Lorewalking: Akande Ogundimu, vagyis a harmadik Doomfist

Képességei és szándékai alapján az "Örökös" sokkal veszélyesebb, mint elődei.

Néhány hete új cikksorozatot indítottunk Lorewalking néven, amiben igyekszünk nektek jobban bemutatni az Overwatch karakterek megalkotásának folyamatát, továbbá a lore-ban betöltött szerepüket. Legutóbb az igazság bajnokának számító Fareeha Amari-val, vagyis Pharah-val foglalkoztunk; ha lemaradtatok volna, az alábbi cikkünkben tudjátok pótolni.

Lorewalking: Fareeha Amari, az igazság szárnyaló királynője

Sensevida | 17/10/13 14:50 Lorewalking cikksorozatunk témája az Overwatch hősök megalkotásának háttere, és a történetben betöltött szerepük kibontása, ami által reméljük jobban megismeritek majd a karaktereket. Legutóbb Mei-Ling Zhou-val, a tragikus sorsú örök optimista klíma szakértővel foglalkoztunk; ha lemaradtatok volna, az alábbi cikkünkben tudjátok pótolni.

Most úgy határoztunk, hogy az idén júliusban érkezett Doomfist-tel folytatnánk a sorozatot, és végigmegyünk létrejöttének fontos állomásain és a fiktív élettörténetén. A karakter nevét eredetileg Chris Metzen dobta be egy brainstorming alatt a fejlesztőcsapatnak, akiknek megtetszett az ötlet, és a további részletek nélkül bele is építették Doomfist páncélkesztyűjét a 2014-es Blizzcon-on debütáló animációs rövidfilmbe.

Ekkor készült egy kezdetleges koncepció is, ami alapján a stúdió úgy döntött, hogy egy klasszikus képregényekben megszokott, generációs karaktert szeretnének létrehozni, vagyis, hogy az ököl hordozójának titulusa korszakonként változzon.

Idővel persze rátértek az antihős életre keltésére is, a legfőbb inspirációt pedig a 2D-s verekedős játékok jelentették, szóval az ezekben megszokott kombinációkat és mozdulatokat próbálták meg beépíteni az Overwatch világába. A folyamat során leginkább arra törekedett a Blizzard, hogy Doomfist minél agresszívebb, hangosabb és erőteljesebb legyen, továbbá az egész megjelenése egy magabiztos badass antihősről árulkodjon. De ugorjunk is tovább a Talon vezér élettörténetére.

Akande Ogundimu 2031-ben született egy tehetős Nigériai családban, ahol már nagyon fiatalon felismerték, hogy a fiú rettentő magas intelligencia hányadossal és hatalmas küzdőszellemmel rendelkezik. Ezért szülei, akik egy művégtagokat gyártó vállalatból gazdagodtak meg, szerették volna minél hamarabb bevonni Akandé-t az üzleti világba, aki ennek ugyan eleget is tett, azonban a legfőbb szerelme mégis a versenyszerű küzdősportok maradtak.

Tanáraitól elsősorban afrikai harcművészeteket, mint például a Dambe-t és Gidigbo-t sajátította el, idővel pedig kontinens szerte elismert és verseny-győztes harcos vált belőle, aki a sikereit hatalmas erejének és ellenfelei hatékony kiismerésének köszönhette. A tomboló Omnic Krízis azonban elérte hazáját is, és a fiatal Akande tragikus módon elvesztette a jobb karját, amit ugyan a családi cég észrevehetetlenül pótolni tudott, azonban mivel már nem számított 100%-ban embernek, a küzdősport karrierje összetört. Természetesen nem adta fel, és mindenáron szeretett volna visszakerülni a világba, ahová tartozott, azonban az ajtók bezárultak előtte, és a kétségbeesés szakadékának szélére sodorták.

A megváltás Akinjide Adeyemi személyében érkezett, akit leginkább a második Doomfist-ként, vagyis Numbani Csapásaként ismert meg a világ. Akinjide látta a fiatal Akande-ben lévő lehetőségeket, és felajánlotta, hogy ha beáll hozzá zsoldosnak, tanítványaként fogja kezelni, és ezáltal az egész világot a küzdőterévé teheti.

Ogundimu elfogadta az ajánlatot és eltökéltségének köszönhetően hamar megmászta a ranglétrát egészen odáig, hogy Adeyemi bevezette őt a Talon terrorista szervezet köreibe. A csoport tagjainak filozófiája egyébként az, hogy az emberiség csak konfliktusok alapján tud megújulni és erősödni, a gyengék pedig csak szükséges veszteség a folyamat során, ami alapvetően teljesen megegyezett Akande nézeteivel és harcművészként szerzett korábbi tapasztalataival.

Az évek múltával azonban konfliktus alakult ki köztük, mivel Akinjide megelégedett Numbani fosztogatásával, azonban Ogundimu nagyobb célokat szeretett volna szolgálni, szóval akárcsak a Star Wars szériában a Sith lovagok esetében, a tanítvány végzett a mesterével, megkaparintotta a páncélkesztyűt, így ő lett az új Doomfist. A Talon összességében elégedett volt, mivel a fiatal tehetségben nagyobb potenciált láttak, és úgy gondolták, ő majd jobb szolgálatot tehet a világot átformáló újabb konfliktus kirobbantásában.

Az ezt követő évekről nem sok mindent tudni, annyi azonban biztos, hogy 2069-ben Doomfist útját keresztezte az Overwatch egyik alakulata, és az összecsapás csatatérré változtatta egész Numbani városát. A hatalmas ököllel felszerelt harcművész ugyan sikeresen elbánt Genji-vel és Tracer-rel, azonban Winston-nal már nem bírt el, aki sérült társai láttán dühbe gurult és kiütötte Akande-t.

A holdról érkező gorilla tudós tehát megmentette a várost, és Ogundimu a Helix Security International maximális biztonsági fokozatú börtönébe került, a Doomfist-tet pedig a Numbani múzeumban állították ki. Az esemény óta hét év telt el, és a Talon úgy gondolta, ideje kiszabadítani társukat a rabságból, szóval egy nap egy azonosítatlan repülő jármű landolt a fegyintézet udvarán, amiből egy fekete árny ereszkedett le, majd egytől-egyig lemészárolta a komplexum őrségét.
A biztonsági felvételeken látott alakot később a Reaper kódnévre hallgató zsoldosként azonosították, aki sikerrel meg is szöktette Akandé-t. Első útjuk Velencébe vezetett, ahol leszámoltak a Talon korrupt és élvhajhász vezetőjével, ez után pedig a belső kör társaságában megbeszélték a tervük következő fázisait. Erről bővebben a Masquerade képregényben olvashattok.

A történet szerint ez után Akande visszautazott Numbani-ba, ahol betört a kesztyűt őrző kiállításra, visszaszerezte a Doomfist-tet, és a város biztonságáért felelős OR15 robotokat is lemészárolta. Jelenlegi célja egyébként az, hogy bosszút álljon az Overwatch egykori tagjain, akik miatt hosszú éveket kellett elzárva lennie.

Ennyi lett volna tehát Akande Ogundimu, vagyis a harmadik Doomfist története. Reméljük tetszett nektek ez az írás, és ha szeretnétek még hasonlókat olvasni, kövessétek az Esport1 oldalát.