Visszavonul a legnagyobb hatású e-sportújságíró

Visszavonul a legnagyobb hatású e-sportújságíró

Richard Lewist sokan átkozzák és csaknem ugyanennyien rajonganak érte. Riportjaival az e-sport számtalan problémájára rávilágított az évek alatt, amelyek másképp rejtve maradtak volna a nyilvánosság elől.

„Hol voltál, amikor a móka véget ért?” – tette fel a kérdést Richard Lewis egy új videójában, ezzel idézve példaképe, Hunter S. Thompson egy kései cikkét. A 11 perces videóban Lewis közölte nézőivel, hogy visszavonul az e-sporttól, mert olyan dolgokat szeretne csinálni, amelyekben örömét leli, ez az iparág pedig a 2018-as Boston Major óta nem tartozik közéjük – ezzel mintegy megválaszolva, hol volt, amikor a móka véget ért.

Elképesztő karrierjét Lewis egyfajta bukásként élte meg a videó szerint:

„17 éven át dolgoztam... miért is? Hogy nézzem, ahogyan ez az iparág azzá válik, ami, hogy lássam, ahogyan az összes rák ellep minket, áttétes lesz, rosszabbodik, pusztít és aztán futni hagyjuk. Harcolni akartam ellene, harcoltam és veszítettem. Elbuktam ebben.”

Lewis elárulta, nemrég megkeresték egy Major műsorvezetésének ajánlatával, de ezt visszautasította, mert irtózik már az egész iparágtól és inkább visszavonul. Ezzel a PGL Stockholm Major lesz az utolsó műsorvezetői munkája. De nem csak az ilyen jellegű szerepvállalásokról mond le: a By The Numbers nevű podcastben sem láthatjuk többé Thorin mellett, illetve kiszállt a Montecristoval közös tartalomgyártói projektből is, az Insight on Esports-ból. A Four Horsemen nevű műsorukban még hajlandó később megjelenni, de már csak vendégként. A jövőben legfeljebb a saját csatornáin kommentálja az e-sporttal kapcsolatos történéseket, de azt is akkor, ha kedve lesz hozzá.

„Kiszállok – elkezdem kivonni magam ebből a szcénának nevezett üszkös, nyomorult tetemből, amely teljesen felismerhetetlen ahhoz az e-sporthoz képest, amiben én dolgozni kezdtem.”

Lewis azt ígérte a videóban, hogy a folyamatban lévő riportjait még befejezi idén, utána vonul vissza végleg az e-sportújságírástól. Ezek között elvileg szerepel az észak-amerikai bundázási botránnyal kapcsolatos anyag is – az ESIC évek óta halogatja ezt. Valamint egy olyan, régóta tervezett szöveget is kiadhat, amiben az e-sportipar tágabb összefüggéseit és problémáit kívánja górcső alá venni a saját tapasztalataiból kiindulva.

Nem titkolt vágya Lewisnak, hogy harmadjára is megkapja az e-sportújságírásért járó díjat, afféle búcsúként. Először 2016-ban, majd 2019-ben érdemelte ki ezt a díjat, 2020-ban pedig teljes életművéért is kitüntették. A harmadik alkalom lehetőséget adna Lewisnak az iparág legfontosabb szereplői előtt egy beszédre is: „felmennék a színpadra átvenni a díjat, felhívnám a figyelmet a játékfejlesztőkre, akik gyilkos rezsimektől fogadnak el pénzt, miközben ezt [három ujját a mellkasa előtt tartja] csinálom, hogy a Kotakun is feltűnjek mintha valami rasszista szimbólumot mutattam volna, amikor persze csak a hármas számot... ez izgalmas nekem.”

Richard Lewis idei újságírói munkássága már most is figyelemre méltó: ő fedte fel Peter Zhang sötét üzleteit, aki a TSM LoL csapatának edzőjeként élt vissza helyzetével és elvette a játékosok fizetésének egy részét; tőle tudtuk meg az ESIC új, coach bugos nyomozásának állását akkor, amikor mindenki azt hitte, sosem készülnek el vele; ő írta meg H0bbit bundázásának történetét; beszámolt a NIP matricás tartozásairól; az utóbbi hetekben pedig a „az e-sport vasfüggöny” című cikksorozatban elmélkedett arról, merre is tart az orosz-ukrán háború kitörése óta az iparág.

A korábbi években Richard Lewisnak köszönhetően látott napvilágot több, az Overwatch League-hez köthető dokumentum, így például a szabályzat is. De foglalkozott emellett League of Legends riportokkal is, főleg átigazolásokkal a játék korai éveiben, mielőtt állítása szerint tiltólistára tette volna őt a Riot Games. Munkásságának törzsét azonban a Counter-Strike tette ki mindig is. Legnagyobb hatású oknyomozói munkája a híres-hírhedt iBUYPOWER-ügy volt 2014-ben. Ez a történet ugyan felhívta a figyelmet az e-sportbundázásra és a skinekkel kapcsolatos problémákra, de ha nincs Lewis, valószínűleg mindenki szemet hunyt volna felette, köztük a Valve is.

A fentieken túl – a teljesség igénye nélkül – kiemelendő még: a skin kaszinók feltárása, ugyanis Lewis buktatta le Tmartnt és ProSyndicatet (CSGOLotto), majd a CSGOShuffle-t, ami után a Valve bezáratta ezeket; Lewis segítette Fifflarent a NIP ügyeinek nyilvánosságra hozásában, amiből később a Nothing in Paypal mém is eredt, valamint számtalan szervezeti változás is a svéd orgnál.

Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy az e-sportújságírás legfontosabb sajtótörténeti epizódja volt az iBUYPOWER-cikk. Hatása túlmutat a témáján, hiszen e-sportújságírók generációinak mutatta meg, milyen a minőségi, lelkiismeretes, már-már túl alapos terepmunka egy, a nagy egészet nézve apró és sokat kritizált eredményért (élethosszig tartó eltiltás). A szakmai elismerés viszont csak jóval később jött. A megjelenéskor senki sem hitt Lewisnak és rengeteg gyűlöletet szított a cikk, amit sohasem tudott lerázni magáról, ettől is vált bizonyos értelemben tragikus karakterré.

Véleménycikkeiben Lewis rendszeresen saját életének hasonlatait felhasználva tudott egyszerre cinikus, de mégis tűpontos leírásokat adni az e-sportipar problémáiról – ezek olykor dermesztőek voltak, de valahol parodisztikusak is. Ha így a végére ajánlhatok egy személyes kedvencet ezek közül, akkor az az angol nyelven elérhető Mi van a Valorant hűtőjében? című véleménycikk lenne, amiben az egyetemista évek hűtőben felejtett ételeinek horrora találkozik a 2020-ban még frissnek tűnő Valoranttal és az észak-amerikai bundázással.

Borítókép: PGL

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS! 

Kövess Minket!