Megmentheti a negyedik rész a Diablo-szériát?

Az új epizód indulása olyan jól sikerült, mint évek óta semmi a Blizzardnál!

Hivatalosan még csak egy napja van kint a Diablo IV, de már olyan rekordokat döntöget, amire talán még a fejlesztők sem számítottak. A Blizzard szerint, a klasszikus sorozat legújabb darabját viszik mint a cukrot és a játékosok egy hét alatt 93 millió órát raktak bele. Közben egymás után bukkannak fel az első 100-as karakterek és a legnagyobb streamerek lassan a végére érnek. Ha pedig ott vannak, akkor azt is elmondták nekünk, hogy mi tetszett vagy éppen mi nem tetszett nekik. Sokszor kerülnek elő a korábbi felvonások. Akarva vagy akaratlanul, de szinte mindenki megpróbál párhuzamot vonni. Összehasonlítani a különböző mechanikákat. A kérdés mindig ugyanaz: "A Diablo IV lesz az, ami megmenti a szériát?" Ebben a cikkben erre keressük a választ.

Egy kiforrott harcrendszer

A Diablo III nem sikerült fényesre. A játékosok sokat panaszkodtak arra, hogy olyan mint egy neonreklám és az egészet addig egyszerűsítették, hogy minden varázsa elveszett. De azzal nem lehet vitatkozni, hogy a harcok menete rendben volt. Ha kiismertük a kasztunkat, akkor nagyon könnyen elkapott a gépszíj. Egy pillanat alatt átváltoztunk gyilkolómasinává és már csak az vettük észre, hogy a szörnyetegek hordája, vérbe fagyva hever a lábaink előtt. Ezt pedig a negyedik rész nagyszerűen vitte tovább. Szinte érezhető a düh, amikor a Barbarian szétszakítja az ellenfeleket. A Sorcerer körül pattognak a szikrák, ahogy borzasztó varázslatokat szabadít el. Ha pedig valahol megjelenik a füst, akkor ott már lehet tudni, hogy nemsokára egy Rogue az ellenfelek nyakába. Az irányítás egyszerű. Teljesen mindegy, hogy kontroller vagy egér és billentyűzet van a kezünkben, egy kis gyakorlás után nagyon gyorsan eljön a totális kontrol érzése.

Ha pedig van valami, amiért a játékosok elmorzsolnak egy-egy hálaimát, azok az új mountok. Végre fel lehet ülni egy ló hátára és csak nyargalni egyik régióból a másikba. Figyelembe véve, hogy a játék térképe masszív ez egy olyan eszköz, ami nélkül bizony sokan kaptak volna a fejükhöz. Persze a pacit előbb fel kell oldani, amihez küldetéseket kell teljesíteni. De a lényeg, hogy létezik.

Karakterfejlődés és a drágaszágok

Az egy dolog, hogy van sztori meg bejátszások, de a Diablo sohasem a lore miatt volt érdekes. A bevált receptben annyi szerepel: Halomra kell hentelni a szörnyeket, elvenni a kincseiket, azokat magunkra aggatni és lehet mindent újra kezdeni, akár több ezerszer is. Az előző epizódok egyik nagy hibája volt a respec hiánya. A játék eddig egyáltalán nem vagy csak korlátozottan engedett hozzányúlni az elosztott pontokhoz. Ez a gond most gyakorlatilag megszűnt. Ugyan fizetni kell érte (in-game arany), de bármit át lehet alakítani. Fontos figyelni viszont, ahogy egyre magasabb szintre jutunk, az illetmény lineárisan növekszik. Ami arra ösztönzi a játékosokat, hogy már korán kísérletezzék ki, hogy mi az a stílus, ami a leginkább fekszik nekik. Ha pedig az alapok rendben vannak, akkor a Paragon rendszer egy olyan extra íz, ami tényleg a sajátunkká teszi a választott karaktert.

Mindez persze mit sem érne egy normális loot rendszer nélkül. Ebben a Diablo IV ismét tudott úgy újat mutatni, hogy nem bonyolították túl a dolgokat. Vannak Normal, Magic, Rare és Legendary cuccok. Nyilván a Unique maradt, de a set tárgyak mentek a levesbe. Az affixok között ugyan sok a felesleges, viszont azzal, hogy ki lehet szipolyozni és bedurrantani egy másik, általunk választott fegyverbe, armorba vagy akármibe, nagy előrelépés. Illetve megmaradt a kivételezés mechanikája is. A harmadik rész után, itt is nagyobb eséllyel esik olyan felszerelés, ami az általunk irányított kasztnak jó. Illetve specifikus dolgok valószínűbbek bizonyos ellenfél típusoknál (pl.: Crossbow a csontvázaknál). Első blikkre sokan hozták fel, hogy a set cuccok hiányát meg fogjuk érezni. Viszont ennek sokkal inkább az ellentéte jött be. Mivel nincs megkötés a felszerelésben, sokkal szabadabban rakhatjuk össze a garnitúrát. Nem arról van szó, hogy jön a leveling rush, egy lemásolt online build és a játék ezen része véget ért.

Mi fán terem a kalandor?

Most öt karakter kaszt érhető el: a Barbarian, a Sorcerer, a Rogue, a Druid és a Necromancer. Egyik sem új, a játék története során mindegyikkel találkoztunk már. De az élmény egy magasabb szintre került. A barbár egy megállíthatatlan buldózer, ami mindent felaprít, ami az útjába kerül. A druida körül mindig ott lengedezik a vészjósló aura. Amikor pedig átalakul macivá vagy farkassá, akkor onnantól nem köszön, csak pusztít. A varázsló kecses, már-már elegánsan dobálja a tűzgolyókat. Mindenkinek megvannak a sajátosságai és ez átcsorog a játékélménybe is. Minden kasztban ott van a lehetőség, csak egy megfelelő ember kell, hogy előhívja azt. De az biztos, hogy az előző részekkel ellentétben itt tényleg van súlya annak, hogy mit is választunk. Nem a játék, sokkal inkább saját magunk miatt.

A világ és ami mögötte van

A Diablo univerzumát senki sem a küldetések miatt szereti. A lineáris lore állomások mindig is mostoha szerepet képviseltek. A legtöbben az egészet csak szükséges rossznak tekintették. Majdnem biztos, hogy ez most sem fog sokat változni. De ez a fejezet azért próbált becsempészni egy kis innovációt. Nincs megkötve a kezünk, hogy melyik úton indulunk el. Ha nem tetszik a Fractured Peaks, akkor helyette mehet a Dry Steppes feladatlistája. Az egész ugyan kötődik szinthez, de a nehézségük az alapján kerül megállapításra, hogy a karakterünk éppen hol tart a fejlődésben. A lore érdekes, a bejátszások szépek és izgalmasak, ha valaki el akar veszni a mesében, akkor megvan rá a lehetősége. Sőt, egy lépéssel még tovább lehet menni. A térképen számtalan mellékszálon elindulhatunk. Megismerhetjük a legkisebb NPC-t is, hiszen majdnem tuti, ha valaki nem akar megölni, akkor van egy feladata a számunkra.

A technika ördöge a részletekben rejlik

A maga idejében az összes epizód a legjobb grafikát és világot pakolta elénk. Amire akkor a technológia képes volt, az benne volt a csomagban. De most, majdnem tíz évvel a harmadik rész után, minden durvább lett. A Diablo IV tényleg a legszebb ARPG, amit a piacon találunk. Az ellenfelek részletesek és szinte leugranak a monitorról. A világ és a környezet pillanatok alatt beránt a realisztikus megoldásokkal. Az egészet pedig körbeöleli a zene és a hangok kifogyhatatlan tárháza. Nem tudtuk, hogy szükségünk van egy ilyen fejlesztésre, de mégis megkaptuk és ennek mi örülünk a legjobban.

Hogy a fent leírtak csak az újdonság varázsának köszönhetőek nem tudjuk, nem tudhatjuk. Erre csak az idő adhat választ. Amikor majd eltelik egy év és még mindig ekkora játékosbázis veszi elő, mint ma, akkor elmondhatjuk, hogy ez a mentette meg a szériát. Addig is, csak annyi ítéletet lehet hirdetni, hogy a Blizzard olyan kezdést rakott elénk, amit szinte minden nagyobb kiadó megirigyelhetne. Ha sikerül megtartani ezt a szintet, akkor a Diablo IV lesz a kiválasztott, de addig még virtuális szörnyetegek milliói fognak meghalni. Amennyiben érdekel, hogy miként fejlődhetsz a leggyorsabban, hogyan működik a lovak irányítása, melyik karaktert válaszd, akkor gyere vissza rendszeresen az Esport1 oldalára, ha pedig szeretnél részt venni egy nyereményjátékban, akkor látogass el a PC Guru oldalára!

A BLIZZARD LŐTT PÁR ÖNGÓLT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN, DE A DIABLO 4-GYEL MINDENT KIJAVÍTHATNAK. HA ÉRDEKEL A DIABLO 4, MEGTALÁLOD A KONZOLVILÁG KÍNÁLATÁBAN.