Lehet egészséges tevékenység az e-sportolás? Igen, de...

Ha néhány alapszabályt betartunk, akkor semmi baj nincs azzal, ha valaki e-sportolásra adja a fejét.

Az e-sportok és e-sportolás, mint hivatás a 21. században soha nem látott növekedést produkál. Az egyszerű videojátékozás professzionális szintű űzése manapság milliókat szippant be világszerte, de sokan nem tudják, hogy a képernyők előtt töltött idő igenis lehet pozitív élettani hatású, ha megfogadunk néhány dolgot. 

A képernyők előtt töltött hosszú órák egészségre gyakorolt hatásait már évek óta komoly szakmai kompetenciával rendelkező emberek kutatják, ennek köszönhető, hogy a legfontosabb alapszabályokat nincs igazán értelme megkérdőjelezni. A negatív, káros és romboló hatások mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a videojátékozás igenis lehet egy pozitív tevékenység, sőt azzal sincs baj, ha valaki e-sportolónak áll és egy egész pályafutást épít arra, hogy virtuális térben próbál meg minél nagyobb sikereket elérni.

Helyes testtartás

Az irodai adatrögzítő és az e-sportoló ugyanabban a cipőben jár, ha az ülés szempontjából vizsgáljuk a két tevékenységet. Ingo Froböse, a kölni sportegyetem professzora több mint nyolc éven keresztül vizsgálta azokat a profi e-sportolókat, akik hetente 24-25 órát töltenek játékkal. Kutatása bebizonyította, hogy akik legalább két héten keresztül, naponta több mint hat órán keresztül ülnek, emelkedni fog az LDL ("rossz") koleszterin szintje. Emellett leépülésnek indul az izomzat, nehezebben jut vér a szívhez, nő az elhízás és a szívelégtelenség kockázata. Ha egy teljes napon keresztül ül valaki, annál 40 százalékkal csökken az inzulin glükózfelvételi képessége, ami a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet.

A kutatásba olyanok is bekerültek, akik akár 100 órát is gubbasztanak a képernyők előtt. Velük kapcsolatban az alábbi megállapításokat tette Forböse:

"A túlzott játék súlyos fizikai, szociális és mentális problémákhoz vezethet, mint a játékfüggőség és a kiégés. A még pontosabb eredményekhez azonban további kutatások szükségesek."

Legnagyobb veszélyben az amatőrök

Ahhoz, hogy valaki jobb legyen egy játékban, rengeteg gyakorlásra van szüksége. Ez hosszú órákat jelent, amiket a monitor előtt kell tölteni. Froböse állítja, hogy pont azért vannak az amatőrök nagyobb kockázatnak kitéve, mivel a profi e-sportolók mögött már komoly szakmai stáb dolgozik, akik pontos edzéstervet, táplálkozás és napirendet raknak össze az e-sportoló számára. Az amatőröknél a "több az jobb" mentalitás érvényesül, így akár éjszakába nyúlóan verik a billentyűzetet, hogy eredményeket érjenek el. Az alvási szokásaik teljesen átalakulnak és hosszútávon az egészségük szenvedi meg a túlzott akarást és bizonyítási kényszert.

Fizikai és mentális igénybevétel

Froböse (fenti képen) kutatócsoportja megvizsgálta, hogy 1200 e-sportoló teste milyen változásokon megy keresztül, miközben játszanak éles körülmények között. A kapott eredmények megerősítették, hogy a játékosok folyamatos szellemi stresszhelyzetben érzik magukat és azt is, hogy az e-sport, a klasszikus sportokhoz hasonlóan fizikailag is igénybe veszi a szervezetet.

Átlagosan 400 akciót tud végrehajtani egy profi e-sportoló percenként, miközben a pulzusa 120 és 180 között változik, ami az autóversenyzők esetében jellemző. A német professzor kiemelte, hogy ha egymás mellé tesszük egy BL döntőben tizenegyest rúgó labdarúgónál mért kortizol értékeket és egy éles helyzetbe kerülő e-sportoló stresszhormon szintjét, akkor közel ugyanolyan számokat kapunk. Már 2-3 óra aktív game-elés után olyan kimerültségi szint lép fel, ami után nincs értelme folytatni a játékot. Hogy mi is okozza pontosan a fizikai stresszt? Forböse szerint megköveteli a játék a nagyon magas szintű koncentrációt, a gyors koordinációt és a villámgyors reakciókat, amik a stresszállapothoz vezethetnek. Azonban a profi sportolóknál és az e-sportolóknál is kötelezőek az edzések, amelyek pont az ilyen fokozott igénybevételre készítik fel a szervezetet.

A pozitív hatásokról a következő oldalon olvashattok!

Pozitív hatások az agyra

Forböse kutatásai főleg a negatív következményeket vizsgálták, de nem szabad elmenni a pozitív hatások mellett sem. Daphne Bavelier kognitív neurológus megállapította, hogy a videojátékoknak igenis lehetnek serkentő hatásai az agyunkra. Heti 5-10 óra gaming stimulálja az agy különböző területeit, amelyek összeköttetésben vannak a memóriánkkal, a figyelmünkkel, a stratégiai tervezőképességünkkel és a motoros tanulási formákkal. Emellett a játékok segíthetnek a tanulásban, fókuszálásban és a megosztott figyelemben (multitasking). Froböse is kiemelte, hogy a Bundesliga több csapatánál rájöttek arra, hogy az e-sportok segíthetnek a mentális és taktikai felkészülésben, sőt a futballpályán is gyorsabb döntéseket eredményezhetnek a profi labdarúgóknál. Mindössze arra kell csak figyelni, hogy megtalálják az egyensúlyt az edzés, táplálkozás, alvás, e-sportolás és a rekreációs tevékenységek között.

Összességében az e-sportolás és a videojátékozás ugyan hordoz magában veszélyeket, de ha elkerüljük azt, hogy túlzásokba essünk, akkor igenis pozitív és építő tevékenységként beszélhetünk róla. Az alábbi öt pontban összegyűjtöttük a legfontosabb alapszabályokat, amit minden gamernek és e-sportolónak kötelező betartania:

1. Üljünk székben, fotelben vagy a kanapén a helyes testtartásra próbáljunk mindig odafigyelni
2. Tartsunk szünetet, legalább néhány percet minden mérkőzés között. Mozgassuk át a testünket, szívjunk friss levegőt
3. Figyeljünk oda a folyadékbevitelre és a táplálkozásra. 
4. Tudjuk hol a határ! Nem kötelező éjszakába nyúlóan játszani és az ellenfél pocskondiázása sem vezet eredményre
5. Találjuk meg az egyensúlyt a videojátékozás és más tevékenységek között és ne féljünk segítséget kérni, ha úgy érezzük, hogy a szervezetünk negatív irányba változik

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!