A Docler Myrmidons leszerződtette első edzőjét, aki nem más, mint a MYM 2013-ban visszavonult sztárjátékosa. Néhány kérdés erejéig elsőként az esport1-nek adott interjút a dán legenda: Brian “MaNia” Strandby.
Miután visszavonultál az aktív játéktól az volt a célod, hogy segítsd az esportot (különösen Dániában), végül egy magyar csapat edzője lettél. Hogyan fogadtad a felkérésüket, és miért döntöttél úgy, hogy elfogadod az ajánlatot?
Egy régi barátom, Hegedűs ‘BALAZS’ Balázs vette fel velem a kapcsolatot, ő mondta, hogy edzőt keres a csapata. Épp akkor fejeztem be informatikai tanulmányaimat, szóval az időzítés tökéletes volt, hogy újra bekerüljek a Dota 2 vérkeringésébe. Ahogy említetted, a visszavonulás után se szerettem volna kimaradni az esport életből, egy rövid ideig én voltam az edzője egy dán csapatnak ahol ryze és ace is játszott.
Hogyan tudsz segíteni a csapatnak? Képes egy edző az esporton belül akkora segítséget nyújtani és támogatást jelenteni mint más sportokban (pl.: foci)?
Leginkább a csapatjáték tökéletesítésére törekszek, hogyan mozogjanak a térképen, ezek mellett pedig az egyéni játék fejlődését tartom szem előtt. A meccsek közben sajnos nem lehet segítséget nyújtani a csapatnak mint más sportokban, így jobbára a felkészülésben és a megmérettetések utáni elemzésekkel támogatom őket.
Mi a véleményed a Myrmidonsról az első együtt töltött egy hónap után? Hogyan képzeljük el a szerepedet a csapat körül? Mit gondolsz, mire lehet képes a csapat a következő fél – egy évben? Milyen teljesítménnyel lennél elégedett?
Azt gondolom, hogy mindegyik játékos a csapatban nagyon tehetséges és képesek igazán nagy szinten játszani. Még több önbizalom kell nekik, hogy nagyobb célokat tudjanak elérni. Arra számítok, hogy kisebb versenyeket nyernek majd és a célom az, hogy egyre előkelőbb eredményeket érjenek el a következő Majorok nyílt selejtezőin. Minél jobb helyezéseket tudnak felmutatni, annál több tornára hívják majd meg a csapatot, amivel rengeteg tapasztalatot lehet szerezni.
A MeetYourMakers csapatában, 2010-ben az ESWC-n. Balról jobbra: MaNia, Pusher, BabyKnight, PlaymatE, Maelk
Mi az a három legnagyobb gyengeség, amit felfedezel a magyar, valamint dán (illetve a világ többi) professzionális csapata között? Hogyan lehetne szerinted javítanunk ezeken?
A legnagyobb gyengeség valószínűleg az, hogy kissé idegessé válnak, ha jobb és ismertebb csapatokkal kerülnek szembe. Ez oda vezet, hogy sokkal óvatosabban játszanak vagy nyilvánvaló hibákat vétenek. Azt kívánom nekik, hogy magabiztosan, félelem nélkül meccseljenek és kövessék a stratégiájukat, amit kitaláltak.
Mit tanácsolnál a magyar alakulatoknak, hogyan fejlődhetnének csapatként?
Nem nagyon láttam a többi magyar csapatot játszani, de a legjobb út, ha együtt akarnak fejlődni, ha a meccs egésze alatt van tervük. Ez által mindig tudod, hogy milyen lehetőségeid vannak a győzelemre. Könnyebben irányíthatod, hogy mikor, hol van szükség gankre, illetve mely itemek kellenek ahhoz, hogy teamfightot vállalhass.
Ha lehetséges, megosztanád velünk, hogyan is néz ki 1 napod, milyen teendőid vannak edzőként?
Minden nap egy kicsit más mostanában, de általában, miután felkeltem, programozok egy kicsit (ezt tanultam ugyebár) vagy pubolok párat. Ezek után próbálok néhány replayt nézni a csapatról vagy az elmúlt versenyekről. Ez azért fontos, hogy lássam, a sikeres teamek miként teljesítenek a gameplayt illetően és, hogy hogyan alakul az aktuális meta. Később beszélek a játékosaimmal és megnézem, ahogy gyakorolnak vagy versenyeznek egy tornán. Tanácsokkal látom el őket, miután láttam pár kulcs momentumot, ami végül a vereségüket okozta. Külön-külön is intézek hozzájuk kritikát, ha valami nem tetszett az adott meccsben. Azt hiszem, ez sokkal jobban működik, mintha az egész csapat előtt tenném ugyanezt.
Karriered során rengeteg emlékezetes pillanat volt, ha választani kéne egyet, melyik volt számodra a legjobb?
Azt mondanám, valószínűleg az, amikor sok évvel ezelőtt a Dreamhackre mentünk. Béreltünk egy autót, amivel odautaztunk, de az esemény alatt nem volt hol aludnunk, ezért hárman kénytelenek voltunk a kocsi hátuljában álomra hajtani a fejünket. Maelk, Paccie és én. Abban az időben még Akke és Loda is a csapatban játszott. Azok a LAN-ok igazán őrültek voltak abban az időben és imádtam mindet!:)