Amerika Kapitány három kontinensen négy győzelemre vezette a Liquidet 64 nap alatt, miközben az Astralis jelentéktelen Bo1-eket játszott.
Legújabb sorozatunkban nyolc részen át nézzük át a játék történetének legfontosabb pillanatait, a megjelenéstől a legfontosabb frissítéseken át a Majorökig. A hetedik részben a nagy versenyeket a BLAST Pro Series kedvéért kihagyó Astralist, a 64 nap alatt Grand Slamet nyerő Liquidet és az ENCE felemelkedését majd gyors hanyatlását idézzük fel többek között.
CSGO10-SOROZAT
2010-2013: Konzolos átiratból Globális Offenzíva
2014: A bundázás és csalás éve
2015: Üdv a fnatic érában
2016: Que ota?
2017: A szupercsapatok kora
2018: A csillagok
2019: 64 nap alatt a Föld körül
2020-napjainkig: Az online éra és hatása
20 éves a franchise
2019-ben ünnepelte 20. születésnapját a Counter-Strike sorozat, amely 1999-ben a béta változat megjelenésével indult és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A 2018 végén bemutatott Danger Zone is rendszeres törődést kapott az év során a Valvetól, hibajavítások és új pályák formájában. A legnagyobb változás mégsem ez, hanem az AUG-meta kiteljesedése és vége, valamint a loose bonus újabb kiigazítása volt, amely így elnyerte ma is ismert formáját. Októberben megjelent a várva várt Cache újradolgozott változata is, ám FMPone munkája nem nyerte el a játékosközösség tetszését. Az év végén pedig az újabb Operation, a Shattered Web nyújtott idegörlő szórakozást.
EZ4ENCE
2019. szokás szerint cserékkel indult. A legnagyobb lavinát az MIBR indította el, akik kitették Stewie2k-t, tarikot és YNk-t, hogy ismét teljesen brazil csapattal játszhassanak. Ennek eredményeképpen történt, hogy TACO visszatért FalleNékhez, Stewie pedig átvette a helyét nitr0éknál. A felek akkor még nem is sejthették, hogy ezzel az év egyik legerősebb ötösét hozták létre akarva-akaratlanul. Ekkora már összeállt a Vitality első felállása is, akik szintén veszélyes ellenfélnek ígérkeztek. És persze ott volt még az előző Majort megnyerő és azóta sem lustálkodó Astralis a csúcson.
A következő, katowicei Majorhöz érve mégsem a cserélő nagycsapatok, hanem egy kis finn szervezet felállása lepte meg a közösséget. Az ENCE akkori csapata Aleksib irányításával és allu tapasztalatával felvértezve még 2018 közepén alakult, de Katowicéhez érve már az összeomlás szélére kerültek az eredménytelenség miatt. Azóta már tudjuk, hogy valószínűleg feloszlanak, ha leszerepelnek Lengyelországban. Ebből a mélypontból sikerült valami csoda folytán összehozniuk a Major döntős szereplést az Astralis ellenében. A tündérmese végül nem teljesült be, simán kikaptak a finnek gla1vék rettenthetetlen ötösétől. Az IEM Katowice Major viszont nem csak ezért maradt emlékezetes: ez volt DeadFox utolsó nagy versenye a HellRaisers színeiben a kispadra kerülése, majd a 2020-as visszavonulása előtt.
A Major után következő hónapokban számtalan lehetőséget kaptak a finnek arra, hogy bizonyítsák, mennyire is EZ4ENCE a tier 1 Counter-Strike. Számtalan szép eredményt értek el a nyárig, azonban a következő lépcsőfokot nem tudták megmászni és ez később drasztikus cseréhez vezetett. Amit viszont nem lehet tőlük elvenni, hogy hosszú évek után újra feltették Finnországot a térképre és a következő másfél évre biztosították a helyüket a legjobbak között.
A BLASTRALIS-éra és a Grand Slam
A Majort követően egy furcsa korszak vette kezdetét, amit már akkor is csak a BLASTralis-éraként emlegettek az elemzők. A BLAST Pro Series ugyanis bemutatott 2019-re egy új formátumot, ami azt jelentette, hogy a partnercsapatoknak részt kell venniük szinte minden versenyükön, melyek ütköznek más bajnokságokkal. A csapatok limitált száma miatt ez keveseket érintett, de sajnos a legnagyobb hal is köztük volt: az Astralis és a BLAST akkori tulajdonosa egy cég, a RFRSH Entertainment volt, a versenykört pedig gla1vék sikereinek hátán próbálták felépíteni. Ebből következett, hogy az Astralis játékosai több fontos versenyt kihagytak a BLAST kedvéért és így vicc tárgyává, BLASTralissá váltak.
Ennek a korszaknak a legnagyobb nyertese a Liquid volt, akik szintén játszottak a BLAST eseményein, de minden alkalmat megragadtak a versenyzésre és nem tartottak szüneteket tavasszal. Ennek köszönhetően az IEM Sydney-n elindulhatott a győzelmi szériájuk, ahol a NAVI, az Astralis és az ENCE hiánya miatt simán nyertek. Majd 64 nappal később már a DreamHack Masters Dallas, az EPL S9 és az ESL One Köln bajnokaiként állhattak a LANXESS Arénában a közönség előtt a serleggel és az Intel Grand Slam aranyrúdjaival a kezükben. Ezzel a teljesítménnyel letaszították az Astralist a trónjukról, de ami még fontosabb, örökre megváltoztatták az IGS-t: a következő szezontól jelentősen nehezebbé vált az egymilliós díj megszerzése, hogy elkerüljék a Liquidhez hasonló gyors hadjáratokat.
A negyedik csillag
Az ESL One Köln után nyári szünetre vonult a Counter-Strike mezőnye – természetesen közvetlenül a Major előtt. Berlinre készülődve mindenki a Liquid dominanciájának folytatását várta, azonban egyáltalán nem volt annyira egyértelmű az amerikaiak helyzete, mint azt sokan gondolták akkor. Először is, a BLASTralis-éra alatt a nagy tornákon csupán egyszer találkozott tétmeccsen a két csapat, ezért nem tudhattuk, mi történne köztük egy Majorön. Másrészt, a Liquid kapcsán mindenki attól félt, hogy a hirtelen jött siker a szünetben maga alá temeti az eddigi munkájukat. A Majorön pedig gyorsan összetört az amerikai álom, amikor a negyeddöntőben találkozott a világ két legjobb csapata és az Astralis felülkerekedett a Liquiden.
A Major rájátszásában nem igazán volt párja az Astralisnak. A döntőben pedig nagy meglepetésre az AVANGAR állt velük szemben, akikből a ma ismert Virtus.pro lett később. Jamék ekkoriban már ígéretesnek tűntek, legalábbis a Liquid, a G2 és a Vitality megverése mindenképp tehetségről árulkodott. A főellenség azonban túl nagy falat volt az AVANGARnak, így lényegében tálcán kínálták a dánoknak a negyedik csillagukat, azaz az újabb Major bajnoki címet.
Csere-bere és karrigan sokadik eljövetele
A Major után nagy változások történtek több csapatnál is. Az ENCE a negyeddöntős vereség után úgy döntött, kiteszik az irányítójukat, Aleksibet, hogy helyet csináljanak suNnynak. Zeus bejelentette a visszavonulását, a NAVI új IGL-je ezért az általa nevelgetett Boombl4 lett, GuardiaN pedig visszatért hozzájuk a FaZe-től. A G2 elengedte a francia CS:GO kezét, miután kirakták shoxot és Luckyt, majd leigazolták huNtert és nexát a CR4ZYtől. A jó eredmények miatt a stanislaw vezette RNG az Evil Geniuseshez, az ausztrál Renegades pedig a 100Thieveshez igazolt. A fnatic pedig visszahozta a korábban a Cloud9-nál játszó flushát és Goldent a kezdőbe.
A csere-berékből szinte mindenki jól jött ki. Az Astralis veszített az év hátralévő részében a korábbi fényéből, miközben a többiek sorra csaklizták el a trófeákat. A fnatic nyert Malmöben, a MOUZhoz száműzött karrigan sorra nyerte szedett-vetett csapatával a rangos versenyeket, a Vitality megnyerte az EPICENTERt, ezzel ZywOo biztosította az újonc évében a világ legjobb játékosa címet is s1mple ellenében. A dánoknak pedig be kellett érniük pár rájátszásbeli szerepléssel és a BLAST bahreini döntőjének kupájával, ezzel tökéletes lezárást adva a BLASTralis-érának.
Cikksorozatunk holnap folytatódik a 2020-tól napjainkig történtek áttekintésével.
Borítókép: HLTV
OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!