Hogyan tűnt el 110 ezer ember a BLAST Premier közvetítéseiről?

Egy év alatt 42%-kal csökkent a BLAST Premier tavaszi csoportkörének nézettsége. Nem csak a borzalmas formátum tehet erről, bár annak is nagy a szerepe a visszaesésben.

2023 első tornája a koppenhágai stúdióban rendezett BLAST Premier tavaszi csoportköre volt. A formátumán variáló rendezvény azonban jelentős nézettségcsökkenéssel ért véget és olyan furcsa pillanatokkal, mint amikor ZywOo-t MVP-nek koronázták. Csak a játékos már napokkal korábban elhagyta a várost, mert az IEM Katowicére készültek, tehát nem tudta átvenni a díjat.

Your Spring Groups 2023 @Maersk MVP winner: @zywoo! ????????#BLASTPremier pic.twitter.com/uDkWf1WjCr
— BLAST Premier ???? (@BLASTPremier) January 29, 2023

Az ilyen jelenetek tökéletesen megmutatják, mi is a probléma a BLAST Premier lebonyolításával és miért nem kapcsolódnak be szívesen a nézők. Persze ennél jóval több van a háttérben. Ahhoz, hogy megértsük a BLAST Premier gyenge teljesítményét nézettség fronton, először is meg kell nézni a szóban forgó számokat.

A tíznapos BLAST Premier tavaszi csoportkör idén átlagosan 152 139 nézőt vonzott be. Ez önmagában nem tűnik annyira rossznak az esemény jelentőségéhez képest. De ha mellétesszük, hogy tavaly ilyenkor ugyanez a verseny – ráadásul teljesen online, nem stúdióban – 110 ezer nézővel több embert érdekelt átlagosan (262 944), akkor rögtön lefagy a mosoly az arcunkról. Ez egy 42%-os csökkenés egyetlen év alatt! Ha egy kicsit közelebbi versenyhez hasonlítjuk a múltheti tornát, például a tavalyi őszi csoportkörhöz, akkor a csökkenés 26 ezer fő átlagban, azaz 14,7%. Tehát nem feltétlenül most tűntek el az emberek, ez inkább egy trend része lehet. A nézettségi csúcsokban is hatalmas visszaesés volt egyébként: 144 ezerrel, azaz 27%-kal volt rosszabb a tavaszi csoportkör a korábbi évhez képest.

De mi történt az elmúlt egy évben a BLAST körül, ami hatással volt a nézettségre? A legfontosabb változás az MIBR, vagyis az egyetlen brazil partnerük távozása volt. A brazilok mindig elképesztő számokat termelnek, de az Immortals Gaming Club tavaly tavasszal eladta a helyét a Heroicnak, így ősztől kezdve a BLAST Premier gyakorlatilag megszűnt létezni az országban. Továbbra is van portugál nyelvű közvetítés, de 69%-kal csökkent a csúcsnézettség brazil csapat híján – egy év alatt 121 ezerről 37 ezerre.

De nem feltétlenül egy ország felel a rossz számokért, Oroszország és Kína is problémás ilyen értelemben. Előbbi kapcsán a nagy változás az volt, hogy az ukrán WePlay helyett a Relog Media közvetíti a BLAST eseményeit, így 53%-kal csökkent a csúcsnézettség, 179 ezerről 84 ezerre. Utóbbi országban pedig a számok követhetetlensége problémás. Elviekben több millióan kapcsolódnak be a hatalmas országból, gyakorlatilag fogalmunk sincs. Az Esports Charts decemberi cikke szerint ez azért van, mert nem valódi számokat használnak az ottani oldalakon, hanem egy „hőség” nevű absztrakt mutatót. Ez nagyjából azt írja le, hogy mekkora az érdeklődés mértéke a közvetítés teljes időtartama alatt relatíve a csatorna minőségéhez, az interakciók mennyiségéhez és az adott tartalom abszolút hosszához képest. Tehát amikor meglátunk egy kínai platformon a lángnyelv mellett egy számot, amögött lehet kétmillió vagy százezer néző is – és akkor botokról meg hasonló finomságokról még nem is beszéltünk.

Ezeken túl érdemes még hozzátenni, hogy a BLAST tavaly novemberben elindította saját közvetítési platformját, a BLAST.tv-t. Ez szintén hozzájárulhat az Esports Chartson szereplő alacsony számokhoz, hiszen vannak, akik itt követik az eseményeket. Viszont fogalmunk sincs, hogy ez hány embert érint, mert nem kerül be a statisztikákba, a BLAST pedig nem közli a nézettséget külön. Persze arról tudnánk, ha ide vándorolt volna el 110 ezer ember, mert másról se beszélne a BLAST. Szóval nyugodtan gondolhatjuk úgy, hogy minimális a jelentősége a tavaszi csoportkör esetében.

A regionális közvetítéseken túl nem szabad elmenni amellett sem, hogy a BLAST Premier csoportkörei nem érződnek fontosnak és a kezdeti hype már rég elmúlt a „minőségi rendezvényszervező” körül. Ebben pedig kiemelt szerepe van a rossz formátumnak. Egyrészt ott a probléma, amiről az első bekezdésben írtunk: ha már rég lelépett az MVP-díjazott játékos, mert a kiemelkedő teljesítménye miatt hamarabb véget ért a verseny neki, mint a rosszabbul teljesítőknek, akkor egyszerűen béna a formátum. A nézők olyan formátumokat akarnak látni, ahol nap nap után nőnek a tétek és egyre jobb csapatokat látnak játszani egymás ellen. Egy jó formátumnál nem kell gondolkodniuk sem azon, hogy ez az állítás igaz-e vagy sem a mai meccsek esetében. Illetve a jó formátumok időzítése jobban illeszkedik az átlagember szabadidejéhez: a legjobb csapatok a hétvégén fognak játszani, nem hétköznap.

Másrészt nem működik, hogy a csoportkörök alatt három vereség után sem esnek ki a csapatok. Mert még mehetnek a hónapok múlva következő Showdownra, ahol lesz még egy esélyük elérni a finálét, ahol szintén két vereség kell ahhoz, hogy végleg kiessenek. Legalábbis ez vonatkozik a partner csapatokra, akiket a legtöbbször láthatunk egy-egy BLAST szezon alatt. Ha mindezt még kombináljuk azzal, hogy a szezonok legeléjén majdnem két hétig tart egy csoportkör, később van egy egyhetes Showdown, majd hónapokkal a csoportkör után jön csak a finálé, akkor nem is kérdéses, hogy miért követhetetlen a narratíva a nézőknek és miért nem kérnek belőle 110 ezren már. A World Finalről pedig ne is beszéljünk, mert önmagában szépen teljesít, de a teljes BLAST-versenykör kontextusában nagyjából érthetetlen a létezése is, a pontrendszer pedig gagyi – konkrétan külön magyarázó cikket kellett írnunk tavaly a rendezvény létjogosultságáról.

A BLASTon túl felmerülhet még a kérdés, hogy a CS:GO általános nézettségének csökkenése következhet-e ebből a trendből? Nos, ezt alaposan csak az IEM Katowice után lehet megválaszolni, de egyelőre minden jel arra utal, hogy az a torna erős számokat fog hozni. Egyrészt Katowice és Köln már-már Majörnek számítanak a nézők fejében, ezért sokkal nyitottabbak rá évről évre. Másrészt a formátum, a csapatok minősége és mennyisége, valamint a jobb regionális reprezentáció is ígéretessé teszi a lengyel tornát. Persze, ha jól is teljesít Katowice ilyen téren, még nem kell hirtelen abban reménykedni, hogy megoldódott minden baj. Mert utána rögtön jön is az ESL Pro League, ami ugyanazt csinálja, mint a BLAST Premier, csak 10 nap helyett egy hónapon át. A nézők pedig semmivel sem fogják jobban díjazni azt, hiába a picit jobb formátum ígérete.