a megjelenéskor szétszedték a szörnyű mesterséges intelligencia és a kiábrándító játékmenet miatt, ami inkább egy semmitmondó FPS-ként tetszelgett, semmint egy olyan horrorjátékká, amit a rajongók reméltek.

Ezeket olvastad már?

Sajnos a probléma nagy része egyetlen elírás volt, ugyanis a „tether”-t „teather”-ként írták le, ami miatt az ellenségek nem úgy követték a játékost, ahogyan kellett volna. A játék INI-fájljában lévő elírás kijavítása jelentősen jobb élményt eredményezett, de ezt a hibát évekig nem fedezték fel, így aztán megkaptuk az Alien-franchise eddigi legrosszabb felvonását.

1. Alien 3

Ripley úgy néz ki, mintha E.T. kivájta volna a testét, és a bőrét öltönyként viselte volna. Az első pillantást követően érzi az ember, hogy ez egy kakihalom. De persze a külső nem minden, és ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor mit kapunk? Ennek a játéknak valójában hat változata van, és nehéz volt leszűkíteni, hogy melyik a legrosszabb a legrosszabbak közül. A NES, a Sega Genesis, a Sega Game Gear és a Sega Master System mind ugyanazt az elvet követi, hogy túlélőket kell megmenteni a Xenomorphok fogságából. Ezeknek a játékoknak legalább félig-meddig egyértelmű céljaik vannak, de a Game Boy és a SNES változatoknak egyszerűen nincs. Az Alien 3 sokak szerint egyben a franchise legrosszabb filmje is, szóval ez is rátett egy lapáttal a nagy utálatra.